Kriptovaluta adózás 2024 - mennyi adót kell fizetni a kroptopénzek nyeresége után?
A 2021 végén elfogadott és kihirdetett adóváltozások egyik legnagyobb újdonsága volt, hogy az Szja-rendszerében bevezetésre került az ún. kriptoeszközökből származó jövedelmek adózása. A 2023. év drámai árfolyamingadozásai után az utóbbi időben jelentősen emelkedtek a legismertebb kriptoeszközök árfolyamai, így számos magyar magánszemély realizálhatott nyereséget, vagy akár komoly veszteséget is. A 2023. évi Szja-bevallási határidőhöz közeledve érdemes feleleveníteni a kriptoeszközök magyarországi adózási szabályait.
Anélkül, hogy a – főleg informatikai – részletekbe belemennénk, arról mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos jövedelemszerzés elsősorban bányászat (a felhasználó számítógépe leellenőrzi és a blokkláncra való fűzéssel megerősíti a visszaigazolásra váró tranzakciókat, amiért cserébe bizonyos időközönként kriptoeszközt kap a rendszertől), valamint kereskedelem formájában történik, továbbá a kriptoeszközök mind közül talán legismertebb (de messze nem az egyetlen) megjelenési formája a Bitcoin (₿).
Az Szja-törvény szabályozza a kriptovaluták adózását
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-törvény) alapján kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adott adóév vonatkozásában a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet alapján elért ügyleti nyereség (bevétel csökkentve többek között a tárgyévi igazolt kiadásokkal).
A szabályozás tehát egyfelől kizárólag magánszemélyekre vonatkozik, másfelől fontos szerepet kap az adóév (ami szinte minden esetben azonos a naptári évvel), mint időintervallum. Ugyancsak az Szja-törvény definiálja magának a kriptoeszköznek a fogalmát is, eszerint az az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
A kriptoeszköz megszerzésének módja nem releváns adózási szempontból
Ellentétben a korábbiakkal, a 2022 óta hatályos szabályozás alapján a kriptoeszköz megszerzésének módja egyáltalán nem bír relevanciával: ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem (ennek kapcsán jegyeznénk meg, hogy 2024 elején számos, Bitcoinon alapuló ún. ETF-nek a tőzsdére történő bevezetését és kereskedését engedélyezték az Amerikai Egyesült Államokban), a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.
Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a virtuális térből, vagyis fiat pénzre (pl. euró vagy amerikai dollár) vagy egyéb javakra váltják. Ha valaki pl. Bitcoinért cserébe Ethereumot (Ξ) vásárol, akkor – egyéb tranzakció hiányában – nem kell a kriptoeszközei kapcsán Szja-t fizetnie.
Magánszemélyek esetében 2022 óta már kötelezően az elkülönülten adózó jövedelmek között kell ezeket a jövedelmeket bevallani, amelyeket kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadó terhel.
Az adókiegyenlítést alkalmazhatjuk kriptoügyletek esetén is
Ahogy említettük, az Szja-törvény szerint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adóévben elért ügyleti nyereség. Hasonlóan az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmeknél alkalmazható módszerhez, itt is alkalmazható az adókiegyenlítés intézménye.
Ez azt jelenti, hogy kettő adóéven keresztül felhasználható a korábbi évek (kriptoeszköz) vesztesége (amikor az igazolt kiadások meghaladták a bevételek összegét, vagy csak kiadások merültek fel), vagyis annak a keletkezése évében érvényes adókulccsal számított összegével, csökkenthető az adott évi (kriptoeszköz) nyereség után fizetendő Szja.
Ennek azonban feltétele, hogy a korábbi adóévekre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeljen az adott adóévi, kriptoeszközzel lebonyolított ügyletből származó veszteség.
Így annak is mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet szentelnie az Szja-bevallására, aki az elmúlt kettő évben is foglalkozott ugyan kriptoeszközökkel, de csak kiadása volt. Amennyiben ugyanis ezen kiadásokat feltünteti a személyijövedelemadó-bevallásában, akkor abban az adóévben, amikor (végre) bevételt realizál (így például idén, amikor szignifikánsan emelkedett az árfolyam), csökkenteni tudja a vonatkozó Szja-fizetési kötelezettségét is.
A kiadások adóbevallásban történő feltüntetésének azonban előfeltétele, hogy azokról részletes nyilvántartást kell vezetni: mind a kriptoeszköz vásárlásáról, mind pedig a bányászatról. Ennek kapcsán azt érdemes szem előtt tartani, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén az adott revizor számára világos és egyértelmű legyen, hogyan jött ki az az érték, amit az adott magánszemély a vonatkozó adóévi személyi jövedelemadó-bevallásában kiadásként tüntetett fel: minél részletesebb a nyilvántartás, annál jobban csökken az esetleges adókockázat.
Így néz ez ki a gyakorlatban az SZJA-bevalláskor
Itt jegyeznénk meg, hogy a magyarországi Szja-bevallásban szereplő értékeket minden esetben magyar forintban kell szerepeltetni, így a fizetendő adót is forintban kell megállapítani. A nyilvántartásban tehát annak is szenteljünk kiemelt figyelmet, hogy milyen árfolyamon váltjuk át a más devizában (pl. euró, vagy amerikai dollár) megállapított értékeket. Emiatt egy esetleges veszteség a kriptopiacon adózási szempontból nyereség is lehet, a devizaárfolyamváltozás miatt - figyelmeztet a Grant Thornton a világ egyik legnagyobb föggetlen számviteli tanácsadója.
Mivel a kriptoeszközökből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek számít, így az ilyen jövedelmek Szja-alapja és Szja-kötelezettsége semmilyen adóalap-, vagy adókedvezménnyel (pl. családi kedvezmény, vagy 25 éven aluliak kedvezménye) nem csökkenthető.
