Kriptó adózása és YouTube bevételek adózása Magyarországon
Akárcsak 2017 óta minden évben, a NAV 2023-ban is elkészítette a 2022. évi jövedelmeket tartalmazó személyi jövedelemadó-bevallási tervezeteket. Mindez sokaknak jelent segítséget, hiszen a bevallási tervezetben a munkáltatóktól, kifizetőktől érkező jövedelmek megjelennek a megfelelő bevallási sorokon. Azonban a külföldről és nem kifizetőktől érkező, de Magyarországon adóköteles jövedelmet is szükséges bevallani, és az ehhez kapcsolódó magyar adó után is keletkezik befizetési kötelezettség május 22-ig. Ezeket pedig a NAV bevallási tervezete bizony nem tartalmazza. A részleteket Gyányi Tamás adószakértő, a WTS Klient senior partnere foglalta össze.
Milyen bevételeket nem tartalmaz a bevallási tervezet?
A bevallási tervezetben értelemszerűen nem szerepelnek azok a jövedelmek, amelyről a NAV-nak nincs tudomása. Ilyenek lehetnek például az alábbi bevételek:
- magyarországi magánszemélyek felé bérbe adott ingatlanok jövedelme (a magyar cégek/kifizetőnek minősülő szervezetek felé történő bérbeadások esetén a kifizetői adatszolgáltatás alapján szerepel a bevallási tervezetben a bevétel, és a kifizető által levont adó)
- külföldi ingatlan bérbeadásából, vagy értékesítéséből származó jövedelem
- külföldi munkáltatótól vagy külföldi kifizetőtől származó jövedelem
- külföldi cégektől, szervezetektől kapott jövedelmek (például egy önálló munkavégzés ellenértéke)
- kriptovalutákkal kapcsolatos tranzakciók jövedelme
- külföldi, külön adózó jövedelmek (például külföldi befektetési szolgáltatókon, külföldi bankokon keresztül realizált osztalék, kamat, árfolyamnyereség)
- külföldön végzett munka ellenértéke (amennyiben külföldi cégtől származik)
Mindent jövedelmet be kell vallani, ami külföldről származik?
Sajnos nincs egy valamennyi jövedelemtípusra, és helyzetre alkalmazható egységes szabály. Hiszen az egyes jövedelmek bevallása, és az, hogy milyen adómértéket kell fizetni, függ a magánszemély adóügyi illetőségétől, a jövedelem típusától, illetve attól, hogy hol végezzük a bevételt eredményező munkát. Szintén meghatározó az is, hogy Magyarország kötött-e a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt az érintett külföldi országgal, ahonnan a jövedelem származik. Az adóügyi illetőség meghatározása sem kizárólag az állampolgársághoz kötött. A magyar jogszabályok szerint azonban legalább egyértelmű a szabály: a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek belföldről és külföldről származó jövedelmét, továbbá a külföldi személyek belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható jövedelmét adóztatja Magyarország.
„Általánosságban elmondható, hogy egy magánszemély külföldről származó jövedelme Magyarországon akkor adóztatható, ha a magánszemély a magyar szabályok és – figyelemmel a külföldi állam illetőségi szabályaira is – az egyezmény előírásai alapján belföldi illetőségű, és az egyezmény Magyarország esetében a jövedelem adóztatását lehetővé teszi” – foglalta össze Gyányi Tamás, azonban hozzátette: „Előfordulhat olyan eset is, amikor egy adott jövedelem az adóegyezmény rendelkezése alapján mentesül Magyarországon az adózás alól, azonban a bevallásban fel kell tüntetni. Például egy horvátországi ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet az 57. sorban, a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelem címszó alatt.”
Egy digitális nomád helyzete még különlegesebb lehet. Például előfordulhat, hogy egy magyar állampolgár, aki egy nem magyar cégtől kap díjazást, nem fizet Magyarországon adót, ha a tevékenységét nem Magyarországon végzi, és az adóügyi illetősége is a tevékenység végzésének országába került át (és sokadik feltételként még azt is hozzáfűzhetjük, hogy ezzel az országgal fennáll adóügyi egyezményünk).
Kriptovaluták, youtuberek és passzív jövedelmek adózása
A kriptoügyletekből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek számít, és a tárgyévi igazolt költségek, például a kriptoeszköz vételára vagy a bányászathoz kapcsolódó, igazolt kiadások (a tartáshoz kapcsolódó díjak, jutalékok például) levonhatók a bevételből. A NAV tájékoztatója alapján, ha a bevételek összege több, mint a kiadásoké, akkor ügyleti nyereség keletkezik, ha pedig a tárgyévi kiadások összege meghaladja a bevételek összegét, akkor ügyleti veszteséget kell megállapítani. Az ügyleti nyereség és az ügyleti veszteség kiszámításakor a 2022-ben kriptoeszköz megszerzésére fordított, igazolt kiadást akkor is figyelembe kell venni, ha 2022-ben ezt a kriptoeszközt a magánszemély nem váltotta valós vagyoni értékre. Adófizetési kötelezettség abban az esetben keletkezik, ha azokat az adózó valós vagyoni értékre, például valamely törvényes fizetőeszközre váltja, vagy abból ingóságot, ingatlant vásárol. Kedvező „önbevallási” lehetőség, hogy ha a magánszemély a 2021-es adóév előtti ügyletek után nem állapított meg jövedelmet, akkor ezeknek az ügyleteknek az eredményét 2022-es ügyleti eredményként veheti figyelembe, és bevallhatja.
„Az ügyleti nyereséget (jövedelmet) a 22SZJA-bevallás 164. sorának d) oszlopában, annak adóját pedig a 164. sor e) oszlopában kell feltüntetni. Az ügyleti veszteség összegét a 164. sor a) oszlopába kell beírni akkor, ha azt a következő két adóévben az adókiegyenlítés alkalmazásakor figyelembe szeretnénk venni. Adókiegyenlítés csak akkor alkalmazható, ha az ügyleti veszteség keletkezésének adóévére vonatkozó szja-bevallásban a magánszemély az ügyleti veszteség összegét feltüntette” – magyarázta a jogszabály gyakorlati alkalmazását az adószakértő.
Nem kell adózni, ha az ügyletből származó bevétel nem több, mint a 2022. évi minimálbér 10 százaléka, vagyis 20 000 forint, és a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, valamint a 2022-es adóévben e bevételek összege a minimálbért, vagyis a 200 000 forintot nem haladja meg.
Egy magyar illetőségű, önálló tevékenységet végző youtubernek be kell vallania a videóival összefüggésben külföldről kapott bevételeit a magyar bevallásban. Azok a youtuberek, akik rendszeresen realizálnak jövedelmet, a magyar áfa alanyai lehetnek, és a jövedelemadózási módok között is át kell gondolniuk, hogy mely adózási forma vezet a legjobb eredményre, figyelembe véve azt is, hogy egy egyéni vállalkozói adózás esetén az ilyen típusú tevékenységnél nem szokott jelentősebb elszámolható költség felmerülni.
Tőzsdei ügyletekből származó passzív jövedelmek, kamat vagy osztalékjövedelem esetén az adóügyi illetőség a döntő, ezek a speciális jövedelmek legtöbbször az illetőség államában adóznak. Osztalékjövedelem esetén azonban az osztalékot kifizető (nem a magánszemély illetősége szerinti) állam levonhat forrásadót a kifizetéskor, ami legtöbb esetben beszámítható az adóügyi illetőség szerinti államban fizetendő adó összegébe. Egyezmény hiányában a magyar adót csökkenti a külföldi forrásadó, de a fizetendő adó a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál.
Hogyan tudjuk bevallani a külföldről származó jövedelmet?
A bevallás legegyszerűbb módja, hogy kiegészítjük a bevallási tervezetet a NAV online felületén ügyfélkapus belépés után. Előfordulhat, hogy nem készült bevallási tervezet, ebben az esetben a külföldről származó jövedelmeket a NAV honlapjáról is letölthető 22SZJA bevallás letöltése után, a megfelelő sorokat kitöltve lehet online ügyfélkapun, vagy kinyomtatva és aláírva postai úton benyújtani az adóhatóság felé. Végső mentsvárként a NAV ügyfélszolgálatai is segítséget nyújtanak a bevallás megfelelő kitöltésében.
Erre is figyeljünk oda!
„A fentiek az adott jövedelmek adózására vonatkoznak, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az adózás mellett felmerülhet járulékfizetés, illetve a folyamatosan ismétlődő üzletszerű önálló tevékenység esetében az áfa alanyiság kérdése, és ezzel együtt a számlaadási, áfabevallási és áfafizetési kötelezettség is” – hívja fel a figyelmet a WTS Klient szakértője. Érdemes tudni, hogy az adott jövedelmek bevallásának elmulasztása esetén egy adóvizsgálat során a NAV a meg nem fizetett adó megállapítása mellett adóbírságot, és a jegybanki alapkamatnál 5 százalékponttal növelt mértékű késedelmi kamatot is megállapíthat. Azokban az esetekben, ahol az adóhatóság arra a következtetésre jut, hogy az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, nyilvántartások előállításával, a nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, az alapesetben 50 százalékos adóbírság (ami meghatározott esetekben mérsékelhető is) az adóhiány akár 200 százaléka is lehet.
