Készülnek a vállalatok ESG jelentései – vannak még fejleszthető területek a hazai jelentésekben

Ma már vitathatatlan tény, a befektetők, munkavállalók, fogyasztók, valamint a szabályzók is egyre nagyobb nyomást helyeznek a vállalatokra átláthatóságuk erősítése érdekében. Ez a növekvő igény egyre több társaságot késztet arra, hogy elkészítse beszámolóját arról, hogyan bánik természeti és humán tőkéjével, valamint, hogy milyen lépéseket tesz a felelős vállalatirányítás érdekében.

A Deloitte idén már 23. alkalommal hirdeti meg a Zöld Béka Díjat; a beérkezett pályázatokat idén is egy független, szakmai zsűri értékeli meghatározott kritériumrendszer alapján, így rálátva a magyar vállalatok teljesítményére e téren. Márta Irén, a Zöld Béka Díj zsűrijének már sokadik éve regnáló elnöke szerint évről évre tapasztalható a beérkezett jelentések folyamatos fejlődése, már az első jelentők is egyre magasabb minőségben készítik el beszámolóikat. „Elvárás is ez feléjük, hiszen ahogy a klímaváltozás megfékezése egyre fontosabb témává válik világszinten, úgy nő a nyomás a vállalatok felé is környezeti és társadalmi hatásaik bemutatására. A társaságoknak az eddigieknél is szélesebb körű témákról kell majd beszámolniuk, mint például a biodiverzitás” – tette hozzá.

A tavalyi pályázat tanulságai, avagy vannak még fejleszthető területek a jelentésekben

A tavalyi Zöld Béka Díjat a Magyar Telekom nyerte el, az első fenntarthatósági jelentés kategóriában pedig a Budapest Airport volt a díjazott. Mindkét jelentés kiemelkedően mutatta be a vállalat komplex ESG teljesítményét, és ezzel együtt fenntarthatósági tevékenységeit, példaként szolgálva saját iparágukban, de akár a teljes hazai piacon is. A jó példák mellett a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának szakértői összegyűjtötték azokat a legfontosabb fejlesztési pontokat is, amelyeket a tavalyi mezőny értékelésekor emelt ki a Zöld Béka Díj zsűrije.

Lényegességi vizsgálat

A zsűri kiemelte, hogy bár a legtöbb beérkezett jelentésben a materiális területek felmérése és bemutatása megfelelt a GRI jelentéstételi szabványnak, az iparágspecifikus lényeges témák beazonosítása, valamint a jelentés materiális területek szerinti strukturálása még fejlesztendő terület.

Az iparágspecifikus lényeges témák beazonosításában segítséget jelent a GRI 2021-es, frissített verziója, amely kibővült iparág-specifikus standardokat vezet be. Ezek tartalmazzák az adott ágazatra vonatkozó lényeges témákat, és az azokról jelentendő információkat. Ugyanígy megfontolandó más jelentéstételi keretrendszerek feltérképezése is, mint például a SASB, amely 77 ágazatot fed le sztenderdjeivel.

Kockázatkezelés

A zsűri tapasztalatai szerint általánosságban elmondható, hogy a klímaváltozással járó kockázatokat és azok pénzügyi hatását csupán néhány pályázó vállalat mérte fel és tette közzé jelentésében.

Itt is tapasztalható azonban egy erősödő trend az előző évek gyakorlataihoz képest, hiszen a Task Force on Climate-Related Financial Disclosures (TCFD) ajánlásai és a nemzetközi jó gyakorlatok segítséget nyújthatnak a vállalatoknak.

“Bár azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok klímakockázatainak beazonosítása erőforrás-igényes feladat, különösen akkor, ha a vállalat az előírásokat követve több hőmérséklet-emelkedési forgatókönyv szerint rövid, közép- és hosszú távon is felméri átállási és fizikai kockázatait, a befektetett munkából versenyelőnyt kovácsolhatnak és további bizalmat ébreszthetnek partnereikben, ügyfeleikben ” – hívta fel a figyelmet Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozási tanácsadásának üzletágvezetője.

CSRD-ra való felkészülés

Minden eddiginél nagyobb figyelmet kapnak a vállalati fenntarthatósági jelentések azok után, hogy az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az ezekről szóló irányelvet, a CSRD-t (Corporate Sustainability Reporting Directive), mely egyes vállalatokat már 2024-től érint.

A Zöld Béka Díj zsűrije úgy látja, hogy a vezető vállalatok már elkezdték a felkészülést a közelgő kötelezettségekre, várhatóan az idei jelentésük elkészítésekor is igyekeznek figyelembe venni a legfontosabb elvárásokat. A szigorodó kötelezettségek közül némelyik igen komplex, mint például a dupla materialitás elve, amely szerint amellett, hogy a vállalat bemutatja működésének hatását a környezetre és a társadalomra, beszámol arról is, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a vállalat üzleti tevékenységére. A pénzügyi és nem pénzügyi információkat egy jelentésben kell majd bemutatni és kötelező lesz hitelesíteni is a CSRD bevezetésével. Emellett bizonyos vállalatoknak közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen mértékben számít „zöldnek” az EU Taxonómiarendeletben foglaltak alapján.

A 2023-as Zöld Béka Díjra szeptember elejétől lehet nevezni magyar vállalatok vagy egy globális vállalat magyar entitása által készített fenntarthatósági jelentéssel.

További információ a pályázatról itt érhető el: https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/energy-and-resources/articles/zold-beka-dij.html