Látja a NAV a külföldi kriptovaluta ügyleteket?
A tervek szerint az új szabályozás a jövő év elején lép hatályba, és ezután a magyar adóhatóság a külföldön végzett kriptovaluta ügyletekről is értesülni fog. Felmerül a kérdés: vajon előfordulhat, hogy a NAV többet tud majd a saját tranzakcióinkról, mint mi magunk? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője erre ad választ.
Mi fog változni, és mikortól?
A Parlament előtt lévő, várhatóan 2026. január 1-jén hatályba lépő jogszabályok az EU DAC-8 irányelvén és az OECD által megalkotott Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) rendszeren alapulnak. Ezek az előírások hozzák létre az adatcsere alapját uniós és globális szinten egyaránt.
A törvényjavaslat értelmében a kriptoeszköz-szolgáltatók automatikusan adatokat fognak továbbítani az adóhatóságok felé, többek között az ügyfelek tranzakcióiról, egyenlegeiről és éves forgalmáról. Ennek köszönhetően a NAV a külföldi platformokon zajló ügyleteket is megismerheti majd.
A DAC-8 szabályai az EU-tagállamokra, a CARF pedig az egyezményhez csatlakozott országokra terjed ki. Aki el akarja kerülni az adatszolgáltatást, csak olyan országban tarthatna kriptót, amely sem az EU-nak, sem a CARF-nak nem tagja – ilyen országból azonban egyre kevesebb van (például Argentína, India vagy Panama).
Az adatcsere ténylegesen 2027-ben indul, amikor az adóhatóságok a 2026-os adóévre vonatkozó információkat fogják megosztani egymással. Vagyis a NAV 2027 során kap majd először adatot a külföldi kriptoügyletekről.
Saját nyilvántartás: fontosabb, mint valaha
„A javaslat kiemeli, hogy az adózók saját felelőssége a pontos nyilvántartás vezetése” – hangsúlyozza Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje. Ez azonban nem mindig egyszerű feladat, hiszen a kriptoügyletek gyakran nem hazai befektetési szolgáltatókon keresztül zajlanak, ráadásul sokan több platformot és különböző devizákat is használnak. Ez megnehezíti a tranzakciók teljes körű és precíz dokumentálását.
Mindezek miatt az adózóknak mostantól kiemelt érdekük, hogy pontos nyilvántartást vezessenek – hiszen semmi sem kellemetlenebb (és költségesebb), mint amikor az adóhatóság jobban átlátja a tranzakcióinkat, mint mi magunk.
Mi történik, ha eltérés van az adatok között?
Várhatóan időbe telik majd, mire a NAV megkapja, feldolgozza és összeveti a külföldről érkező adatokat a magyar adóbevallásokkal. De mi lesz, ha eltérést találnak? A korábbi nemzetközi adatcsere-mechanizmusok tapasztalatai alapján a NAV ilyenkor valószínűleg úgynevezett „támogató eljárást” indít – ez gyakorlatilag egy önellenőrzésre ösztönző folyamat.
Ez lehetőséget ad az adózónak, hogy – a NAV által ismert adatok alapján – utólag bevallja az eddig elmaradt jövedelmeket, vagy helyesbítse a hibás számításokat.
Ha azonban ez az önkéntes korrekció elmarad, a NAV adóellenőrzést is kezdeményezhet, és az adóhiány megfizetésén túl komoly bírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat.
„A törvényjavaslat új fejezetet nyit a kriptoeszközök adóztatásában. Azoknak, akik átláthatóan, pontos nyilvántartással és szabálykövetően működnek, az információcsere nem fog problémát okozni. De akik eddig abban bíztak, hogy a NAV nem lát rá a külföldi kriptojövedelmeikre, 2027-től kellemetlen meglepetésekre számíthatnak” – figyelmeztet a Jalsovszky szakértője.
