Kit illet a szellemi alkotás tulajdonjoga, ha a mesterséges intelligencia hozza létre a művet?

2022 novemberében többéves kutató és fejlesztőmunka eredményeként berobbant a köztudatba a ChatGPT, az eddigi legfejlettebb chatbot legújabb változata. Ez az első olyan szélesebb körben is elterjedt eszköz, amely képes a befogadott információk rövidtávú tárolásán túl akár kreativitást is igénylő feladatokat megoldani, látszólagos véleményt alkotni. Kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia komoly alkotómunkára képes számos területen, ez pedig jogosan felveti a kérdést: kit tekintünk e művek megalkotójának, az MI által létrehozott művekhez fűződnek-e szerzői jogok, és ha igen, azok kiket illetnek?

Kit illet a szellemi alkotás tulajdonjoga, ha a mesterséges intelligencia hozza létre a művet?

Az emberiséget régóta foglalkoztatják az automatizációban rejlő lehetőségek, a robotika, és így az igazi mesterséges intelligencia („MI”) megalkotása. Az utóbbi időben különös aktualitással bír a téma, hiszen 2022 novemberében többéves kutató és fejlesztőmunka eredményeként berobbant a köztudatba a ChatGPT, az eddigi legfejlettebb chatbot legújabb változata. Nem egy klasszikus értelemben vett keresőmotorról van szó, hanem egy olyan technológiáról, ami képes a visszajelzéseket ideiglenesen elraktározni, így gyakorlatilag a dialógus idejére betanítható, konzisztensen kommunikál a felhasználóval. Alkalmas valósághű szövegalkotásra, beleértve versek, novellák, dalszövegek írását is. Ezenfelül felkérhetjük programozásra, de egy egyetemi felvételi dolgozat elkészítésében is gyakran megállja a helyét.

Az már ma is vitathatatlan, hogy a mesterséges intelligencia komoly alkotómunkára képes számos területen, ami jogosan felveti a kérdést: kit tekintünk e művek megalkotójának, az így létrehozott művekhez fűződnek-e szerzői jogok, és ha igen, azok kiket illetnek?

Milyen területeken alkot az MI?

„A zeneszerzés az egyik legeredményesebb területe a mesterséges intelligenciának. Az algoritmusok a zeneipar szinte minden szegmensében megjelentek, az alkalmazott intelligens technológiák előnye, hogy hatékony társai a komponistáknak, pillanatok alatt új zenei ötleteket és motívumokat tudnak generálni. Az általuk megtanult tekintélyes mennyiségű adatok feldolgozása és szintetizálása által, eddig akár korábban nem felismerhető, új és eredeti hanganyagot állít elő” – mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Az alkalmazások ellenzői körében a legsúlyosabb érv, hogy a művészet lényege, az alkotó személye elveszik. Emellett az is gyakorta megjelenik, hogy bárki előtanulmányok nélkül is képes „zenét létrehozni”, ami a tanulásba, gyakorlásba, emberi kreativitásba vetett hitet erőteljesen gyengíti.

Ugyanakkor számos művész alkotótársnak tekinti a mesterséges intelligenciát. David Bowie korai kísérletei (például a Verbasizer) is erre szolgáltatnak példát, vagy említhető még Taryn Southern előadó projektje, aki „I AM AI” címmel önálló albumot jelentetett meg.

2016-ban világszenzációként hatott, amikor egy sosem látott „Rembrandt-kép” járta be a nemzetközi sajtót, melyet egy MI alkotott a „Next Rembrandt” projekt keretein belül.

A mesterséges intelligencia nemcsak a művészetek terén, de az iparjogvédelem területén is képes olyan önálló teljesítmények elérésére, ami innovációnak tekinthető. Erre példa a DABUS két találmánya, a figyelemfelkeltően villogó jelzőfény, illetve egy „fraktálgeometrián alapuló” üdítős doboz. E két találmány azért is érdekes, mert a mesterséges intelligencia részére a Dél-afrikai Köztársaság és Ausztrália is megadta a szabadalmi jogokat, azonban az európai és az amerikai szabadalmi hivatalok elutasították azt.

De mégis kit illet a szerzői jog?

„Először is azt kell meghatároznunk, hogy melyek azok az alkotói eredmények, amiket szerzői jogi védelem illet meg. A szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint - az ún. kapcsolódó jogok révén - a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján a szerzői jogi védelem az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, ún. műveket illeti meg elsősorban (pl. szépirodalmi művek, zeneművek, filmalkotások, festés, szobrászat útján létrejött alkotások), de védelmet biztosít olyan műtípusok esetében is, mint a szoftverek, illetve az adatbázisok” – magyarázza dr. Albert Lili, a Deloitte Legal adatvédelmi csoportjának szakértője. A szerzői jogi törvény kimondja továbbá, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Korunk információs társadalma azonban sokszor állítja kihívás elé a jogalkalmazókat, ehhez nyújt segítséget az Európai Parlament és Tanács 2001/29/EK irányelve (az INFOSOC irányelv), illetve az Európai Unió Bíróságának („EUB”) határozatai. Jelentős döntés született például az Infopaq ügyben[2], amely kimondja, hogy a számítógépi programok, az adatbázisok vagy a fényképek kizárólag akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha eredetiek abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotásainak tekintendők. A Painer-ügyben[3] szintén jelentős megállapítást tett az EUB a szerzőség kérdéseben, amikor kimondta, hogy a szerző kifejezi a mű létrehozatala során a saját kreatív képességeit azáltal, hogy szabad és kreatív döntéseket hozott, illetve, hogy a portréfotó szerzője „személyes színezetet” ad a létrehozott műnek.

A fenti döntések egyértelműsítik, hogy a szerzői jogi oltalomhoz szükséges az emberi közreműködés („szerző szellemi tevékenységéből fakadó”). Ahol e tényező fennáll, és az egyéni, eredeti jelleg egyébként nem kérdéses, azon művek szerzői jogi védelem alá esnek; ahol ez hiányzik, az így létrejött alkotást szerzői jogi védelem nem illeti meg. Az is egyértelmű, hogy a vázolt kritériumrendszert jelenleg csak ember tudja teljesíteni, tehát a szerzői jogok csak természetes személyt illethetnek meg. Így vizsgálandó az algoritmus szerepe, hogy az csupán a megvalósítási folyamat eszköze volt-e, és amennyiben igen, úgy az alkalmazó embert, illetve a létrejött művet a szerzői jogi védelem megilleti.

Más a helyzet például egy zenei album esetében, ahol az algoritmus által létrehozott darabokat az ember csupán megválogatja, minősíti, lejátszási sorrendet szerkeszt. Itt az ember kreatív képességei kevéssé érvényesülnek az alkotás során, hiszen a „mű” szerzője nem ő volt és a személyes jelleget is kevéssé lehet tetten érni, ugyanakkor használta „kreatív képességeit”, „szabad és kreatív döntéseket hozott” szerkesztői munkája során. így a szerzői jogok megillethetik és az elkészült mű is – az emberi szellemi tevékenységre tekintettel – oltalom alá eshet.

Fentiekből levezethető, hogy szerzői oltalom azon alkotásokat nem illet meg, ahol az ember szerepe nem kimutatható, ahol az MI teljesen önállóan alkot. Ilyen esetben sem védtelen azonban a létrejött alkotás, a szomszédos jogok védelme kínálhat megoldást a problémákra, de csak olyan országokban, ahol ez a jogintézmény létezik.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a programozó a szerzői jog tulajdonosa, hiszen a mesterséges intelligenciát ember hozta létre. Igen ám, azonban az MI sok esetben túlmutathat azon, ami tradicionális szoftverfejlesztési paradigma alatt érthető. Az MI képes lehet öntanulásra, önálló döntéshozatalra és önfejlesztésre, így a programozó által definiált határokon is könnyen túlhaladhat.

Változhat a szabályozás is

Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a jogi szabályozás nem statikus, idővel változik, és annak értelmezését és alkalmazását a bírói gyakorlat alakítja. A felvázolt problémák felvetik a jogi szabályozás aktualizálásának szükségszerűségét is, ezért érdemes nyomon követni a szerzői jogi szabályozási rezsim uniós és nemzeti változásait. Ugyanakkor nemcsak a szellemi tulajdonjog területén hoz majd jelentős változásokat az MI elterjedése, számos adatvédelmi problémát is felvet, illetve folyamatban van az ún. AI Act elfogadása is uniós szinten, amely további megfelelési kötelezettségeket állapít meg.

