Képzeld el, hogy ahelyett, hogy csak a hírek olvasására hagyatkoznál, egy valós pénzügyi ösztönzővel rendelkező közösség közösen „megszavazza”, mi fog történni a világban – és ezzel nemcsak véleményt mond, hanem pénzt is kereshet belőle. Ez nem sci-fi, hanem a Polymarket nevű decentralizált előrejelző piac valósága. Ez a blokklánc-alapú platform lehetőséget ad arra, hogy emberek szerte a világon fogadjanak politikai események, sporteredmények, gazdasági döntések vagy akár kriptovaluta árfolyamok alakulására.

Augusztus 1-jén életbe lépett Hongkong új stabilcoin-törvénye, amely azonnali hatással volt a helyi kriptopiacra – részvényárfolyamok emelkedtek, a befektetői érdeklődés fokozódott, azonban a csalások és visszaélések kockázata is nőtt. A hongkongi pénzügyi felügyelet (SFC) és a jegybank (HKMA) közös figyelmeztetést adott ki: a piac izgatott, de a befektetők legyenek körültekintőek. A szabályozás új lehetőségeket nyit, de új veszélyeket is hoz – nézzük, pontosan mi történik a térség egyik legdinamikusabban fejlődő kriptohubjában.

A kriptopénzek világa újabb mérföldkőhöz érkezett: a digitális fizetésekben és tokenizált eszközökben utazó óriáscégek – mint a Circle és a Stripe – már nem elégszenek meg az eddigi infrastruktúrával. Ehelyett saját blokkláncokat építenek, hogy teljes irányítást szerezzenek az elszámolási folyamatok felett. De mi áll e mögött az új trend mögött, és vajon ez megrengetheti a jelenlegi L1 hálózatokat, mint az Ethereum vagy a Solana? Nézzük a részleteket!

Amikor a legtöbb ember elkezdi befektetői pályafutását, a portfóliója többnyire hagyományos eszközökből áll: részvényekből, kötvényekből és készpénzből. A kezdők gyakran kerülik az egyedi részvényválasztást, inkább passzív befektetési formákat választanak, mint az ETF-ek vagy befektetési alapok.

A kriptovaluták most ismét reflektorfénybe kerültek: a bitcoin nemrégiben új történelmi csúcsot ért el, miközben az Egyesült Államokban egyre több jogszabály és intézményi elfogadás erősíti a digitális eszközök legitimitását. Ez a befektetői érdeklődést is fűti – de vajon jó befektetésről van szó hosszú távon?

Augusztus 14-én a Bitcoin (BTC) ismét történelmet írt: a világ legismertebb kriptovalutája új csúcsra, 124 000 dollár fölé emelkedett. Ez éves szinten közel 30%-os növekedést jelent, és sok befektetőben felmerül a kérdés: innen valóban elérhetjük a 150 000 dollárt?

Mi az a 7 Siblings? Mit lehet tudni erről a titokzatos kriptovaluta bálnáról, vagy bálna-csoportról? Ki állhat mögötte?

Kriptóval gyorsabban a gyógyszerekhez? Igen, lehetséges! Az amerikai Wellgistics Health Inc. komoly lépést tett a blokklánc-alapú egészségügyi pénzügyek jövője felé. A Nasdaq-on jegyzett gyógyszer-nagykereskedő cég mostantól az XRP Ledger technológiájára épülő fizetési rendszert vezet be, amely több ezer független patika számára nyújt valós idejű, gyors és olcsó tranzakciókat. A lépés nemcsak a gyógyszerbeszerzés hatékonyságát növeli, hanem alapjaiban változtathatja meg a szektor működését is.

Ha most szeretnéd kivenni a lekötött Ethereumodat, nem árt felkészülni egy hosszú várakozásra – jelenleg akár több mint két hétig is eltarthat, mire sorra kerülsz.

A „Centralised Exchange” fogalma, jelentése és értelmezése – Hogyan működnek a központosított kriptotőzsdék, és miért fontosak a kriptopénzek világában?

Egy új szereplő lép a színre a vállalati bitcoin-tartalékok piacán – és nem aprózza el. A kriptográfiai úttörő, Adam Back által vezetett Bitcoin Standard Treasury Co. (BSTR) nemcsak a Nasdaq-on való tőzsdére lépést tervezi, hanem az egyik legnagyobb BTC-vagyon felhalmozását is. Mindezt egy soha nem látott fiat–bitcoin finanszírozási struktúrával és több mint 30 000 BTC-vel a mérlegén. Céljuk? Meghaladni a MARA Holdingot, és komoly szereplővé válni a pénzügyi piacokon. Mutatjuk, hogyan.

