Kína oktatási nagyhatalommá szeretne válni
2025. 01. 20. 17:00
Kína hétfőn tette közzé idén első nemzeti akciótervét, melynek értelmében 2035-ig szeretne "erős oktatási nagyhatalommá" válni - jelentette a kínai állami média.
A Kínai Kommunista Párt központi bizottsága és az Államtanács által kiadott akcióterv célja magas színvonalú oktatási rendszer létrehozása, amelynek hozzáférhetősége és minősége "a világ legjobbjai közé tartozik majd".
"A terv szerint Kína felméri az ingyenes oktatás körének fokozatos kiterjesztését, a magas színvonalú egyetemi beiskolázás növelését, a posztgraduális képzés kiterjesztését és a doktoranduszok arányának növelését"
- olvasható a közleményben.
"Az akcióterv intézkedései továbbá elősegítik a diákok egészséges növekedését és sokoldalú fejlődését, biztosítva, hogy az általános és középiskolás diákok naponta legalább két órát mozogjanak, megelőzve ezáltal a rövidlátás és az elhízás gyakori előfordulását" - tették hozzá.
A közlemény szerint tovább népszerűsítenék a mentális egészségre nevelést és megvalósulna egy, a diákok mentális egészségét nyomon követő és korai figyelmeztető nemzeti rendszer létrehozása is.
Hozzátették, hogy
a terv célul tűzi ki továbbá a városi és vidéki területek közötti szakadék csökkentését; javítani szeretnék a vidéki kisiskolák működési feltételeit, valamint fejlesztenék a fogyatékkal élő és az úgynevezett "mezőgazdasági bevándorló népességhez" tartozó gyermekek ellátási rendszereit is.
A bejelentésre azt követően került sor, hogy a kínai nemzeti statisztikai hivatal múlt pénteken megosztott adatai szerint Kína népessége tavaly tovább csökkent.
Az országban a születések száma évtizedek óta csökkenést mutat, a többi között az 1980 és 2015 között bevezetett egykepolitika, a gyors urbanizáció, az ingatlanszektor válsága és a gyermekvállalással járó magas gondozási és oktatási költségek miatt.
Teljesen átszerveznék a közmédia intézményrendszerét
Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, a javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét, megszüntetné a jelenlegi közalapítványi-MTVA-s modellt, különválasztaná a rádió-televíziós közszolgálati médiaszolgáltatást és a hírügynökségi tevékenységet, új felügyeleti testületet és új finanszírozási rendszert hozna létre.
Van élet a vendégmunka után?
Ma az a magyar munkaerőpiac egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen lehetőségei vannak a vállalatoknak a munkaerőhiány kezelésére egy folyamatosan változó gazdasági és demográfiai környezetben. Az új szabályozások miatt bár egyre gyakrabban merül fel a külföldi munkaerő kiváltásának lehetősége, a szakértők szerint a valóság jóval összetettebb: a hazai munkaerő-tartalékok jelentős lehetőségeket rejtenek, ugyanakkor önmagukban nem képesek teljes mértékben pótolni a vendégmunkások szerepét.
A kormány nyilvánosságra hozza a helyreállítási tervet
Nyilvánosságra hozza Magyarország helyreállítási tervét a következő napokban a kormány, amely az európai uniós források hazahozatalának feltétele. A következő pénzügyminiszteri tanácskozáson már a magyar terv lesz a terítéken – közölte a pénzügyminiszter a Facebookon pénteken.
Ingatlanpiaci fordulat a tavaszi mélypont után: visszatértek a vevők
A Duna House ma publikált Ingatlanpiaci Barométere szerint az utolsó tavaszi hónap sem hozott látványos áttörést a hazai ingatlanpiacon, de a kereslet a tavaszi mélypont után fordulni látszik: az index a márciusi–áprilisi visszaesésből 5 ponttal, 74-re kapaszkodott vissza. A tartósan magas árszint ugyanakkor még mindig visszafogja a vásárlókat.
Airfryert vettél? Itt a hatósági álláspont!
Átfogó, laboratóriumi méréseken alapuló országos ellenőrzést indít a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a forrólevegős sütők energiafogyasztásának és jogszabályi megfelelőségének vizsgálatára. A program célja annak feltárása, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható airfryer készülékek megfelelnek-e az európai uniós környezettudatos tervezési (ecodesign) előírásoknak, különös tekintettel a készenléti és kikapcsolt állapotban jelentkező energiafogyasztásra.
Benzin és dízel ára: bejelentették, meddig marad az ár
A szlovén kormány újabb hat hónappal meghosszabbította az üzemanyagárak szabályozását, így a 95-ös benzin, a dízel és a fűtőolaj ára legalább december közepéig továbbra is hatósági árképzés alapján alakul az autópályákon és gyorsforgalmi utakon kívüli benzinkutaknál - közölte az infrastrukturális és energiaügyi minisztérium.
Az EU hétfőn megnyitja a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját Ukrajnával és Moldovával
Az Európai Unió tagállamai megállapodtak arról, hogy hétfőn megnyitják Ukrajnával és Moldovával a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, amely az uniós csatlakozási folyamat alapját képezi - jelentette be közös sajtóközleményben António Costa, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Visszatértek a külföldi befektetők a magyar részvénypiacra
Ismét 50 százalék fölé emelkedett a külföldi befektetők aránya a magyar részvénypiacon az MNB legfrissebb állományi adatai szerint. A nemzetközi befektetők súlya 2022 februárja óta először haladta meg ezt a szintet, folytatva az elmúlt években kirajzolódó pozitív tendenciát.
Erősödött pénteken a forint, idei csúcsot ért el az euróval szemben
Erősödött pénteken a forint a főbb devizákkal szemben a délelőtti jegyzéséhez képest a bankközi piacon. A forint az euróval és a svájci frankkal szemben idei legerősebb árfolyamát érte el.
Befejeződött a Ganz Electric közel 5 milliárd forintos gyárfejlesztése
Újabb beruházást valósított meg sikeresen a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. Pest vármegyei gyártóbázisán, Tápiószelén. A mintegy 14 millió euró értékű fejlesztés keretében a patinás magyar vállalat a Forgógépgyár gyártóeszközeinek és gépeinek korszerűsítését és a gyártás kulcsfolyamatainak modernizálását végezte el. A két éven át tartó beruházásnak köszönhetően növekszik az üzem automatizáltsága, valamint magasabb minőség, biztonság és nagyobb hatékonyság válik lehetővé.
Több napra és könnyebben mennek szabadságra a magyarok, mint 10 évvel ezelőtt
Míg 2016-ban a hazai munkavállalók átlagosan 11–12 napot töltöttek nyári szabadságon, több részletben kivéve a pihenőnapokat, és sokuknak azzal is szembe kellett nézniük, hogy a munkáltató az előzetes egyeztetés ellenére nem engedte el őket a tervezett időpontban, addig idén már átlagosan 13 nap szabadsággal számolnak.
