KPMG CEO Outlook 2021: Járvány előtti szinten a világgazdaság növekedésébe vetett hit

Optimizmusról, egyúttal a vezetési szempontok radikális átalakulásáról tanúskodik a KPMG 2021 CEO Outlook felmérése. A kutatás során 2021 nyarán a világ legjelentősebb piacainak 1300 meghatározó vezérigazgatóját kérdezték a cége három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásairól, illetve az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről.

A járvány előtti szinten a világgazdaság növekedésébe vetett hit

Az idei eredmények szerint a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói egyre optimistábbak saját cégeik kilátásait illetően, és a világgazdaság talpra állásába vetett hitük a koronavírus-járvány kezdete óta nem látott szintekre emelkedett – annak ellenére, hogy a delta variáns terjedése lelassítja a visszatérést a normális kerékvágásba. A vezetők 60 százaléka bízik a világgazdaság növekedésében a következő három évben, és ez jelentős ugrás az előző évi 32 százalékos, illetve a január-februárban készült gyorsfelmérés 42 százalékos értékéhez képest. A bizalmi szint ezzel visszatért a 2019-es, járvány előtti szintre, az optimizmus újra visszaköltözött vezérigazgatói „board roomok”-ba.

A megerősödő gazdaság a cégvezetőket arra sarkallja, hogy terjeszkedésbe és átalakításba invesztáljanak. Ezt a felsővezetők 69 százaléka nem organikus növekedés – tehát, felvásárlások, összeolvadások, stratégiai szövetségek – formájában képzeli el. Tízből nyolc cégvezető kész a következő három évben akvizíciót végrehajtani.

E mellett az üzleti vezetők szerint kormányzati ösztönzésre van szükség a klímacélok eléréséhez. Négyből három vezérigazgató gondolja úgy, hogy a járvány idején nyomás alá került állami költségvetések miatt szükséges a globális adórendszerben a többoldalú együttműködés.

Továbbra is előtérben van a klímakockázat

A felmérés szerint a vezérigazgatók gondolkodásában előtérbe került a fenntarthatóság, a küldetés vezérelt cselekvés. A számos társadalmi-gazdasági, szociális és környezeti kihívás, amellyel a világ szembesül, a cégekre is nyomást helyez, hogy ők maguk is fellépjenek a klímaváltozás ellen és ezzel pozitív hatást gyakoroljanak a társadalomra. Az utazási korlátozások és a távmunka révén sok multinacionális vállalat tudta csökkenteni széndioxid-kibocsátását. Sok vezető szeretné rögzíteni is ezeket az eredményeket, amelyeknek mentén ambiciózus klímacélokat is megfogalmazott.

A KPMG 2021 CEO Outlook megállapította, hogy a cégvezetők 30 százaléka tervezi a bevételnek több mint 10 százalékát fenntarthatósági intézkedések és programok formájában befektetni.

A prioritás ugyan a nem organikus növekedés, de a vezetők számára ugyanakkor a szerves növekedés is kiemelt jelentőséggel bír, és továbbra is igyekeznek felmérni a munkahelyek jövőjét, és magukhoz csábítani a kiemelkedő tehetségeket. „Ha van pozitív hozadéka az elmúlt 18 hónapnak, akkor az az, hogy a vezérigazgatók növekvő mértékben helyezik a fenntarthatóságot a helyreállítási és hosszú távú növekedési stratégia középpontjába. A kibontakozó környezeti és társadalmi krízis világossá tette, hogy változtatnunk kell, és együtt kell dolgoznunk. Mindannyiunkat bátorít a jövő, mert az üzleti vezetők elfogadják, hogy nekik kell előidézniük a pozitív változásokat, támogatniuk a környezeti veszélyek elleni lépéseket, ahogyan a társadalmi kihívásokra adott válaszokat is, legyenek azok faji, nemi, esélyegyenlőségi vagy társadalmi mobilitási kérdések” – mondta Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi irodájának vezetője.

A működési kockázatok mellett újra előtérben a hosszú távú növekedési kockázatok

A növekedésre leselkedő veszélyeket vizsgálva a felsővezetők idén – nagyjából egyforma súllyal – első helyen három területet emeltek ki: a klímaváltozás jelentette kockázatok mellett a kiberbiztonság és az ellátási láncok állnak a középpontban.

Érdemes megemlíteni, hogy míg tavaly az első helyen szerepelt kockázatként a tehetségek, a munkaerő állt, az idei jelentésben ez az első hat közé sem került be. „Ez azt mutatja, hogy a pandémia idején a vezérigazgatók nemcsak a munkatársak kiesésétől féltek, hanem aggódtak a munkahelyi együttműködés új kereteinek működőképessége miatt is, ennek kockázata az elmúlt évben jelentősen csökkent, a távmunka és a digitális kollaboráció azóta bizonyított” – mondta Rózsai Rezső. A vezérigazgató szerint a kiberbiztonság és a klímakockázatok előretörése a fenyegetettségek között azt mutatja, hogy a vezérigazgatók ismét a hosszabb távú problémákra tudnak koncentrálni. A tavalyi válságtünetek közül csak az ellátási láncok miatti aggodalom maradt meg a kockázati listák élén, ami nem meglepő annak fényében, hogy a járvány kitörése óta a világcégek 56 százalékánál jelentkezett ilyen probléma.

A növekedést fenyegető kockázatok a következő 3 évben

A cégvezetők 27 százaléka fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy amennyiben nem felelnek meg a klímacéloknak, az negatív hatással lesz a versenyképességükre és az eredményességükre, továbbá a befektetők szempontrendszereinek való megfelelésre. A vezérigazgatók 58 százaléka tapasztal fokozódó érdeklődést a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok iránt a különböző stakeholder csoportok (befektetők, szabályozók, munkavállalók és ügyfelek) részéről.

Az üzleti vezetők a kormányokra is számítanak a zéró kibocsátás elérésében - négyből három globális cégvezető gondolja úgy, hogy a klímacélok eléréséhez kormányzati ösztönzésre lesz szükség. Háromnegyedük úgy látja, hogy az ENSZ által szervezett novemberi COP26 konferencia megteremti majd a klímaváltozással kapcsolatos prioritást.

Még hangsúlyosabb lett a társadalmi szerepvállalás személyes és vállalati szinten

A klímaváltozás miatti aggodalmak mellett a cégvezetőket foglalkoztató témák fontossági sorrendjében előbbre kerültek és a tavalyinál is hangsúlyosabbá váltak a társadalmi kérdések, például a vállalati felelősségvállalás vagy a munkaerő értékének védelme. A megkérdezett vállalatvezetők érzékelik az elvárásokat, 71 százalékuk véli úgy, hogy a vezérigazgatók személyes felelősséggel tartoznak a társadalmi célok teljesítéséért is.