Előrehozott választások kiírását jelentette be a spanyol kormányfő

Mint mondta, a kormány délelőtt összeül, hogy döntsön a parlament feloszlatásáról, és a parlamenti választások hivatalos kiírásáról november 29-ére, a törvényi előírásoknak megfelelően.

Hozzátette: döntéséről a nyilvános bejelentés előtt tájékoztatta VI. Fülöp spanyol királyt.

"Eljött a pillanat, hogy döntsetek, milyen jövőt szeretnétek magatoknak és az országotoknak, most tőletek függ" - fogalmazott Pedro Sánchez.

A kormányfő szerint a tét az ország visszalépése vagy előrehaladása, attól függően, hogy a szavazók egy olyan kormányt részesítenek-e előnyben, amely a társadalom többségének érdekében tevékenykedik, vagy inkább átadnák az ország irányítását "egy olyan szélsőjobboldali koalíciónak, amely semmilyen érdemi javaslattal nem állt elő, és amelynek egyetlen célja az elmúlt nyolc év során kivívott jogok eltörlése, illetve csorbítása".

A most záruló parlamenti ciklusban "a valaha volt legrosszabb" ellenzékkel kellett megküzdeni, amely bojkottálta a hétköznapi emberek számára kedvező intézkedéseket - jegyezte meg.

Pedro Sánchez beszélt arról, hogy az elmúlt három évben Spanyolország mégis fejlődött, és az Európai Unió leginkább növekvő gazdaságává vált, ahol a legtöbb új munkahely jön létre, csökkent az egyenlőtlenség és a szegénység.

"Mi is követtünk el hibákat, és nem tudtunk megvalósítani mindent, amit ígértünk" - jelentette ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy számos elérendő társadalmi cél van még, leginkább az egyenlőtlenség, például a közszolgáltatásokhoz és a lakhatáshoz való hozzáférés terén, de ahhoz, hogy többet tegyenek az emberek támogatásának megújítására, kiszélesítésére van szükség.

A bejelentés nem érte váratlanul a spanyol közvéleményt. Kormányzati források a hétvégén utaltak arra, hogy Pedro Sánchez mérlegeli ezt a lehetőséget, miután a parlament alsóháza pénteken elutasította a lakhatási problémák megoldását célzó kormányrendeletet, miközben országszerte folyamatosan tüntetések zajlanak.

Pedro Sánchez 2018 júniusa óta Spanyolország miniszterelnöke, jelenlegi kormánya 2023. november 21-én alakult meg a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Sumar baloldali pártszövetség koalíciójaként.

A kormányzópártok nem rendelkeztek többséggel a törvényhozásban, javaslataik elfogadásához több kisebb párt támogatását kellett megszerezniük, amely nehezítette a jogalkotási folyamatot a ciklus során. 2023 óta a spanyol parlament nem fogadott el új költségvetést.

Alberto Núnez Feijóo, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) vezetője elsőként reagálva üdvözölte az előrehozott választások kiírását, amelyet - mint emlékeztetett - pártja régóta szorgalmazott.

"Nem csupán arról van szó, hogy a PP legyőzi a PSOE-t. Ezek a választások nem hasonlítanak a demokráciánk korábbi választásaira. Arról van szó, hogy Spanyolország legyőzi Sánchezt és mindazt, amit ő képvisel, hogy a nemzet és a demokrácia felülkerekedik azon az emberen, aki a legtöbb kárt okozta neki" - jelentette ki.

Hozzátette: a következő kormánynak számos, mélyen gyökerező gonddal kell majd szembenéznie, amelyek "csak azokhoz foghatók, amelyekkel Spanyolország ötven évvel ezelőtt nézett szembe".

Aitor Esteban, a Baszk Nacionalista Párt (PNV) végrehajtó tanácsának elnöke szerint nem érte meglepetésként a kormányfő bejelentése, pártja felkészült a választásokra, most pedig felgyorsítja a jelöltállítási folyamatot.

"Már jó ideje mondogattuk, hogy a törvényhozási ciklus nem folytatódhat olyan közös alap nélkül, amely lehetővé tenné konkrét javaslatok előmozdítását. Mert a kormányzás nem csupán a hatalom megtartásáról szól, hanem az intézményi eszközök felhasználásáról a megállapodások elérése és a lakosság javát szolgáló előrelépés érdekében" - hangoztatta a politikus.

A legutóbbi, még szeptemberben közzétett közvélemény-kutatások szinte kivétel nélkül a Néppárt parlamenti győzelmét vetítették előre.

A DYM kutatóintézet szeptember 24-én a 20minutos című lapban megjelent felmérése szerint a PP több mint másfél százalékot javított a 2023-as 33,1 százalékos választási eredményéhez képest.

Míg a PSOE támogatottsága 26,3 százalékra esett vissza a három évvel ezelőtti 31,7 százalékhoz képest.

A felmérés rámutatott: a két legnagyobb párt továbbra sem lenne képes önálló kormányalakításra.

A szélsőjobboldali Vox párt erősödése, amellyel öt százalékponttal, 17,3 százalékra növelte szavazóbázisát a legutóbbi választások óta, előrevetítheti egy jobboldali kormánykoalíció megalakítását.

A jelenlegi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Sumar baloldali pártszövetség 4,5 százalékra esett vissza a három éve elért 12,3 százalékos eredményéről.

Pablo Simón politológus, a madridi III. Károly egyetem oktatója a spanyol közszolgálati televízióban (TVE) kifejtette: a miniszterelnök döntése mögött a baloldali szavazók mozgósításának lehetősége állhat, amelyet egy olyan szociális téma, mint a lakhatás kínál.

Véleménye szerint ez alkalmas lehet a két nagy politikai tömb, a bal és jobboldal közötti jelenlegi szavazatkülönbség lefaragására, ahogy arra is, hogy elterelje a figyelmet arról a folyamatban lévő válságról, amelyet az észak-afrikai spanyol városban, Ceutában kialakult migrációs helyzet jelent.