Kenyértörés: közös agrárpolitika vagy uniós védelmi ipar legyen?

Az EU többéves pénzügyi kerete kiemelten fektetne a védelmi iparba, miközben a közös agrárpolitikára évtizedek óra egyre kevesebb támogatás jut.

Kenyértörés: közös agrárpolitika vagy uniós védelmi ipar legyen?

A von der Leyen-bizottság munkája a testület második ciklusba sem ígérkezik könnyebbnek, mint a előző volt. A jelenlegi testület számos kihívással szembesült: ilyen például az amerikai elnök által bevezetett vámok és a megegyezés rendkívül előnytelen feltételei, a minimális növekedést mutató gazdaság, az adminisztratív terhek és az erőltetett zöldítés miatt elégedetlen szervezetek, illetve a folytatódó orosz–ukrán háború, valamint a Kínával kialakuló egyre növekedő feszültségek. Mindezek között egyensúlyozva terjesztette elő a Bizottság a többéves költségvetési tervezetét. A tervezet elfogadását  több hónapik vagy akár évekig is elhúzódó éles vita szokta övezni, egyrészt a tagállamok, másrészt az Európai Parlament képviselői, valamint az uniós intézmények között is.

A jelenlegi tervezetben az egyik hagyományosan legfontosabb uniós szakpolitika kerete, a közös agrárpolitika (KAP) nem szerepel kiemelt prioritásként, ellentétben az uniós védelmi ipar fejlesztésével. A KAP és a halászat várhatóan kb. 300 milliárd euróval számolhat: 293,7 milliárd euró a gazdálkodók jövedelmének támogatására, 6,3 milliárd euró piaci zavarok esetén lesz elérhető. Ez a finanszírozás a tágabb „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, mezőgazdaság, vidéki és tengeri jólét és biztonság” kategória része, amely összesen 1 062,22 milliárd eurót tesz ki. 

Ez a kategória vitathatatlanul a költségvetés legnagyobb tétele, amelyet csak messziről követ a Bizottság második tétele, a „Versenyképesség, jólét és biztonság” a maga 589,594 milliárdjával. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a jövő költségvetésének sokkal lényegesebb eleme az európai védelmi ipar megerősítse, mint a KAP támogatása. A védelmi ipar fejlesztése ötször nagyobb  keretösszeggel számolhat, mint az előző ciklus keretében. Erre szükség lenne is, hiszen a költségvetés egyik prioritása az Európai Védelmi Unió előmozdítása.

A védelem finanszírozása különböző forrásokból származna, beleértve az Európai Versenyképességi Alapot, a nemzeti és regionális partnerségi terveket, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt és külső finanszírozást. Az Európai Versenyképességi Alap, amelynek teljes keretösszege 409 milliárd euró (beleértve a Horizont Európát), folyó áron jelenleg 130,704 milliárd eurót különít el az „Ellenállóképesség és biztonság, védelmi ipar és űrkutatás” céljára. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési allokációján belül folyó áron 17,651 milliárd eurót különít el kifejezetten a „Katonai mobilitás” céljára. Az Európai Békekeret, egy költségvetésen kívüli eszköz, 30,499 milliárd euróra bővül, hogy hozzájáruljon a békéhez és a nemzetközi biztonsághoz. Ezeket összevetve, úgy tűnik, hogy szinte minden figyelem és erő az európai védelmi ipar megerősítését szolgálja.

Ez rendben is volna, ám ha mindezt egy tágabb kontextusba helyezzük, látható, hogy az évtizedek során az EU teljes költségvetésének egyre kevesebb százalékát szánják a politikai döntéshozók a KAP támogatására. A különböző zöldítési és környezetvédelmi programok miatt ugyan részesülnek a gazdák támogatásban – ám a támogatások összege már évek óta nem emelkedett, miközben a szabályok egyre szigorúbbak, így a gazdák egyre nehezebb helyzetben találják magukat. Mi több, a támogatások ellenére, az uniós mezőgazdaság képtelen elérni a kitűzött zöldítési célokat.



Forrás: Európai Bizottság

Mi több, a jelenlegi nemzetközi környezet arra késztette a Bizottságot, hogy befejezze és ismét előterjessze a Mercosur-megállapodást – a tagállamok politikai kultúrától függően többé vagy kevésbé heves tiltakozása ellenében is. A szabadkereskedelmi megállapodás a világ legnagyobb, 700 millió egyént magába foglaló piacát hozná létre, az európai exporttermékeknek új piacokat nyithatna meg és könnyebb hozzáférést biztosítana bizonyos kritikus nyersanyagokhoz. Ugyanakkor a dél-amerikai mezőgazdasági termékek importja hátrányba sodorná a helyi termelőket. 

Az integráció előrehaladtával érthető, hogy egyre több szakpolitika között kell a véges uniós költségvetést szétosztani – míg néhány évtizede a KAP egyértelműen az EU egyik legfontosabb szakpolitikája volt, ennek értéke egyre kevésbé tűnik meglátszani a költségvetésben. A következő többéves költségvetési ciklus egyértelmű „nyertese” az európai védelmi ipar, a keret ötszörös növelésével, ami a jelenlegi geopolitikai feszültségek tükrében indokolható. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy hosszú távon mekkora hangsúlyt fektetünk az európai agrárpolitikára és az európai gazdák és különösen a kistermelők lehetőségeinek tágítására vagy legalább megtartására?

Ahogyan egy elemzés kiemeli, az uniós támogatások jelenlegi területalapú szerkezete a nagy árutermelőknek kedvez, ösztönzi a földterületek koncentrációját és megnehezíti az új belépők földhöz jutását, illetve elősegíti a termőföld tulajdonlásának koncentrációját. Így az EU 2005 és 2016 között 4,2 millió gazdaságot (egynegyedet) veszített a tagállamokban, amelyeknek körülbelül 85%-a 5 hektár alatti gazdaság volt.

A támogatások hasonló struktúrákban való folyósítása, ami mellé egy kevésbé szabályozott szabadkereskedelmi megállapodás a Mercosur-államokkal is belépne, elsősorban a kis gazdaságokat érintené hátrányosan. Valószínű, hogy a dél-amerikai termékek importja miatt az európai termelőknek specializálniuk kellene magukat olyan termékekre, ahol versenyelőnyük lehet. Ez hosszú távon pozitív hatással lehet az európai agrárszektor innovációjára és hatékonyságára, ugyanakkor a kis- és közepes gazdaságok nehezebb tudnának az innovációban versenyezni a nagyvállalatokkal és kevesebb uniós finanszírozáshoz is jutnának hozzá. Ez viszont a termelési szerkezet átalakulásához vezethet és a kisbirtokok egyre inkább a kárvallottjai lennének a szakpolitikáknak, helyüket a nagyüzemi gazdaságok vennék át. Ezek ugyan hozzájárulhatnak, hogy az EU agáripara versenyképesebb legyen, ugyanakkor felmerül annak kockázata, hogy néhány nagyvállalattól függene az EU polgárainak élelmiszerbiztonsága. Vagyis, az európai védelmi ipar fejlesztése fontos, de legalább annyira fontos, hogy az EU lakosai megfizethető áron, jó minőségű élelmiszerhez jussanak. Ehhez viszont az uniós finanszírozási keretek lényeges reformjára van szükség, illetve a költségvetési prioritások újragondolására: ha a lakosságot nem tudjuk biztonságosan élelmiszerrel ellátni, félő, hogy a védelmi ipar önmagát és részvényeseiket szolgálja, nem pedig az uniós lakosokat.


Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás: