Kevesebb magyar dolgozna külföldön, mint tavaly ilyenkor
Bár a külföldi munkavállalás gondolata sokak számára vonzó lehetőség, a tényleges költözésig jóval kevesebben jutnak el. A kutatás szerint a külföldi munkavállalást fontolgatók aránya továbbra is magas, miközben azok száma, akik valóban vállalnak munkát más országban, érdemben nem változott az elmúlt évben.
Magyarország vezető állásportáljának kutatása alapján a magyar munkavállalók 88%-a eddig még nem dolgozott külföldön, de 39 százalékuk nyitott lenne rá – ez az arány pedig kisebb, mint 2025-ben ugyanezen időszakban volt: tavaly ugyanis a válaszadók fele nyilatkozott így. Az adatok ugyanakkor jelentős különbségeket mutatnak az egyes korosztályok között.
A fiatalok mennének inkább
„A kor előrehaladtával a külföldre költözés iránti vágy is csökken. A fiatalabb munkavállalók a leginkább motiváltak ebben a tekintetben, nekik ugyanis ez sokszor nemcsak anyagi kérdés, hanem a tapasztalatszerzés is erősen motiválja őket. A Z generációsok közül tízből hat költözne másik országba, ha kapna egy jó állásajánlatot. Az általános trendhez hasonlóan, viszont esetükben is valamelyest visszaesett a nyitottság erre: tavaly tízből hét megkérdezett fiatal válaszolta ezt. A budapestiekről szintén elmondható, hogy az átlagosnál nyitottabbak ebben a tekintetben: több mint felük el tudná képzelni, hogy más országban vállaljon munkát” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Továbbra is a német nyelvterület a legvonzóbb
A külföldre nyitott munkavállalók többsége (89%) továbbra is inkább közeli célországokban gondolkodik, elsősorban Európában képzelnék el a jövőjüket. Emellett Észak-Amerika (35%), és Ausztrália (32%) is népszerűnek számít. Európán belül továbbra is a német nyelvterület számít a legvonzóbbnak: a megkérdezettek 64 százaléka Ausztriát, 49 százalék Svájcot, míg 46 százalék Németországot választaná.
A nyelvi akadály a legnagyobb visszatartó erő
Azok, akik nem vállaltak még országon kívül munkát, egyharmaduk nyelvi akadályokkal indokolta ezt (31%). Szintén egyharmaduk említett családi okot a háttérben (32%), míg negyedük (24%) a bizonytalanságtól való félelmet nevezte meg jelentős visszatartó tényezőként. A válaszadók ötöde érzi úgy, hogy számára jobb itthon élni és dolgozni, míg hasonló arányban vannak azok is, akiket a baráti közösségük vagy a szakmájuk sajátosságai kötnek Magyarországhoz.
Milyen segítséget várnak?
Azok számára, akik nyitottak lennének a külföldi munkára, de még soha nem dolgoztak más országban, jelentős könnyebbséget jelentene, ha a munkáltató segítené ezt a folyamatot. Közel háromnegyedük (73%) számára a lakhatási támogatás lenne a legnagyobb segítség, tízből hat válaszadó nyilatkozta, hogy fontos lenne a vízum- és munkavállalási ügyintézés támogatása (60%), és közel ennyien emelték ki a nyelvtanulási lehetőségek és képzések biztosítását is (57%). Az eredmények alapján a külföldi munkavállalás iránt nyitottak számára nem elsősorban maga a munkavégzés jelent akadályt, hanem a költözéssel és letelepedéssel járó gyakorlati nehézségek: a válaszadók fele szerint kiemelten fontos lenne a megfelelő betanulási program biztosítása a letelepedést követően.
Ritkán romlanak a kapcsolatok
Az országon kívüli munkatapasztalattal nem rendelkezők 41%-ának dolgozik családtagja, közeli barátja vagy ismerőse külföldön, közülük tízből hat válaszadó számára viszont ez nincs ösztönző hatással arra, hogy ő maga is kövesse őket.
A költöző ismerősökhöz inkább pozitív érzések társulnak: a válaszadók 56 százaléka örül, míg 17 százalékuk akár csatlakozna is a hozzátartozójához. Ugyanakkor megjelenhetnek negatív érzelmek is ezzel kapcsolatban: 21% szomorúságot, 9 százalék irigységet, 6 százalék pedig sajnálatot érez.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a külföldi munkavállalás továbbra is reális alternatívaként jelenik meg a magyar munkavállalók jelentős része számára, ugyanakkor a tavalyi évhez képest mérséklődött az erre való nyitottság. A döntést leginkább az élethelyzet, a családi kötődések és a gyakorlati akadályok befolyásolják.
