Két dudás egy csárdában

A lisszaboni szerződés által bevezetett intézményi reformok egyik legjelentősebb változása volt az Európai Tanács állandó elnöki tisztének meghonosítása. A korábbi, rotáción alapuló, többnyire formális pozíciót egy elvileg két és fél, gyakorlatilag öt évre a tagállamok vezetői által választott állandó politikus váltotta fel. Bár hatáskörei a reformot követően sem változtak jelentősen, az ötéves mandátumból adódóan a személyi állandóság mégis a tisztség fajsúlyosabbá válását eredményezte.

Az átrendeződés egyértelműen veszélyeztette az Európai Bizottság elnökének már évtizedek óta megszokott hatalmi pozícióját. A Bizottság elnöke a római szerződés óta az uniós intézmények egyértelmű és könnyen azonosítható vezetője volt. Egyeduralkodó pozíciója befolyását is megkérdőjelezhetetlenné tette. Hozzá képest az Európai Parlament meglehetősen gyakran – átlagát tekintve két és fél évente – változó elnökei is csak az európai belpolitika epizodistái voltak. Nem is beszélve a Tanács és az Európai Tanács elnöki tisztségét fél éves rotációval ellátó tagállami politikusokról, akiknek a rendelkezősükre álló hat hónap jobbára csak az ismerkedésre volt elég.

A lisszaboni szerződés ezt, a Bizottság elnöke számára egyértelműen idilli állapotot szüntette meg az Európai Tanács állandó elnöki pozíciójának bevezetésével. Maga a feladat nem nagyon változott: a tagállamok vezetőinek rendszeres tanácskozásait kellett koordinálni, illetve az előkészítés során közvetítői feladatokat ellátni. Ebből adódóan talán nem is véletlen, hogy az Európai Tanács eddigi három elnökéből kettő – Herman van Rompuy és a mostani elnök, Charles Michel – volt belga miniszterelnök. A sokszintű és rendkívül tagolt, konfliktusokkal átitatott belga politikai rendszer, úgy tűnik, hogy jó iskolának bizonyul az Európai Tanács vezetéséhez szükséges készségek elsajátításához.

Noha a hatásköröket összevetve kétség sem férhet ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke sokkal nagyobb befolyással bír az európai belpolitika alakítására, valójában csak idő kérdése volt, hogy a lisszaboni szerződés által beépített intézményi feszültség mikor vezet tényleges ellentéthez is a két kulcsfontosságú uniós intézmény vezetője között. Van Rompuy és José Manuel Barroso, valamint Donald Tusk és Jean-Claude Juncker viszonya, ha nem is volt mentes az időnkénti villongásoktól, összességében mégis megfelelt az uniós intézmények lojális együttműködése kritériumának.

Nem sokáig váratott azonban az első nyílt összetűzés a két intézmény vezetője között a mostani ciklusban. A botrány Ursula von der Leyen és Charles Michel közös törökországi látogatásán robbant ki 2021 áprilisában. A török elnökkel való találkozó során ugyanis az Európai Bizottság elnöke egy kanapéval kellett, hogy beérje, ellentétben az Európai Tanács elnökével, aki Erdogan elnök mellé ülhetett az odakészített államfői tárgyalószékbe. A diplomáciai balesettel kapcsolatos felelősséget Michel kezdettől fogva hárította, míg von der Leyen a mindennapi szexizmus egyik eklatáns megnyilvánulását látta benne.

Az akkori személyes sértettség mára – részben a közvetlen kommunikáció megszűnéséből adódóan – politikai különbséggé nőtte ki magát. A korábban tervezett, és más időszakokban szokásos rendszeres négyszemközti találkozók hiánya fokozatosan tették egyre láthatóbbá a két intézmény vezetője közötti különbséget. Von der Leyen mára a Kínával kapcsolatos politikai álláspont kialakításában és az orosz–ukrán háború megítélése tekintetében is az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségesévé vált. Charles Michel vele szemben sokkal inkább egy, az amerikaitól viszonylag elkülönülő európai utat tart szükségesnek.

Valószínűleg már csak a következő európai parlamenti választás, és az azt követő intézményi megújulás tesz pontot a két vezető rossz személyes viszonyára, és egyre nyilvánvalóbb politikai különbségeire. A lisszaboni szerződés által létrehozott intézményi feszültség azonban a következő ciklusban is megmarad. Csak a vezetők személyes kvalitásain és együttműködési készségén múlik, hogy a jövőben a két legfontosabb uniós intézmény a szerződésen alapuló lojális együttműködést vagy a nyílt konfrontációt választja. Márpedig ez utóbbi az egész Európai Uniót béníthatja meg egy kritikus időszakban.


FAO: Az élelmiszer-alapanyagok globális kínálata továbbra is bőséges, ám a kockázatok növekszenek

Általánosságban nézve továbbra is stabilak a globális mezőgazdasági árukészletek, különösen a búzáé és a szemesgabonáké, bár a rizs, a cukor és a növényi olajok esetében már vegyesebb a kép. Az árupiacok és a kereskedelmi folyamatok ennek ellenére továbbra is ki vannak téve az időjárási viszonyoknak, a logisztikai és politikai bizonytalanságnak, derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által ma közzétett új jelentésből.
2026. 11. 21. 07:00
Megosztás:

Már 48 vidéki városban lehet online megnézni, mennyit érhet egy lakás

Huszonhét új településsel bővült a Duna House online lakásárbecslője, a DH Saccoló. Budapest mellett már 48 vidéki városban lehet néhány adat megadásával tájékoztató árat kérni egy lakásra. Az újak között van Dunakeszi, Vác, Szentendre, Sopron, Miskolc, Szolnok és Siófok is. A Duna House hálózatában ezeken a településeken 2025 eleje óta jellemzően 41 millió forintért keltek el a lakások, a legdrágább és a legolcsóbb város között azonban két és félszeres a különbség.
2026. 11. 21. 06:00
Megosztás:

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a Heim Pál Gyermekkórház nevében

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a beteg gyerekek helyzetével visszaélve, karácsonyi adományozásra a Heim Pál Gyermekkórház nevében - közölte az intézet pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 21. 05:00
Megosztás:

MRTV-pályázat - Szabó Stein Imre és Kert Attila jutott a második szavazási körbe

Szabó Stein Imre és Kert Attila kapta a legnagyobb támogatottságot a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók közül a Független Közmédia Testület (FKT) péntek esti szavazásán, őket szombaton ismét meghallgatja a vállalat tulajdonosi jogait gyakorló grémium.
2026. 11. 21. 04:00
Megosztás:

Törvényt hoztak! A cigikereskedelmi mutyi megszűnik, mi lesz a trafikokkal?

Lázár János, korábbi miniszter nevéhez nem csak a vasútrombolás köthető, hanem az Országos Dohányboltellátó (ODBE), azaz a dohány mutyi kiépítése is. Ennek a cégnek a tulajdonosai érdemi verseny nélkül, az elmúlt 10 évben közel 67 milliárd forint adózott nyereségre tettek szert. Ennek a gyakorlatnak most véget vetünk! - olvashatjuk Borsós Gabriella Tisza-képviselő FB oldalán.
2026. 11. 21. 03:00
Megosztás:

Nyugdíjas igazolvány 2027 - Mire jó, mire jogosít?

Egy 63 éves asszony, aki a Nők 40 programmal ment nyugdíjba, díjmentesen vonatozhat Budapestre. Ha a pályaudvarról metróval folytatja az útját, ahhoz már jegyre vagy bérletre lesz szüksége. A vele utazó, 66 éves férje viszont akkor is díjmentesen szállhat fel a vonatra és a metróra, ha még dolgozik, és soha nem igényelt nyugdíjat. Hogyan lehetséges ez?
2026. 11. 21. 02:00
Megosztás:

Ennyi lesz a cukor és az étolaj ára decembertől: 2 nagy változás jöhet

Komoly meglepetést hozhat a december a magyar élelmiszerboltokban: miközben a kristálycukor ára jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, az étolajért egyre többet kell fizetni.
2026. 11. 21. 01:00
Megosztás:

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny 2026-os nyerteseit

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny idei nyerteseit: város kategóriában Tatabánya és Hatvan, község kategóriában Alsóörs és Kisbodak érdemelte ki a fődíjat a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) és a Visit Hungarytől, Budapest Főváros Fődíját pedig a VIII. kerület kapta.
2026. 11. 21. 00:05
Megosztás:

Szigorúbb ellenőrzések a közbeszerzéseknél: több száz szervezet került nyilvántartásba

A Közbeszerzési Hatóság fokozott ellenőrzéseinek eredményeként 2025. szeptember és 2026. november között mintegy 640 szervezet, elsősorban állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság regisztrált az ajánlatkérői nyilvántartásba, vagyis került be a közbeszerzési törvény hatálya alá, míg egy évvel korábban ez a szám 291 volt. A Hatóság a takarékosabb, átláthatóbb és fenntarthatóbb közpénzfelhasználás érdekében további fejlesztéseket is javasol.
2026. 11. 20. 23:00
Megosztás:

Elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek

Jövőre 5,5-7 százalékkal emelkedhetnek a bruttó átlagbérek az elfogadott bérmegállapodás alapján az MTI által megkérdezett elemzők szerint. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői csütörtökön állapodtak meg a jövő évi béremelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
2026. 11. 20. 22:00
Megosztás:

