Lassan, de biztosan élednek a tóparti ingatlanok is
Idén kis késéssel érkezett meg legnagyobb tavaink partjára az ingatlanpiac szokásos, szezonális élénkülése. Volt, ahol az áprilisi pezsdülést visszaesés követte, mivel a hűvös-esős május nem kedvezett a vízparti ingatlanok iránti érdeklődésnek. Katona Tamás, az OTP Ingatlanpont siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadója szerint az időjárás javulásával visszatértek az érdeklődők is, bár az idei év feléhez közeledve a Balaton déli partján az értékesítés és árbevétel szempontú forgalom nem éri el a tavalyi év azonos időszakának számait.
A Tisza-tóhoz az érdeklődők jellemzően Budapestről és Pest vármegyéből érkeznek, de Kiss György Csaba vezető értékesítési tanácsadó úgy látja, a külföldiek is kezdik újra felfedezni a környéket. Nem olcsók itt sem az ingatlanok, de a nagy tavaink közül továbbra is itt lehet a legkedvezőbb áron vízpart közeli ingatlanhoz jutni, s a legtöbben strand közeli házat szeretnének. A legnépszerűbb célpontok Tiszafüred, Poroszló, Abádszalók és Sarud, Tiszafüreden többek között újépítésű ingatlanok is elérhetőek. A telkekre mérsékelt a kereslet, közülük leginkább még az olyanok iránt érdeklődnek, amelyek alkalmasak könnyűszerkezetes, vagy mobilház telepítésére.
A Velencei-tónál részben fordított a helyzet. Egyrészt nem sok külföldit látnak a környéken, másrészt Lepsényi Kornélt, az OTP Ingatlanpont velencei irodájának vezető értékesítési tanácsadóját is meglepte, hogy az építési költségek megugrása ellenére is jelentős az érdeklődés a telkekre. Úgy látja, hogy ezek a vevők most "bespájzolnak", s talán majd évek múlva építkeznek. A szakember szerint joggal számolnak azzal, hogy itt mindig korlátozott lesz az építési lehetőség, ugyanakkor a jövőben sem lankad a kereslet a helyi ingatlanokra. Jelenleg az érdeklődést az ár dominálja: jellemzően olyan lakásra, házra lehet vevőt találni, ami belefér a 40-60 milliós ársávba.
A Balaton északi partján is csak elvétve fordulnak elő külföldi vevők, azonban itt is megélénkült a telkek iránti érdeklődés. Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont stratégiai partnere szerint már azokat a kisebb értékű zártkerti ingatlanokat is keresik, ahova rendszámmal rendelkező lakókocsit is el lehet helyezni. Ezek mellett megjelent az érdeklődés az olyan nagyobb, legalább 1500 négyzetméteres földterületek iránt, amelyek egy friss jogszabályváltozás nyomán tanyákká minősíthetők, így pedig – a korábbi 3% helyett – 30 százalékban beépíthetők. Az építési szabályzattal közel egy időben módosították a földforgalom szabályozását is, ami mostantól nagyobb beleszólást ad az árakba az államnak. E két módosítás ingatlanpiaci következményeinek megbecsléséhez ma még nincsenek tapasztalatok.
A Balaton déli partján megjelent az érdeklődők között néhány külföldi is, jellemzően német nyugdíjasok. Ők részben csalódottak, mert most szembesültek azzal, hogy milyen mértékű árnövekedés volt az elmúlt két évben, amióta a Covid miatt nem jártak erre. „Jó, használt ingatlant keresnek 50 millió forint alatti áron, de ez Siófokhoz hasonlóan, a déli part többi részén sem reális, hiszen egy puszta telek is 20-30 millió forintba kerül” – idézi fel Katona Tamás a csalódottságuk okát. Errefelé 50 millió alatt csak olyan házat lehet venni, amire nagyon sokat kell még költeni.
A tavak partján általános tapasztalat, hogy a korábban kialakult árszintet a kereslet visszaesése sem tudta letörni. A Tisza-tónál sem volt általános csökkenés, Kiss György Csaba tapasztalata szerint, „akinek sürgős volt az eladás, az lejjebb vitte az árat, de ez máskor is így van”. A Velencei-tó környékén Lepsényi Kornél ugyancsak azt látja, hogy nehezen csökkentik igényeiket a tulajdonosok: „Általában hiába mutatjuk a realitást tükröző idei adatokat, a tavalyi számokkal biztatják magukat, hogy majd csak jobb lesz a piac”. A Balaton déli partjáról egy kicsivel nagyobb rugalmasságról tud beszámolni Katona Tamás. „A használt piacon sok esetben el tudtunk érni 10 százalék körüli-feletti engedményt az eladóknál, s ezen felül lehetséges még alku is, aminél a 10 százalék sem számít mostanában soknak”. Ezzel szemben az északi part használt lakásainál egyáltalán nem jellemző sem az árcsökkentés, sem a jelentősebb alku. Tóth Tibor ezt azzal magyarázza, hogy errefelé a települések erősen lakáshiányosak. Ha megjelenik egy hirdetés, másnapra már van 15-20 érdeklődő, így az eladó úgy látja, van kereslet. „Az alacsony rezsijű kis lakások négyzetméterára talán még nőtt is ebben a periódusban”, mondja a szakember, s rögtön érzékelteti is a hiány hatását. Egy 36 négyzetméteres lakás például Ajkán most 20 millió forint körül van, holott szerinte a reális piaci ára inkább 10-11 millió lenne, ám lesz, aki ennyiért is elviszi. S akár befektetésnek is veheti, mert az albérleti kereslet gyorsan nő, s a térség városaiban a havi díjak már 100 ezer forint körül mozognak.
Az év hátralévő szakaszát tekintve inkább bizakodóak a megkérdezett szakemberek. A kereslet érdemi élénkülését van, aki új támogatási formáktól, illetve a megugrott kamatok csökkenésétől reméli, míg más szerint – egyedi megállapodásokkal – már ma is elérhető 8 százalék alatti kamat. Abban viszont mind egyetértenek, hogy most is érdemes keresni, alkudni és a vételhez és eladáshoz is szakértő segítséget kérni. A jó idő és a turisták érkezése pedig felpörgetheti a tavak környékének ingatlanforgalmát is. Ahogy az egyik balatoni szakember meg is magyarázta: „azért nem jön el Debrecenből senki, hogy megnézzen egy ingatlant, de ha eljött nyaralni, akkor már az is könnyen belefér”.
