Újabb szankciókat fogadott el az EU Oroszországgal szemben

A testület közleménye szerint az új csomag keretében összesen 34 személyt és 47 szervezetet vettek fel a szankciós listára.

Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő közölte: az intézkedések célja, hogy fokozzák a nyomást Oroszországon a háború befejezése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a szankciók az orosz hadiipar, az árnyékflotta és az Európa elleni hibrid támadásokat támogató hálózatok ellen irányulnak. Hozzátette, hogy már folyamatban van a 21. uniós szankciós csomag előkészítése is. Mint mondta, a nyugati büntetőintézkedések eddig becslések szerint 1000-1300 milliárd eurós veszteséget okoztak az orosz gazdaságnak.

Az EU hét személyt és huszonegy szervezetet szankcionált az orosz hadiipar támogatása miatt. A listára olyan drónokat és egyéb katonai eszközöket gyártó vagy beszállító vállalatok kerültek fel, amelyek az orosz fegyveres erőket látják el. A szankcionált cégek között szerepel a Roszkoszmosz állami űrvállalat által alapított Lavocskin Kutatási és Termelési Egyesülés, továbbá több orosz vállalat és két kínai cég is.

Az intézkedések Oroszország energiaexportját is érintik. A szankciós listára az EU két személyt és huszonnégy olyan vállalatot vett fel, amely az orosz nyersolaj és kőolajtermékek szállításában és exportjában vesz részt.

A közlemény szerint ezek a szereplők az úgynevezett árnyékflotta részei, amelyet Moszkva az uniós szankciók kijátszására használ. A szankcionált társaságok között megtalálható a Lukoil-Western Siberia, valamint Oroszországban, Libériában, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Azerbajdzsánban és Hongkongban bejegyzett cégek.

A Tanács tíz személy és egy szervezet ellen korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszország által folytatott hibrid tevékenységek és dezinformációs kampányok miatt is. A listára több ismert orosz propagandista, köztük Anatolij Kuzicsev, Kirill Fjodorov, Roman Antonovszkij és a Krimszkaja Gazeta állami lap főszerkesztője, Marija Volkonszkaja került fel. Az EU szerint az érintettek dezinformáció terjesztésével igyekeztek igazolni az Ukrajna elleni orosz agressziót, illetve Ukrajna és az ukrán lakosság ellen irányuló manipulációs kampányokat folytatnak.

A szankciók kiterjednek Alexandra Jost Oroszországban élő influenszerre és Georgij Sevkunovra, az orosz ortodox egyház püspökére is, aki az uniós indoklás szerint aktív szerepet játszott az orosz propaganda terjesztésében. Az EU emellett szankciós listára helyezte a Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletével létrehozott Elnöki Kulturális Kezdeményezések Alapítványát is.

Az uniós tanács egy szervezetet és tizenöt személyt - köztük bírákat, ügyészeket, a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársait és egészségügyi alkalmazottakat - is szankciókkal sújtott Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus üldözésében, megmérgezésében és halálában játszott szerepe miatt. A döntés alapjául Nagy-Britannia, Svédország, Franciaország, Németország és Hollandia februári közös nyilatkozata szolgált, amely szerint Navalnijt 2024 februárjában az epibatidin nevű, a vadon élő dél-amerikai nyílméregbékákban megtalálható halálos toxinnal mérgezték meg.

A Tanács egyúttal 2027. június 23-ig meghosszabbította a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszország általi illegális annektálása miatt korábban bevezetett korlátozó intézkedéseket. Az Európai Unió továbbra sem ismeri el a területek elcsatolását, és azt a nemzetközi jog megsértésének tekinti.

Az Európai Tanács márciusban ismét megerősítette rendíthetetlen támogatását Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, valamint felszólította Oroszországot, hogy fogadjon el teljes, azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet, és kezdjen érdemi tárgyalásokat az igazságos és tartós béke érdekében.