Új szelek fújnak a washingtoni pénzügyi hatóságoknál: Paul Atkins, az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) frissen kinevezett elnöke bejelentette, hogy „mozgósítják” az ügynökséget a digitális eszközökre vonatkozó szabályozás reformjára. Az USA elindulhat afelé, hogy kriptobarát országként újrapozícionálja magát – a cél: egyértelműség, biztonság és modernizáció.

A Fartcoin (FARTCOIN) egyszer és mindenkorra beírta magát a mém érmék történelmébe, amikor 2024 októbere és 2025 januárja között több, mint 200-szorosára emelkedett az ára. A hatalmas ralinak köszönhetően a token korai befektetői csillagászati nyereségeket valósíthattak meg januárban, amikor token ára 2 dollár fölé emelkedett.

Miért kell hídrendszerekben gondolkodnunk a kriptovaluták világában? A kriptovaluták fejlődése során az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy különálló blokkláncok jöttek létre, amelyek nem tudnak egymással közvetlenül kommunikálni. Ez olyan, mintha több ország lenne a világon, de nem lennének közöttük sem utak, sem repülőjáratok – mindenki a saját „szigetén” élne. Ebben a töredezett világban jelentek meg a blokklánc-hidak, angolul bridges, amelyek lehetővé teszik az eszközök, adatok és információk áramlását az egymástól elkülönülő láncok között. Ezek a hidak olyan rendszerek, amelyek összekötik például az Ethereumot a Solanával, vagy a Bitcoint a Binance Smart Chain-nel.

Kik azok a blokképítők, és miért kell ismerned őket? Ahogy a kriptovaluták világa egyre összetettebbé válik, új szereplők és fogalmak jelennek meg a háttérben, amelyek alapvetően befolyásolják, hogyan működnek ezek a decentralizált rendszerek.

MEV jelentése: A MEV (Maximal Extractable Value) azt az extra értéket jelöli, amelyet egy blokklánc tranzakcióinak sorrendjének befolyásolásával ki lehet „préselni” a rendszerből. Eredetileg „Miner Extractable Value”-ként ismerték (bányászok által kinyerhető érték), ma inkább Maximal jelzőt használunk, mert nemcsak bányászok/validátorok, hanem sorrendezők (sequencerek), blokképítők (builders) és keresők (searchers) is részt vesznek benne.

A kriptovaluták újra reflektorfényben: a Bitcoin ismét a valaha volt legmagasabb árfolyamát ostromolja, miközben az Ether is vészesen közelít 2021-es rekordjához. A makrogazdasági környezet ritkán volt ennyire kedvező a kockázatos eszközök számára – és a szakértők szerint az igazi rali még csak most kezdődik.

A sequencer a legtöbb modern, úgynevezett Layer 2 (L2) rollup rendszer „forgalomirányítója”: ő fogadja a felhasználói tranzakciókat, sorrendbe rakja, csomagokba (batch) rendezi, végrehajtja az állapotváltozásokat az L2‑n, majd az összegzést és/vagy bizonyítékot közzéteszi a fő láncon (L1). A sequencer tehát egyszerre gyorsít, olcsósít és felhasználóbarátabbá teszi a blokklánc‑használatot – de közben új kockázatokat és kompromisszumokat is bevezet (például cenzúra vagy leállás kockázata). Az alábbi, közérthető elemzés körbejárja, mi a sequencer pontosan, hogyan működik, milyen típusai vannak, hogyan befolyásolja a díjakat és a biztonságot, és mit érdemes tudnia róla egy felhasználónak, fejlesztőnek vagy befektetőnek.

A cikk bemutatja, mit jelent az NFT‑mintelés (NFT minting), hogyan születik meg egy digitális tárgyból blokkláncon nyilvántartott, egyedi tulajdonjog‑igazolás, milyen lépésekből áll a folyamat, mennyibe kerülhet, és milyen kockázatokra, jogi kérdésekre érdemes figyelni. Közérthetően végigvesszük az alapfogalmakat (ERC‑721, ERC‑1155, metadata, IPFS), a különböző láncokat (Ethereum, Polygon, Solana, Bitcoin Ordinals), a gyakorlati munkafolyamatot alkotóknak és vásárlóknak, valamint rengeteg tipikus tévhitet tisztázunk. Példákat hozunk ismert kriptók ökoszisztémájából, hogy 12 évesen és 80 évesen is átlásd: mikor, miért és hogyan érdemes NFT‑t mintelni.

A rollup a kriptovilág egyik kulcsfogalma: jelentése egy olyan „második rétegű” (Layer 2, L2) technológia, amely a tranzakciókat a fő láncon (Layer 1, L1 – például az Ethereumon) kívül végrehajtja, majd az eredményt tömörítve, kötegelve („felgöngyölítve” – innen a roll‑up) rögzíti a fő láncon.