Bűncselekmény a kriptózás? Váratlan jogszabályi változások a magyar kriptovaluta piacon

A MiCA szabályozási keretrendszere

A MiCA önálló ökoszisztémát alakított ki a kriptoeszközök és a kriptoeszköz-szolgáltatók regulációjára. Továbbra is vita tárgya lehet természetesen, hogy a sebesen változó digitális iparágakat mennyiben lehet lassan mozgó, gigantikus jogszabályokkal időálló formában szabályozni.

Az viszont egyértelműen kimondható, hogy a rendelet körüli hosszas vitafolyamat végére sikerült azonos megértésre jutnia az uniós jogalkotónak a kriptopiaci szereplőkkel. Kikristályosodtak az alapvető elvárások és felállt a pénzügyi eszközök, tevékenységek világából már jól ismert rendszer: léteznek különböző kategóriájú kriptoeszközök, kijelölésre került a felügyeletet gyakorló hatóság, kötelező a MiCA engedély megszerzése, működhetnek az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók.

Átlátható kritériumok a belső piacon, ahogy azt a nagykönyvben megírták.

Új fogalmak és jogi fordulatok

Hirtelen azonban mégsem ennyire egyértelmű a helyzet. A semmiből most olyan, a piaci szakértők számára egyelőre nehezen elhelyezhető jogi fordulatokkal kell megismerkedni, mint a „kriptoeszközzel visszaélés”, a „kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás” vagy a „kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató”.

Az eredetileg kizárólag a MiCA végrehajtását segítő magyar Kriptotv. bővelkedik az ilyen és ehhez hasonló újdonságokban, de a változásokkal összhangban módosultak a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a Btk.) és a 2021. évi XXXII. törvény a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról (az SZTFH tv.) rendelkezései is.

„Kiindulópontként kiemelendő, hogy a magyar jogalkotó egy a MiCA mellett párhuzamosan futó, azzal minimálisan összehangolt fogalmi keretrendszert, validálói/validálási struktúrát és engedélyezési eljárást hozott létre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá betagolva” – mondja Gere Zsombor, az Oppenheim részéről.

Kriptoeszközt innentől csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani. Kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató pedig kizárólag az e tevékenység végzésére az SZTFH engedélyével rendelkező jogi személy lehet.

A kriptoeszköz-átváltás validálásának célja az ügyfél és az ügylet törvényben foglaltak szerinti azonosításának eredményes elvégzése.

Az új szabályozás indokoltságának kérdései

Nehezíti a módosítások mögött meghúzódó cél megértését, hogy ugyan az SZTFH által utólagosan kiadott tájékoztatóban indokként hivatkozott, pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról szóló 2023/1113 (EU) rendelet jelentősen szigorította a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfél és ügylet azonosítási, adatgyűjtési kötelezettségeit, arra vonatkozó követelményt nem fogalmazott meg, hogy a felsoroltak teljesítésének ellenőrzésére – tagállami szinten kiépített – engedélyezési és validálási rendszerek létrehozása szükséges.

A rendelet értelmében a kriptoeszköz-szolgáltatóknak maguknak kell biztosítaniuk a megfelelő azonosítási rendszerek, folyamatok kiépítését a kriptoeszköz-átruházások monitoringjára és ezzel összhangban megvalósítaniuk a hatóságokkal történő együttműködést (hasonlóan a pénzügyi intézményekhez pénzátutalások tekintetében).

Kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközre való átváltására még csak nem is irányulnak a szóban forgó kötelezettségek, hanem kizárólag a kriptoeszköz-átruházásokra, mikor is egy adott kriptoeszköz mozog számlák, címek vagy tárcák között váltás nélkül.

Ezzel szemben a Kriptotv. módosítása beiktat egy eddig teljesen ismeretlen engedélyezési, validálási réteget a kriptoeszközök váltására vonatkozólag, amely jelen formájában és a részletszabályok ismeretének hiányában rendkívül ködös képet mutat és egy újabb többletkötelezettséggel nehezíti a Magyarországon tevékenységet végző kriptoeszköz-szolgáltatók helyzetét.

A módosításokra érkezett első reakciók alapján a piaci szereplők arra sem kaptak kielégítő magyarázatot, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét egyébként ellátó MNB mellé miért kerül bevonásra az SZTFH, mint az általa engedélyezett „validálók” felügyeletét ellátó hatóság.

