Magyar megoldások a legsúlyosabb globális válságra

Globális vízügyi kihívások

Bár Földünk csaknem háromnegyedét víz borítja, mégis kevesebb mint 3%-a édesvíz, és csak 1%-a érhető el könnyen. 1960 óta a globális vízigény több mint kétszeresére emelkedett, és az előrejelzések alapján 2050-re további 20-25%-kal nő. A gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy legalább 5 milliárd embernek nem lesz megfelelő hozzáférése a vízhez. Már ma 750 millió ember él biztonságos víz nélkül és 2,5 milliárdnak nincs hozzáférése szanitációs szolgáltatáshoz. A világ szennyvizeinek 85%-a tisztítás nélkül kerül vissza a természetbe, súlyosan károsítva a felszíni és a felszín alatti vizeket, melyek miatt évente 6-8 millió ember hal meg vízzel kapcsolatos betegségekben.

Vízhiány az Európába irányuló migráció hátterében

Az elmúlt évek viszontagságai milliókat kényszerítenek Afrika szerte arra, hogy elhagyják otthonaikat. A szélsőséges időjárási viszonyok, az elszegényedés és a háborús konfliktusok mellett a legjelentősebb ok a migrációra a vízhiány. Az ivóvíz és a szennyvízkezelési technológiák fejlesztésével, a problémák helyben történő megoldásával az érintett országok élhetőbbé és versenyképesebbé válhatnának, mindez csökkenthetné az elvándorlási szándékot is.

Nemzetközi párbeszéd

A kielégítő vízellátás és szennyvízelvezetés eléréséhez, az ehhez szükséges infrastruktúra biztosításához azonban 2050-ig legalább 22 600 milliárd dollárra lenne szükség, ez világszintű erőfeszítésekkel sem teljesíthető. A fejlődő országokban innovatív, gyors megoldást hozó, a magánbefektetők számára is vonzó, ugyanakkor megfizethető technológiák adhatnak választ ezekre a kihívásokra. Ezekre a problémákra fókuszált az alacsony és közepes jövedelmű országok vízzel kapcsolatos szükségleteire összpontosító nemzetközi szakmai párbeszéd. A Nemzetközi Víz Világszövetség (International Water Association – IWA) által szervezett négynapos nemzetközi kongresszus a víztudatos jövő elérésének jegyében került megrendezésre. Az eseményre a világ szinte összes országából érkeztek résztvevők és a közel száz plenáris és szekció üléseken több mint háromszáz szakmai kiválóság osztotta meg ezirányú tapasztalatait. Magyarországról nagy létszámú magyar diplomáciai is szakmai delegáció is részt vett, ez utóbbiban hazánkat a Hungarian Water Partnership (HWP) képviselte. A HWP nemcsak hallgatóságként volt jelen, hanem egy, a fenntartható és megfinanszírozható vízügyi fejlesztések témáját részletesen bemutató workshop szervezője is volt, tekintettel arra, hogy a magyar vízipari technológiai fejlesztések egyre jelentősebb helyet töltenek be a fejlődő világ ivóvíz és szennyvíz problémáinak megoldásában.

Magyar technológiák a fejlődő világ vízválságának leküzdésére

Az IWA kongresszuson szinte minden szekcióban elhangzott, hogy a népesség és az urbanizáció növekedése, a vízkészletek korlátossága, a vidéki települések elszigetelődése miatt fennálló vízválság azonnali megoldásra vár. De csak akkor lehet hatékonyan és minél gyorsabban segíteni a főleg a harmadik világban élő emberek egészséges, tiszta ivóvízhez jutását és megfelelő szennyvízkezelését, ha ezeket a vízipari fejlesztéseket költséghatékony, megfizethető és a magántőke számára is vonzó befektetési formákban valósítjuk meg.

Magyarország a Hungarian Water Partnership tagvállalatainak vízügyi szakértelmével 2019 óta van aktívan jelen Afrikában: csatornázatlan településeken keletkezett szennyvizek tisztításával (a ghánai Kumasi, Takoradi, Tamale városaiban), vidéki települések ivóvíztisztításával (Akim Wenchi, Ghána), a Zöldfoki Szigeten sótalanítással nyert öntézési víz projekttel, vagy akár a ruandai főváros, Kigali ivóvíztisztító kapacitásának bővítésével.

Az afrikai magyar sikerek az IWA ruandai kongresszusán szervezett HWP workshopon is megoldásként hangsúlyozottan szóba kerültek.
Dr. Kovács Károly, a Hungarian Water Partnership elnöke, a workshop házigazdája és moderátora nyilatkozatában kiemelte, hogy: “Decentralizált, fogyasztó-közeli technológiák alkalmazása, és a vízipari fejlesztések megfelelő, akár magán befektetők általi finanszírozása hozhat eredmény. Hozzátette továbbá, hogy nemcsak a szakértelem fontos egy ilyen távoli országban, hanem az is, hogy megértsük a helyi viszonyokat, képesek legyünk az együttműködésre és a partneri kapcsolat kialakítására, hiszen ez vezet majd a globális probléma megoldásához.”

Magyar partnerség Afrikában

A rendkívül eredményesre sikerült HWP workshopon nemzetközi (IWA, IAWD), regionális (Afrikai Vízügyi Szövetség), térségi (Ghána) és magyar (HWP tagvállalatok) szervezetek és üzleti szereplők egyeztettek a fejlődő világ ivóvíz és szennyvíz problémáinak megoldási lehetőségeiről.

A nemzetközi kongresszus további eredménye, hogy magasabb szintre lépett az Hungarian Water Partnership, az Európai Vízügyi Szövetség, valamint az Afrikai Vízügyi Szövetség (AfWSA) együttműködése és az afrikai szövetség stratégiai tanácsadó bizottságát januártól a HWP képviseletében Dr Kovács Károly elnök is erősíti. Így válik teljessé a kontinenseken átívelő együttműködés, mely a partnerség jegyében elősegíti az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérését.