Kirobbanó, 16,2%-os növekedés a kiskereskedelemben
A kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű növekedését egyértelműen támogatták az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, bőven 13% feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése. Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendíthették fel, ami a következő hónapokban is támogatja a hazai kiskereskedelem bővülését. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,2%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 29,7%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 51,4%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ez utóbbiban szerepet játszott az üzemanyagárak befagyasztása miatt érdemben megugró benzinturizmus, valamint az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések miatti alacsony bázis és a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom.
Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben kirobbanó mértékben, 238,7%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 320,4%-kal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,3%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 59,4%-kal nőtt. A forgalom volumene 13,1%-kal bővült az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, valamint 75,3%-kal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene bázishatás miatt 7,3%-kal csökkent.
29,8%-kal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 11%-kal haladja meg a járvány előtti szintet, a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi év végére elérte a járvány kitörése előtti szintet.2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 45,3%-kal, 2010-hez képest 59,8%-kal emelkedett.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20%-os emelése miatt továbbra is dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. A közszféra béremelései szintén támogatják a fogyasztás bővülését, a tavalyi év végétől pedig további lendületet adott a rekordösszegű nyugdíjprémium, amellyel 200 milliárd forint került a nyugdíjasokhoz. Emellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom stabilizálódásában.
Tavaly 3,5%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem kerülhet a háztartásokhoz), valamint a közel 20%-os minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20%-os béremelés hatására kétszámjegyű, 10% feletti növekedésre számítunk. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása is folytatódhat, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel több országban megjelent a delta és legújabban az omikron variáns, ami visszafogja a nemzetközi turizmust, valamint távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig a következő hónapokban eshetnek ki. A határmenti forgalmat azonban fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Egyes beszámolók szerint márciusban az ukrán menekültek megjelenése miatt jelentős élénkülés tapasztalható, egyrészt a közvetlen vásárlásaik, másrészt a látványosan megugró karitatív vásárlások miatt, az áprilisi húsvéti vásárlások pedig kiemelkedő forgalmat eredményeztek.
A vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első négy hónapban 11,6%-kal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint tavaly érdemben nőttek a rendelések.