Büntetőjogi újítások a kriptoeszközök piacán

Nagy port kavart a közvéleményben a Btk. kapcsolódó kiegészítése. Önmagában nem lett volna különös meglepetés, ha a jogosulatlanul végzett más pénzügyi tevékenységekhez hasonlóan a jogalkotó kriminalizálja a MiCA engedély hiányában végzett kriptoeszköz-szolgáltatást.

Elegendő lett volna a Btk. 408. § (1) bekezdését kiegészíteni a jogosulatlanul végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra is bővítve, a lépés nagy valószínűséggel a piacot sem érte volna váratlanul. Ehhez képest azonban két teljesen új tényállás került bevezetésre, a „jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” és a „kriptoeszközzel visszaélés”.

Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltás és validálás hiánya

Előbbi a salátatörvénnyel újonnan bevezetett, működő struktúrával egyelőre nem rendelkező, részletszabályokkal nem tisztázott, Kriptotv. szerinti validálási kötelezettség megsértésével jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenység nyújtását rendeli büntetni.

Hiába hatályos 2025. július 1. napjától a módosítás, a validálási kötelezettségre és a validáló szolgáltatókra vonatkozó részletszabályokat az SZTFH elnökének rendelete fogja konkretizálni, így az ágazati szabályok hatálybalépéséig az új tényállások szerinti bűncselekmények megvalósításának lehetősége kétséges.

A rengeteg nyitott kérdés mellett azonnal szembetűnik, hogy a jogalkotó a fentebb leírtakkal összhangban mintha elmulasztotta volna a közvetlenül alkalmazandó MiCA szerinti kriptoeszköz-szolgáltatás jogosulatlan nyújtásának kriminalizálását.

A tényállás kizárólag a Kriptotv. által meghatározott validálás megkerülésével nyújtott szolgáltatást nevesíti. Bár a törvénymódosítás indokolása megkísérli egyértelműsíteni, hogy az elkövetés nem csak a validálás elmaradásával, hanem önmagában az engedély nélküli szolgáltatásnyújtással is megvalósulhat, a megfogalmazás így is jelentősen nehezítheti a pontos értelmezést és alkalmazást.

Felhasználói büntetőjogi felelősség és lehetséges következmények

Utóbbi, vagyis a kriptoeszközzel visszaélés tényállása szerint büntetendő az a magánszemély vagy jogi személy, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált.

A Btk. büntetni rendeli tehát azt a felhasználót, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesz igénybe, hiába nem követ el egyébként más bűncselekményt. A pénzügyi tevékenységekkel összefüggésben ritkaságszámba megy, hogy egy szolgáltatás igénybevétele már önmagában bűncselekményt valósíthat meg a felhasználó oldalán.

Fogyasztóvédelmi szempontból aggályos, hogy egy szolgáltatást igénybe vevő miként kerülhet abba a helyzetbe, hogy a szolgáltatói jogosultságot – akár hosszú távon, akár ügyletenként – vizsgálnia kelljen. A szövegezés további kérdéseket vet fel.

A megfelelő MiCA engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók elméletileg szabadon végezhetnek ilyen tevékenységet az Unió területén, a tényállás szempontjából mégis úgy tűnik, hogy a validálásra vonatkozó újabb – és egyelőre kidolgozatlan – kötelezettségeknek való megfelelés hiányában, önmagában ez nem elegendő a váltásra is kiterjedő, jogszerű szolgáltatásnyújtáshoz Magyarországon.

Még akár az is előfordulhat, hogy az uniós szintű MiCA előírásainak megfelelően engedélyezett, de a magyar validálási rendszerrel nem összehangoltan működő kriptoeszköz-szolgáltató szolgáltatásaink igénybevétele jogellenesnek minősül és büntetőjogi következményeket vonhat maga után a felhasználó oldalán. Ez a megközelítés teljesen szembemegy a MiCA azon céljával, hogy a szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségeket egységesítse a tagállamokban.

Bizonytalanságok és várakozások

„Miközben a Bitcoin árfolyama történelmi csúcsokat ér el, az Egyesült Államok elnöke pedig a nemrég írta alá a dollár dominanciáját erősíteni kívánó stablecoin törvényt és sorra érkeznek a hírek a MiCA engedélyek megszerzéséről más tagállamokban, a magyarországi kriptoeszköz-szolgáltatók és -felhasználók feszülten figyelik a hazai piac lépéseit és reménykedve várják a változások értelmezését segítő további fejleményeket a szabályozók oldaláról” – zárja az Oppenheim szakértője.