Magyarország energiaszuverenitását erősítő vállalati innovációs program indul

Hankó Balázs úgy fogalmazott, hogy az innovációt erősítő programmal a kormány célja a magyar tulajdonú vállalatok versenyképességének javítása és összekapcsolása az egyetemekkel, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz legjobb innovátora közé tartozzon.

Büszkék lehetünk az innovációban elért eredményeinkre - emelte ki a tárcavezető, megemlítve a Neumann János-programot, amelynek fókuszában az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll.

Az innovációra fordított kiadások tíz év alatt háromszorosára, 1066 milliárd forintra emelkedtek, a kutatásban-fejlesztésben dolgozók száma kétszeresére, a doktoranduszok száma pedig 50 százalékkal nőtt. A szabadalmi bejelentések száma tavaly 35 százalékkal 593-ra emelkedett és 12 magyar egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában - sorolta.

Hankó Balázs megjegyezte, hogy gazdaságilag és tudományosan is szorul vissza az Európai Unió a versenytársaihoz képest. A Draghi-jelentés rámutatott arra, hogy versenyképességi vákuumban van az Európai Unió, az új uniós hétéves költségvetési javaslat még inkább mélyíti ezt a versenyképességi deficitet. A tervezet szerint a források 20 százaléka menne Ukrajnába, 10 százaléka a felvett hitelekre és 5 százalék a brüsszeli bürokrácia további növelésére - mondta.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az új költségvétési javaslatban a kutatás-innovációs forrásoknak csak 8 százaléka jutna a 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, míg több mint 90 százalékát a nyugati-európai országok kapnák.

Lantos Csaba elmondta, az Energetikai kutatás-fejlesztési projektek támogatása című pályázatra mikro-, kis- és középvállalatok jelentkezését várják. Társadalmi konzultáció után döntöttek az igényelhető minimális támogatási összeg csökkentéséről, a vállalatok így 100 és 600 millió forint közötti forrásra pályázhatnak, amelyből innovatív energiatechnológiai fejlesztéseket valósíthatnak meg.

A program célja, hogy új, innovatív termékkel, technológiai megoldásokkal álljanak elő a vállalkozások, amelyek később exportképes terméket eredményeznek, ezzel együtt az ország energiaszuverenitását erősítsék - fogalmazott.

Összesen 11 célterületet jelöltek meg a pályázatban, köztük van a nem biológiai eredetű megújuló hidrogén előállítása elektrolízises módszerrel, hulladékhő-hasznosítási technológiák, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, valamint a hatékony és környezetbarát energetikai újrahasznosítási vagy épületenergetikai és energiahatékonysági megoldások,

Lantos Csaba elmondta, hogy a Jedlik Ányos-programban megvalósuló vállalati innovációs program illeszkedik az uniós klímacélokhoz, így a Fit for 55 uniós klímavédelmi csomaghoz is, amely az uniós károsanyag-kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentését írja elő. Magyarország a célok teljesítésében az uniós átlagnál jobban teljesít - jegyezte meg.

A pályázati felhívás részletei péntektől elérhetők a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján.