Közel nyolc éve nem látott mélységben az infláció
Az infláció szerkezetét illetően volt néhány érdekes momentum. Az élelmiszerek átlagosan 0,6%-kal drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4%-kal nőtt. A háztartási energiáért átlagosan 0,9%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 2,4%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,8%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 1,5%-kal csökkent. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek.
Az éves szintű infláció jelentősebb lassulását a 2025-ről örökölt bázishatás és a hatósági árkorlátozások is érdemben segítették. A termelői árnyomás csökkenése és az alacsony energiaárak kedvező képet vetítenek előre a rövidebb távú folyamatok alakulása szempontjából. A globális élelmiszerárak is hónapok óta csökkennek és főként az európai tejpiaci túlkínálatnak köszönhetően a következő hónapokban lefelé mutató kockázatot jelentenek.
Ezzel szemben a külkereskedelmi forgalomban versengő termékek (tradables) inflációja sem lassult még kellő mértékben, dacára a korábbinál lényegesen erősebb forintnak. Keresleti oldalról egyértelműen beszélhetünk felfelé ható tényezőkről: jelentős, pozitív reálbérváltozás – ismét kétszámjegyű minimálbéremeléssel – kiegészülve a masszív jóléti intézkedéscsomaggal áprilisig szignifikánsan növelik a rendelkezésre álló jövedelmet és ezzel teret engedve az átárazásoknak.
A kilátások tekintetében bizonytalanságot okoznak a hatósági árkorlátozások, amelyek esetleges kivezetése nehezen becsülhető ugrást okozhat az indexben. Összességében a várakozásokat alulmúló év eleji adat megteremti a kamatvágás lehetőségét a soron következő jegybanki döntés alkalmával. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)