MNB: a harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány

A harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány: előbbi 11,3 százalékkal, utóbbi 21,8 százalékkal, mindkettő meghaladta a visegrádi régió és az EU átlagát is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 20. 21:00
Megosztás:

Újraindult a kőolajszállítás a megsérült horvátországi Janaf-vezetéken

Újraindult pénteken a kőolajszállítás az Adria-kőolajvezeték (Janaf) Sziszek (Sisak) és Szlavonbród (Slavonski Brod) közötti szakaszán, miután helyreállították a két héttel ezelőtt munkagéppel megrongált vezetéket. A balesetben több mint félmillió liter kőolaj ömlött ki - közölte a vezetéket üzemeltető vállalat.
2026. 11. 20. 20:00
Megosztás:

A BYD toborzóirodát nyitott Szegeden

Megnyitotta toborzóirodáját a BYD pénteken Szegeden, az autóipari cég jelenlegi kilencszáz magyar állampolgárságú alkalmazottja mellé hatszáz újabb dolgozót szeretne fölvenni a közeljövőben.
2026. 11. 20. 19:30
Megosztás:

Innováció, együttműködés, hozzáférés – így lehet jövőbiztos a magyar egészségügy

Miért telik egyre több időbe, mire a szívbeteg eljut a megfelelő ellátásig? Miért nem lesz a kórházi kutatásokból több innováció, és miért maradnak sokszor elszigetelt sikerek a jól működő fejlesztések? A 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórum résztvevői szerint a magyar egészségügy jövője nemcsak a forrásokon, hanem az együttműködésen, a kiszámítható szabályozáson és a betegek ellátáshoz való tényleges hozzáférésén is múlik.
2026. 11. 20. 19:00
Megosztás:

A vállalatok többsége magasabb adóterhelésre számít 2027-ben

Növekvő adóterhelésre, gyakoribb ellenőrzésekre és egyre összetettebb megfelelési feladatokra készülnek a hazai nagyvállalatok. A transzferárazás jelenti számukra a legnagyobb adókockázatot, miközben a bizonytalan gazdasági környezet ellenére sokan továbbra is beruházásokkal és fejlesztésekkel terveznek. Ez derül ki az EY Magyarország közel 60 nagyvállalati adó- és pénzügyi vezető körében végzett friss felméréséből.
2026. 11. 20. 18:30
Megosztás:

Ericsson magyarországi igazgató: felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését

Erősítik az együttműködést az Ericsson budapesti fejlesztőközpontja, valamint a magyarországi szolgáltatók és vállalatok között, és felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését - mondta Jan Jaďuď, az Ericsson magyarországi igazgatója az MTI-nek csütörtökön, az Ericsson Imagine Hungary innovációs rendezvényén Budapesten.
2026. 11. 20. 18:00
Megosztás:

Az első részvényvétel előtt: árfolyam, költség és kockázat közérthetően

Egy részvény megvásárlása néhány kattintás lehet. A döntés azonban jóval korábban kezdődik: annál, hogy mire kell a pénz, mekkora veszteség fér bele, és pontosan mit mutat a kereskedési felület. Az első megbízás előtt ezeket a kérdéseket érdemes végigvenni.
2026. 11. 20. 17:30
Megosztás:

Egy töltő, amely az akkumulátorok állapotát is méri

A többfunkciós akkumulátortöltő a töltésen túl arról is képet adhat, mennyi energiát képes leadni egy cella, és milyen állapotban van. Ez különösen hasznos, ha több akkumulátort használ felváltva: a gyengülő darabok könnyebben kiszűrhetők, a használhatókat pedig nem kell idő előtt lecserélni.
2026. 11. 20. 17:00
Megosztás:

Mikor elég a homlokzat mosása, és mikor kell más megoldás?

A foltos homlokzat láttán sokan rögtön magasnyomású mosóért nyúlnak. A vízsugár azonban nem minden szennyeződést távolít el ugyanúgy, és a vakolat állapota is meghatározza, milyen eljárás biztonságos. A mosás előtt ezért azt kell kideríteni, mi okozza az elszíneződést, és mennyire ép a fal felülete.
2026. 11. 20. 16:30
Megosztás:

A Boehringer Ingelheim a 6. helyre lépett előre az Access to Medicine Index rangsorában

A Boehringer Ingelheim a 6. helyre lépett előre a 2026-os Access to Medicine Index (ATMI) rangsorában. A vállalat 2022-ben még a 13., 2024-ben pedig a 8. helyen állt. Az eredmény a vállalat azon törekvéseit ismeri el, amelyek az alacsony és közepes jövedelmű országokban a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása mellett az egészségügyi rendszerek és a helyi szakmai kapacitások fejlesztésére, valamint a kutatási együttműködésekre is kiterjednek.
2026. 11. 20. 16:00
Megosztás: