Kettős élelmiszer minőség: jöhetnek a büntetések

A kettős élelmiszer-minőség mint probléma megjelenése, és uniós kezelése

A problémát először a 2010-es évek elején vetették fel a visegrádi, illetve más közép-kelet-európai országok fogyasztóvédelmi egyesületei. E szervezetek több ízben jelezték a hatóságaik felé, hogy a fogyasztók jelzései szerint az élelmiszergyártók egyes termékeket, például üdítőitalokat, kávéfajtákat, édességeket vagy halrudacskákat más minőségben kínálnak nekik odahaza, mint más tagállamokban, holott a termékek márkaneve azonos, és a csomagolásuk is egyforma vagy nagyon hasonló.
 
Kettős minőség alatt tehát azt a gyakorlatot értjük, hogy a gyártók különböző országokban az azonos márkanév alatt eltérő összetételű és eltérő minőségű termékeket forgalmaznak.
 
A fogyasztók észrevételei alapján szinte minden esetben úgy, hogy a közép-kelet-európai piacokon alacsonyabb minőségű terméket hoztak azonos név alatt forgalomba. Az érintett tagállamok képviselői közös egyetértésben, a leírt kereskedelmi gyakorlat elleni fellépés céljából felvetették a problémát az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. Ennek eredményeképp több bizottsági kezdeményezés is létrejött. Végül 2019. novemberében elfogadták a 2019/2161 irányelvet, amely az uniós fogyasztóvédelmi szabályok módosításáról rendelkezik, azok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében. Az említett irányelv 3. cikke kiegészítette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 2005/29 EK irányelvben szereplő meghatározását.
 
E szerint tisztességtelennek minősülnek az gyakorlatok is, „amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamokban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják".
 
A tagállamoknak az irányelv rendelkezéseit a 2021. november 28. napjáig kellett a nemzeti jogba átültetniük úgy, hogy azokat 2022. május 28. napjától alkalmazni is kell.

Kettős minőség megállapítása

A 2019-ben elfogadott irányelv módosításának értelmében az esetleges megtévesztő („kettős minőséggel összefüggő”) kereskedelmi gyakorlatok szigorúan szankcionálhatók, a kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, amely akár százmillió forintos nagyságrendű is lehet. De mégis, melyek azok az esetek, amelyeket a hatóságok szankcionálhatnak?
 
A jövő májusban hatályba lépő jogszabályok alapján a szóban forgó kereskedelmi gyakorlat alkalmazása akkor merülhet fel, ha:
 
-a fogyasztók egy „referenciatermékhez” viszonyított, jogos és konkrét várakozással tekintenek a termékre, és a termék ettől a várakozástól jelentősen eltér,
-a kereskedő a termékre vonatkozó lényeges információkat nem közöl a fogyasztókkal, és azok nem érthetik, hogy a várakozásukhoz képest eltérés lehet,
-ez a nem megfelelő vagy nem elegendő tájékoztatás valószínűleg torzítja az átlagfogyasztó gazdasági viselkedését, például arra készteti őt, hogy olyan terméket vásároljon, amelyet egyébként nem vett volna meg.

Fontos, ám a híradásokban talán kevésbé hangsúlyozott része e jogszabály módosításnak az, hogy a „kettős minőség" gyakorlata csupán azokban az esetben minősíthető megtévesztőnek, ha a különbség nem indokolható jogszerű és objektív tényezőkkel, valamint ha erre a fogyasztó (vásárló) figyelmét nem hívták fel.

Jogszerű különbségtétel – eltérő összetételű (minőségű?) termékek fogalomba hozatala

Az élelmiszer előállítók részéről a legtöbb kérdés már most azzal kapcsolatban merül fel, hogy kettős minőséget érintő kereskedelmi gyakorlat milyen esetekben minősülhet jogszerűnek. Erre a korábban elvégzett és nyilvánosságra hozott uniós és tagállami vizsgálatokból lehet valamelyest következtetni. A különbségeket a hatóságok általában az alábbi esetekben fogadták el jogszerűnek (jogszerű és objektív tényezők által igazoltnak):
 
Tagállami szabályozás sajátosságai: erre jó példa a Magyarországon hatályban lévő népegészségügyi termékadóról, közismertebb nevén „csipsz adóról" szóló törvény – emiatt például jogszerűen indokolható, hogy a Magyarországban forgalomba hozott energiaital összetétele más – a gyártók az adóelkerülés érdekében termékeikben mellőzik a taurin használatát).

Szezonális hozzávalók/hozzávalók elérhetősége: a jogalkotó nem kívánja korlátozni az élelmiszergyártók azon törekvését, hogy helyi vagy szezonális alapanyagokat használjanak, amelyek természetszerűen különbségekhez vezethetnek a termék összetételében és érzékszervi tulajdonságaiban (íz, illat).

Egészségesebb táplálkozás elősegítése: a gyártók jogosultak megkülönböztetni a különböző piacokra szánt termékeiket, ha ezt az egészséges élelmiszerekhez történő hozzáférést próbálják elősegíteni – e kivételkör gyakorlati alkalmazását még bizonytalanság övezi.

Nemzeti preferenciák: a gyártók az azonos termékek közötti különbségeket gyakran a fogyasztók ízlésére hivatkozással indokolják (pl. valamely országban egy jégkrémet édesebbre készítenek), az erre való hivatkozás várhatóan csak akkor lesz jogszerű, ha az adott preferenciát a gyártó megfelelő piackutatással tudja igazolni.
 
„Ugyan az eddigi hatósági gyakorlat erre egyértelmű iránymutatást nem ad, meglátásom szerint objektív indoknak minősülhet minden olyan a gyártással, előállítással összefüggő technikai tényező is, amelyre a gyártónak ráhatása nincs, de a végtermék milyenségére kihatással van (pl. a helyben felhasznált víz tulajdonságai, keménysége, a gyártás feltételei)” – mondja Gera Dániel, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvéde.

További lépések az új szabályozás hatályba lépését megelőzően

Amint a fentiekből is látható, a probléma jogszabályi rendezése a gyakorlati alkalmazás terén további megoldásra váró kérdéseket vet fel. A Nébih szakemberei a korábbi vizsgálatok idején szorosan együttműködtek a gyártókkal és az érdekképviseleti szervekkel, amelyet a jövőben is fenn kívánnak tartani a kettős minőséggel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázása érdekében. A Nébih sajtóközleményében jelezte, hogy a gyártók túlnyomó többsége nyitott volt a párbeszédre és a jogszabályoknak való megfelelésre.

A Nébih közlése szerint a hatóság szakemberei a projekt során sok tapasztalatot szereztek a kettős minőség témakörében. A hatóság a tapasztalatok és az eredmények alapján, az élelmiszeripari szereplők számára és bevonásával a jelenség kezelését segítő operatív útmutató összeállítását tervezi, amellyel a gyártókat segíteni kívánja a megfelelő jogalkalmazásban.