Közeledik az amerikai–iráni megállapodás? Izrael közben új frontot nyitott Libanonba
Donald Trump amerikai elnök a hétvégén közösségi oldalán azt írta, hogy a készülő megállapodás egyértelműen rögzíti: Irán nem juthat atomfegyverhez. Az elnök korábban már jelezte, hogy hamarosan bejelentés várható az ügyben, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Teheránnak fel kell függesztenie nukleáris programját, valamint helyre kell állítania a Hormuzi-szoros szabad és nemzetközi hajózási útvonalként betöltött szerepét.
A tárgyalások részletei egyelőre továbbra sem nyilvánosak, és maguk az iráni vezetők is óvatosan fogalmaznak. Az iráni külügyminiszter, Abbasz Aragcsi szerint az egyeztetések és az üzenetváltások folyamatosan zajlanak, azonban addig nem érdemes végleges következtetéseket levonni, amíg nem születik konkrét eredmény.
Hasonlóan nyilatkozott a Forradalmi Gárdához közel álló Tasnim hírügynökség is, amely arról számolt be, hogy mindkét fél módosításokat javasolt a megállapodás tervezetéhez, és nem kizárt, hogy a vita végül a teljes egyezség meghiúsulásához vezet.
A bizonytalanság azonnal megjelent a piacokon is. Az olaj ára ismét emelkedésnek indult, miután a befektetők ráébredtek, hogy a megállapodás korántsem tekinthető biztosnak. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára újra 93 dollár fölé emelkedett, miközben a dollár is erősödött a nemzetközi devizapiacokon.
A diplomáciai tárgyalásokkal párhuzamosan Izrael történelmi léptékű szárazföldi műveletet indított Libanon déli részén. A katonai vezetés szerint a Hezbollah a hétvégén több mint háromszáz rakétát és egyéb lövedéket lőtt ki izraeli célpontokra, illetve az izraeli erőkre Libanon területén. A válaszcsapások nyomán a konfliktus intenzitása olyan szintre emelkedett, amelyre az elmúlt negyedszázadban nem volt példa.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio külön tárgyalásokat folytatott Joseph Aoun libanoni elnökkel és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel annak érdekében, hogy egy újabb tűzszüneti kezdeményezés körvonalazódhasson. Washington első lépésként azt szeretné elérni, hogy a Hezbollah teljesen leállítsa az Izrael elleni támadásokat, cserébe pedig Izrael tartózkodna a bejrúti katonai műveletek további kiterjesztésétől.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Izrael hivatalosan nem része az amerikai–iráni tárgyalásoknak, így egyelőre nem világos, hajlandó lenne-e beszüntetni libanoni hadműveleteit akkor sem, ha Washington és Teherán végül megállapodásra jutna.
Közben iráni állami médiumok egy újabb tárgyalási tervezet részleteiről számoltak be. Az egyik vitatott pont szerint Teherán kizárólagos jogot kapna arra, hogy meghatározza, milyen hajók haladhatnak át a Hormuzi-szoroson. Elemzők szerint ezt az Egyesült Államok aligha fogadná el, hiszen Washington hosszú ideje a nemzetközi hajózás szabadságának fenntartását tekinti elsődleges céljának.
A kiszivárgott dokumentum szerint az amerikai fél emellett vállalhatná, hogy 60 napon belül mintegy 12 milliárd dollárnyi, jelenleg befagyasztott iráni vagyont szabadít fel.
Az összeget közvetlenül iráni bankok kapnák meg, korlátozások nélkül. A Fehér Ház ugyanakkor nem kommentálta az értesülést, így annak hitelessége egyelőre kérdéses.
A nukleáris program továbbra is az egyik legérzékenyebb pont a felek között. Irán hosszú évek óta azt állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, ugyanakkor Trump első elnöki ciklusában kilépett abból a 2015-ös nukleáris megállapodásból, amely korlátozta az iráni urándúsítást. A megállapodás felmondását követően Teherán ismét növelte nukleáris tevékenységét, ami újraélesztette a nemzetközi aggodalmakat.
A tárgyalásokkal kapcsolatban kritikát fogalmazott meg John Bolton, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója is. Véleménye szerint az amerikai elnök elsősorban a magas energiaárak miatt szeretne gyors eredményt felmutatni a novemberi választások előtt, nem pedig azért, mert a megállapodás hosszú távon valódi megoldást kínálna a konfliktusra. Bolton úgy véli, hogy ha az iráni rezsim érintetlenül marad, akkor idővel ismét képes lehet katonai és nukleáris kapacitásainak újjáépítésére.
A feszültséget tovább növelte egy közelmúltbeli iráni rakétatámadás is, amely egy kuvaiti légibázist vett célba. Bár a rakétát sikerült elfogni, a lehulló törmelék több amerikai katonát és szerződéses alkalmazottat megsebesített, emellett két MQ–9 Reaper drón is súlyosan megrongálódott, amelyek egyenként mintegy 30 millió dollárt érnek.
Ezzel egy időben az amerikai haditengerészet egy iráni kikötő felé tartó, gambiai zászló alatt közlekedő hajót is megállított a Hormuzi-szoros térségében. Az amerikai közlések szerint a hajó személyzete több mint húsz figyelmeztetést hagyott figyelmen kívül, ezért egy harci helikopter végül Hellfire rakétával tette működésképtelenné a jármű motorját.
A térségben zajló események továbbra is komoly hatással vannak a globális energiapiacokra és a befektetői hangulatra. Miközben a diplomácia még esélyt kínál a feszültség enyhítésére, a harctereken zajló fejlemények azt mutatják, hogy a Közel-Kelet továbbra is rendkívül távol áll a tartós stabilitástól.