Ingyenes képzéseket tart az IPOSZ a mesterséges intelligenciáról és a vállalkozói készségekről

Nemzetközi együttműködésben ingyenes képzéseket tart az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a mesterséges intelligenciáról és a vállalkozói készségekről a magyar kis és középvállalkozásoknak.
2025. 10. 24. 10:00
Megosztás:

Cardano és DOGE gyenge visszapattanást mutatnak, miközben a $TAP 55%-ot robbant! Az elemzők 35-szörös növekedést jósolnak a negyedik negyedévben

A Cardano és a Dogecoin árfolyamának gyenge visszapattanása továbbra is fennálló eladási nyomásra utal.
2025. 10. 24. 09:00
Megosztás:

Alig mozdult péntekre a forint

Vegyesen alakult, alig változott péntek reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 10. 24. 08:00
Megosztás:

Stratégiai partnerségre lép a WING és az Accent Hotel Management

Stratégia megállapodást írt alá a WING ingatlanfejlesztő és az Accent Hotel Management arról, hogy hatékonyan működtessenek közös szállodaprojekteket Magyarországon - közölték a vállalatok az MTI-vel.
2025. 10. 24. 06:00
Megosztás:

Donald Trump jövő csütörtökön találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel

Donald Trump amerikai elnök jövő hét csütörtökön találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel - jelentette be a Fehér Ház csütörtökön.
2025. 10. 24. 05:00
Megosztás:

Egyre rövidebb a banki feketelista 2025-ben

Szeptemberben 654 ezer lakossági mulasztást tartottak nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), ami csaknem tizedével kevesebb a múlt év véginél. Miután egy hiteladósra átlagosan 1,8 szerződés jut, nagyjából 350 ezren lehetnek a banki feketelistán. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint viszont minden eszközzel érdemes elkerülni a negatív adóslistát, hiszen az hosszú időre is lehetetlenné teheti az újabb hitelfelvételt.
2025. 10. 24. 04:00
Megosztás:

Extra nyugdíjat kaphat Bárki, ha ezekben az években született!

A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi szabályozása – bár nem egyetlen, frissen kihirdetett rendeletben testesül meg – folyamatosan módosul, új intézkedéseket és juttatásokat vezetve be, amelyek komoly hatással vannak a 60 és 89 év közötti korosztályra.
2025. 10. 24. 02:00
Megosztás:

A rendeletet aláírták! 60-89 éves nyugdíjasok készüljetek!

A magyar nyugdíjrendszer aktuális szabályozása – bár nem egyetlen, drámai, újonnan aláírt rendelet formájában – folyamatosan hoz változásokat és juttatásokat, amelyek jelentős mértékben érintik a 60 és 89 év közötti korosztályt.
2025. 10. 24. 01:00
Megosztás:

9 órás iskolakezdés – Itt a bejelentés, senki nem számított erre!

A közoktatásban többször felmerült már az a javaslat, hogy az oktatás reggel nyolc helyett kilenc órakor kezdődjön.
2025. 10. 24. 00:05
Megosztás:

Q4-es árfolyam-előrejelzés: az ETH elérheti a 10 000 dollárt, a SOL az 1 000 dollárt, de ez az új altcoin, a $TAP akár 35-szörözhet – íme, miért

Annak ellenére, hogy a kriptopiac októberben lassú és darabos mozgást mutatott, a kereskedők és elemzők körében ismét kezd visszatérni az optimizmus.
2025. 10. 23. 23:00
Megosztás:

A Bitcoinnak fájni fog, ha nem tudja utolérni az aranyat, az XRP-bikák visszatértek: miért veszítenek mindketten a Digitappal ($TAP) szemben

Az arany végre megremegett. Október 21-én <a href="https://economictimes.indiatimes.com/news/international/us/why-is-gold-down-today-gold-price-crashes-over-5-its-worst-single-day-drop-since-2013-silver-plunges-7/articleshow/124724560.cms?from=mdr" target="_blank">az arany több mint 5%-ot esett, ami a legnagyobb napi visszaesés 2013 óta</a> — mindez hónapokon át tartó kitartó erősödés után. Kriptobefektetők világszerte készülődtek long pozíciók nyitására, mivel az arany mindig előbb indul el, majd nagyjából kilencven nappal később a Bitcoin is lendületbe jön.
2025. 10. 23. 22:00
Megosztás:

Az ukrán elnök azt reméli, hogy az EU mielőbb döntést hoz a zárolt orosz vagyonok felhasználásával kapcsolatban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Brüsszelben az uniós tagállamok vezetőinek reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió mielőbb politikai döntést hoz egy új, úgynevezett "jóvátételi hitel" elindításáról, amelyet a zárolt orosz vagyonokból finanszíroznának Ukrajna támogatására.
2025. 10. 23. 21:00
Megosztás:

Több hullámban áztató eső érkezik

Az őszi vetésnek nagy szüksége lenne csapadékra, a következő egy hétben pedig több hullámban áztató eső érkezik - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
2025. 10. 23. 20:00
Megosztás:

Gyengült a forint csütörtök estére

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 10. 23. 19:00
Megosztás:

A Renault 6,8 százalékkal növelte negyedéves árbevételét

A francia Renault SA autógyártó 6,8 százalékkal növelte árbevételét a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest - áll a cég csütörtöki közleményében.
2025. 10. 23. 18:00
Megosztás:

Kína technológiai függetlenséget és ipari fejlesztéseket ígér következő ötéves tervében

A Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetése a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési terv előkészítése során többek közt a modern ipari rendszer kiépítését és a tudományos-technológiai önellátás felgyorsítását nevezte meg a következő évek legfontosabb céljai között - jelentette a kínai állami média csütörtökön.
2025. 10. 23. 17:00
Megosztás:

A Waberers stratégiai megállapodást írt alá a kazah KTZ Express-szel

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett Waberer’s Csoport a KTZ Express-szel, amely a kazah állami vasúttársaság nemzetközi intermodális logisztikai leányvállalata. A megállapodás célja, hogy a felek közös vállalatot hozzanak létre egy, Budapest térségében megvalósuló intermodális terminál, gyűjtőpont fejlesztésére és üzemeltetésére. A terminál a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal (másnéven Middle Corridor) – az új Selyemút – európai végpontjaként, logisztikai hubjaként szolgál majd. A fejlesztés mellett a felek abban is megállapodtak, hogy a Kínából Európába irányuló konténerforgalmat közösen bonyolítják le, a Waberer’s Csoport végezheti az Európán belüli vasúti és közúti szállítási feladatokat, míg a KTZ az ázsiai szállítási útvonalakért felelős.
2025. 10. 23. 16:00
Megosztás:

Ökoszisztéma-alapú keretrendszert jelentett be a Visa az AI-vezérelt kereskedelem biztonságosabbá tételére

A Visa bejelentette a Trusted Agent Protocol elindítását, amely alapvető keretrendszert teremt az ügynökalapú kereskedelemhez. A protokoll biztonságos kommunikációt tesz lehetővé a mesterséges intelligenciával működő ügynökök és a kereskedők között a vásárlási folyamat minden szakaszában. Célja, hogy kezelje az AI vezérelt vásárlások egyedi kihívásait, és megteremtse annak lehetőségét, hogy a mesterséges intelligencia a fogyasztók nevében keressen, hasonlítson össze és fizessen – mindezt biztonságosan az ügynökök és a kereskedők között. A Cloudflare-rel közösen fejlesztett protokoll már elérhető a Visa Developer Centerben és a GitHubon.
2025. 10. 23. 15:11
Megosztás:

Hyperliquid milliárdos tervvel robbantaná be a HYPE tokent – új korszak jöhet a decentralizált tőzsdéknél

A decentralizált pénzügyi (DeFi) szektor egyik legmerészebb vállalkozása készülődik: a Hyperliquid, az egyik legdinamikusabban növekvő DEX, most 1 milliárd dolláros tőkebevonásra készül. Az ambiciózus cél: új szintre emelni a HYPE tokent, és hidat képezni az intézményi pénzügyek és a kriptovilág között. Vajon ez lesz az első valóban legitimált decentralizált tőzsde a Wall Street szemében?
2025. 10. 23. 14:00
Megosztás:

Az ipari tápegységek szerepe az energiaellátásban

Elgondolkodtál már azon, hogy mi tartja működésben az ipari berendezéseket? Valószínűleg nem, de ez az az elem, ami nélkül nehéz lenne fenntartani a termelés folytonosságát: az ipari tápegység. Első ránézésre talán kevésbé tűnik fontosnak, mégis mindennek az alapja. Ha egy ilyen eszköz meghibásodik, az jelentős gazdasági következményekkel is járhat.
2025. 10. 23. 13:00
Megosztás: