Más célok mentén tervez a vállalat mint a vezetője?

A PwC Magyarország tizenegy éve kérdezi a hazai vállalatvezetőket az üzleti életet átformáló trendekről. Bár a 2021 év végi adatrögzítés óta a vezérigazgatók rövid távú kilátásai vélhetően átrajzolódtak, a cégek fennmaradását jelentő hosszú távú stratégiai célok érvényessége iránymutató a következő időszakra. A válaszokból kiderül, hogy az első számú döntéshozók személyes céljai sok esetben nem egyeznek a vállalat célkitűzéseivel, vagyis nem ez alapján értékelik a vállalatvezetők teljesítményét. Ezzel együtt egyre nagyobb az igény a befektetők részéről, hogy a vezetők olyan hosszú távú célokra is koncentráljanak, mint az ESG vagy az ügyfélbizalom növelése. A globális adópolitika változása sok vezérigazgató figyelmén kívül esik, annak ellenére, hogy kevesen hiszik, hogy ez nem lesz hatással a szervezetükre.

A magyar cégvezetők óvatosabbak nemzetközi társaiknál

A PwC Magyarország 11. alkalommal mérte fel a hazai vállalatok vezérigazgatóinak várakozásait 262 vezető bevonásával. Az adatokból kiderül, hogy a vezérigazgatók már az orosz-ukrán háborús konfliktus előtt is a világátlagnál jóval óvatosabb várakozásokkal tekintettek a 2022-es évre. Miközben világszinten 77%-uk vélte úgy, hogy tovább gyorsul a gazdasági növekedés üteme, Magyarországon az előző évi 65%-ról 46%-ra csökkent azok aránya, akik további gyorsulást vártak, és a vezetők többsége a növekedési ütem stagnálását, vagy csökkenését látta reális jövőképnek. Szintén visszaesés tapasztalható a magyar gazdaság növekedésébe vetett hit esetében, a magyar vállalatvezetők több mint fele a hazai gazdasági növekedés lassulását vagy stagnálását várta 2022-re.

Covid után, háború előtt - mitől tartottak leginkább a cégvezetők?

2021 végén az elkövetkező időszakra nézve legtöbben az egészségügyi kockázatoktól tartottak, ezt a makrogazdasági volatilitás, majd a kiberkockázatok követték. Azok a tényezők, amelyeket 2021-ben még kevésbé éreztek fenyegetőnek, mint például a geopolitikai konfliktusok vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, lemaradtak a dobogóról, de a félelmek rangsorát mára az új helyzet vélhetően átírta.

A kutatásban arra is választ adtak a döntéshozók, hogy milyen hatásai lehetnek az adott fenyegetésnek a vállalatuk üzletmenetére. „A válaszokból kiderül, hogy a kiberkockázatok az értékesítést és az innovációt, az egészségügyi kockázatok és a makrogazdasági volatilitás főleg a tehetségmenedzsmentet, valamint szintén az értékesítést korlátozhatják. A geopolitikai konfliktusoktól tartók pedig az értékesítési lehetőségek szűkülését látták elsődleges következménynek, ezt követi a szolgáltatásfejlesztési képesség korlátozódása. Tehát a cégvezetők nagy része már a háborús konfliktus előtt is az értékesítési láncokra gyakorolt negatív hatást látta a kockázatok egyik legvalószínűbb folyományának” - emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország cégtársa.

A kutatásból kiderül, hogy a fenyegetések ellen a magyar vállalatvezetők 75%-a cége egyedi eszközeiben, kapcsolataiban és képességeiben látja a garanciát az értékteremtésre, 70%-uk a hosszú távú iparági trendekben, 60% pedig makrokörnyezeti erőkben bízik.

A vállalat stratégiai céljai gyakran nem szerepelnek a vezetők mérhető célkitűzései között

A cégvezetők ellátandó feladataikról is nyilatkoztak: a megkérdezett vállalatvezetők kétharmada legfeljebb öt átfogó stratégiai célkitűzés érdekében 6-15 kezdeményezés felett őrködik, amelyeket évente többször értékel, és legalább évente változtat is rajtuk.

A vezetői tervezési ciklusok zömmel továbbra is egyéves periódusokkal számolnak, de a felmérésből jól látszik, hogy a gyorsan változó gazdasági körülmények között így is nehezen volt tervezhető a 2021-es év. A tervezett éves költségvetéshez képest a vállalatok egyharmada 6%-kal vagy annál nagyobb mértékben tért el a valós eredményektől.

A cégvezetői teljesítmény értékelése azonban döntően még mindig leginkább pénzügyi tényezőkön alapul. A vezérigazgatók mindössze 45%-a mondta azt, hogy az ügyfél-elégedettség szerepel a teljesítménymutatói között, 40%-nál kap szerepet a munkavállalói elkötelezettség, és 34%-éban az automatizálási és digitalizálási célok. Ezzel szemben a megkérdezett magyar vállalatok hosszú távú stratégiájában az ügyfél- és a munkavállalói elégedettség 82% esetében szerepel, 80%-éban pedig jelen vannak az automatizálási és digitalizálási célok. A környezeti károk csökkentésére vonatkozó célokkal azonban a vállalatok alig fele rendelkezik. Ennél is kevesebben, a cégek mindössze 38%-a fogalmaz meg elvárásokat a vállalatuk működésében a nemek közti egyenlőtlenségek ellensúlyozására.

Az eredményekből kiderül, hogy azok a célok, amelyek a vállalatok 98%-ának célkitűzéseit lefedik, a vállalatvezetők 34%-ának egyáltalán nem szerepelnek a teljesítménymutatói között.

Előtérben a hosszú távon megtérülő célok

Amellett, hogy a vállalati célok és a vezérigazgatói célok nem fedik teljesen egymást, a klímaváltozással kapcsolatos tétlenség is általános a vállalatoknál annak ellenére, hogy az ügyfelek és a munkavállalók is komoly és jelentős lépéseket sürgetnek e téren. A PwC elemzéséből kiderül, hogy a vizsgált magyar vállalatok mindössze 38%-a foglalkozik érdemben a kérdéssel. A cégek ötöde vall magáénak nettó zéró vállalást, ami a tényleges kibocsátás lehetőleg nullára csökkentését tűzi ki célul, míg a szén-dioxid-semlegesség elérését a megkérdezettek nagyjából harmada (35%) tűzte a zászlajára.

A kötelezettségvállalás vagy annak tervezése mögött – az éghajlatváltozás kockázatainak mérséklésén túl – elsődlegesen az ügyfelek és a befektetők igényeinek kiszolgálása áll. A felsorolt lehetséges motivátorok között a hazai adatok alapján a munkavállalók ilyen irányú igényeinek való megfelelés az utolsó helyen szerepel.

A dekarbonizációs vagy nettó zéró kötelezettségvállalás jellemzőbb azokra a vállalatokra, akiknek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával kapcsolatos célkitűzések részét képezik a hosszú távú vállalati stratégiának, illetve szerepelnek a cégvezető személyes éves bónusz- és hosszú távú ösztönző programjában is. A kötelezettségvállalást nem tevők 71%-a nyilatkozott úgy, hogy erre azért nem került sor, mert a vállalat működése során nem keletkezik jelentős mennyiségű üvegházhatást okozó gáz.

Koncz Barbara a felmérés alapján kiemelte, hogy miközben a vállalatvezetőknek elsősorban a hagyományos pénzügyi mutatók mentén kell teljesíteniük, a befektetők és munkavállalók részéről is egyre inkább előtérbe kerülnek a cégek hosszú távú fennmaradását célzó elvárások, mint például az ESG. A kihívás sokrétű, hiszen a vezetőknek mindkét elvárásnak meg kell felelniük annak érdekében, hogy az irántuk meglévő tartós bizalom ne csökkenjen.

A globális adópolitikai változásokra a magyar vezetők majdnem fele nincs felkészülve

A klímaváltozással kapcsolatos célok hiánya mellett a PwC felméréséből kiderül, hogy a globális adópolitika változása is sok vezérigazgató figyelmén kívül esik. A vállalatvezetők majdnem fele semmilyen intézkedést nem tett a változásokra való felkészülés érdekében, miközben mindösszesen 19%-uk gondolja azt, hogy az új adópolitika nem lesz hatással a cégére.

A válaszok különösen annak tükrében meglepőek, hogy a tervek szerint a globális minimumadó bevezetése a 20. század eleje óta végrehajtott legjelentősebb nemzetközi adóreform lesz, amelyet már 2024-től széleskörűen alkalmazhatnak és akár több ezer vállalkozás is érintett lehet Magyarországon. Az új szabályrendszer az adóterhelés növekedését és így a részvényesi profit csökkenését eredményezheti, mivel számos ország alkalmaz adóösztönzőket a különböző gazdaságpolitikai célok elérésére.

A globális minimumadó bevezetésének hatására a nagyvállalatoknál drasztikusan megnövekedhet az adminisztráció, hiszen egy teljesen új jövedelem- és adószámítást kell kidolgozniuk, ami megfelelő tervezést, kapacitást és szakértelmet kíván. A kisebb vállalkozások pedig közvetetten lehetnek érintettek, mivel az új szabályozás bizonyos adónemek átalakulásához vezethet.

Növekvő közbizalom a vezérigazgatók felé

Hogy miért fontos az, hogy a vezetők személyes célkitűzései jobban fedjék vállalatuk stratégiai céljait és hogy odafigyeljenek minden, a cégüket potenciálisan érintő változásra? Miért nem lehet az ESG, a globális adóváltozások, vagy a munkavállalói igények mellett „elsétálni”?

A koronavírus-járvány és az annak következtében kialakult gazdasági instabilitás hatására 2021-ben világszerte tovább csökkent az intézményekbe és a kormányzati döntéshozókba vetett bizalom az Edelman Trust Barometer szerint. Ennek eredményeképpen előtérbe kerültek az üzleti élet képviselői, mint hiteles összekötő kapocs a magánszféra és a közszféra között. Az új szerep azonban új elvárásokat is támaszt a vezérigazgatók felé, az emberek többsége tőlük várja az elmúlt évek során kialakult társadalmi problémák képviseletét és sok esetben a megoldását is.

„Az elmúlt évek növekvő bizonytalan gazdasági helyzetében az üzleti világ képviselői fokozatosan kiemelkedtek a többi szereplő közül a feléjük támasztott bizalom tekintetében. Mostanra a vezérigazgatók és a munkahelyi vezetők maradtak a hiteles láncszem a magánszféra és a közszféra között. Ők azok, akik elérhető távolságban vannak és a kimondott szavaikért, a véghezvitt tetteikért közvetlenebbül felelnek, különösen a mai munkaerőpiaci szűkösségben. Ezeknek az elvárásoknak megfelelni több felelősséget és új szerepköröket kíván tőlünk, vezetőktől” - tette hozzá a kutatás megállapításaihoz Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

A védelmi szektor vezetésével emelkedtek a nyugat-európai piacok

Zöldben zártak a nyugat-európai részvénypiacok csütörtökön. A páneurópai STOXX 0,5%-kal zárt magasabban, miközben a régió repülőgép- ipari és védelmi indexe történelmi csúcsot ért el, 2,5%-os emelkedéssel.
2025. 09. 12. 09:00
Megosztás:

Ebben a 3 országban a legalacsonyabb a munkanélküliség

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban 4,9 százalék volt a munkanélküliség júliusban, megegyezett a júliusi szinttel - áll a szervezet honlapján.
2025. 09. 12. 08:30
Megosztás:

Erősödött a forint péntek reggelre

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 09. 12. 08:00
Megosztás:

A kormány célja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni még hatékonyabb fellépés

A kormány határozottan, minden eszközével fellép a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellen! A szeptember 10-11-i országképzéssel hivatalosan is kezdetét vette Magyarország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszerének soron következő nemzetközi átvilágítása, mellyel a Moneyval, az Európa Tanács pénzmosás elleni szakbizottságának esedékes vizsgálatára készülünk.
2025. 09. 12. 07:00
Megosztás:

Energiafüggetlenség és költségcsökkentés: akár 50%-os támogatás a vállalkozásoknak

Hamarosan elindul a pályázat a vállalkozások számára a Jedlik Ányos Energetikai Programon belül. A támogatás egyedülálló lehetőséget kínál majd azoknak a cégeknek, amelyek hosszú távú költségcsökkentésre, energiafüggetlenségre törekszenek. A szakértő szerint már most fontos, hogy az érdeklődők megkezdjék az előkészületeket, hogy felkészülten, startra készen várják a pályázat megjelenését.
2025. 09. 12. 06:30
Megosztás:

Így újul meg Fonyód ikonikus kikötője

A KÉSZ Csoport leányvállalata, a MA-HARD Hajózási és Vízépítő Kft. nyerte el a fonyódi kikötő modernizációjának kivitelezését. A közel 600 millió forintos beruházás keretében teljesen megújul a partfal, korszerűsödik a mólósétány és a világítás, emellett új közösségi tereket, pihenőhelyeket, zöldfelületeket, fasorokat és játszófelületeket is kialakítanak, így a Dél-Balaton egyik legfontosabb kikötője modern és vonzó központtá válik.
2025. 09. 12. 06:00
Megosztás:

Zeneszámok közzétételének jogszerűségét is vizsgálta a Médiatanács

Az egyik rádiós médiaszolgáltatót azért bírságolta meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, mert három zeneszám közzétételével is megsértette a klasszifikációs rendelkezéseket. A testület jelzésére ismét intézkedett a cseh médiahatóság egy műsorszám téves korhatár-besorolásával kapcsolatban.
2025. 09. 12. 05:30
Megosztás:

Nagy átalakulás után a magyar lakáspiac – Mit hozhat még az Otthon Start?

Az elmúlt öt évben jelentősen átalakult Budapest és a megyeszékhelyek lakáspiaca a kereslet és a kínálat függvényében. Nem meglepő módon a főváros nagy részén 2024-ben alig értékesítettek családi házakat, vidéken viszont voltak olyan nagyvárosok, ahol a piac negyedét ezek tették ki. A következő időszakban a most induló Otthon Start kedvezményes hitelprogram hozhat komolyabb változásokat, Budapesten még inkább felértékelődhetnek a jó állapotú, kisebb lakások, vidéken azonban a magasabb összeghatár miatt a családi házak iránt is megnövekedhet az érdeklődés – olvasható az OTP Ingatlanpont friss elemzésében.
2025. 09. 12. 05:00
Megosztás:

Piaci körkép: fordulóponthoz érkezett a magyar szállítmányozás

A hazai szállítmányozási és logisztikai szektor egy folyamatosan változó környezetben próbál egyensúlyt teremteni a digitalizációs forradalom, a fenntarthatósági elvárások, az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése és a nemzetközi gazdasági kihívások között. Miközben az iparág szereplői innovációs versenyt futnak az ügyféligényekkel – valós idejű nyomkövetés, környezetbarát megoldások, zero waste logisztika – addig a háttérben egyre élesebb problémák húzódnak: munkaerőhiány, infrastrukturális hiányosságok, drasztikusan emelkedő működési költségek, globális ellátási zavarok és egyre komplexebb vám- és kereskedelmi szabályozások. Az ágazat jövője már nemcsak a járműveken, hanem az adatvezérelt döntéseken, a mesterséges intelligencián és a proaktív kapacitásmenedzsmenten is múlik.
2025. 09. 12. 04:30
Megosztás:

Lezajlott a Startup Világbajnokság budapesti fordulója - Az EV.analytica képviseli Magyarországot a San Franciscó-i döntőben

A Startup Világbajnokság budapesti fordulójával hivatalosan is megkezdődött az őszi startup szezon. A rangos eseményen az EV.analytica csapata diadalmaskodott, így ők utazhatnak a San Franciscó-i világdöntőre, ahol a fődíj egy 1 millió dolláros befektetés.
2025. 09. 12. 04:00
Megosztás:

Az Alföldön csak lassan mérséklődik az aszály

A hét első felének esői, záporai sokfelé adtak alapos öntözést, de a Duna-Tisza közének déli felén továbbra is igen száraz a talaj. Vasárnap és a jövő hét elején további csapadékra kell készülni, így várhatóan az eddig szárazabb területeken is mérséklődni fog az aszály - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
2025. 09. 12. 03:30
Megosztás:

Újpesten csaknem kétszeresére ugrott az ingatlankereslet

A Duna House legfrissebb adatai szerint augusztusban Budapest IV. kerületének népszerűsége látványosan nőtt az 1 évvel korábbihoz képest: míg 2024 augusztusában az érdeklődők csupán 6,6%-a keresett itt ingatlant, addig idén augusztusban már 11,1%-uk. A közel kétszeres erősödés jól mutatja, hogy Újpest az egyik legdinamikusabban fejlődő fővárosi kerület az ingatlanpiacon.
2025. 09. 12. 03:00
Megosztás:

A francia kormány bukásának okai és következményei

Nem okozott senki számára különösebb meglepetést, hogy szeptember 8-án François Bayrou elvesztette a saját maga és kormánya ellen kért bizalmi szavazást a Nemzetgyűlésben, miután az ellenzék bírálta a megszorító intézkedéseket javasló költségvetési tervét. Mintha a tavalyi forgatókönyv szerint forgatott filmet néznénk újra. A Bayrou-kormány bukása Franciaország politikai instabilitását hozza ismételten előtérbe. Emmanuel Macron, akit az újabb válságért felelősnek tartanak, az ellenzék nyomása alatt áll, hogy mielőbb új miniszterelnököt nevezzen ki. Magán az eseményen túl azonban azt érdemes megvizsgálnunk, hogy mit takar ez a kialakult válsághelyzet, illetve, hogy milyen következményei lehetnek Európára nézve.
2025. 09. 12. 02:30
Megosztás:

Átadták az idei Érték és Minőség Nagydíj pályázat elismeréseit

Harmincnégy pályázó negyven pályázata - köztük két határon túli vállalkozás - kapta meg az idén az Érték és Minőség Nagydíj elismerést, a díjakat csütörtökön adták át az Országházban; a díjazottak közülük többen az alapítók és a kiírók tanácsa külön elismeréseiben is részesültek.
2025. 09. 12. 02:00
Megosztás:

Kéknyelv-betegséget mutatottak ki Somogy vármegyében - veszélyes?

Kéknyelv betegség jelenlétét mutatták ki egy Somogy vármegyei szarvasmarha-telepről származó mintákból; a telepen azonnal megfigyelési zárlatot rendelt el az állategészségügyi hatóság - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.
2025. 09. 12. 01:30
Megosztás:

Albérlet árak 2025 augusztus - mi történik?

Lassult a drágulás üteme az albérletpiacon: augusztusban országosan 1,1, Budapesten 0,7 százalékkal nőttek a bérleti díjak, ami háromhavi mélypontot jelent. Éves szinten ugyanakkor országosan 7,5, Budapesten pedig 7,2 százalékos volt a drágulás. Szeptember elején a kiadó lakások átlagos bérleti díja 260 ezer forintot tett ki, viszont ismét három olyan kerület van, ahol 200 ezer forint alatt maradtak az átlagértékek. A bérlőjelölteknek kedvez, hogy rekordszélessé vált a választék: szeptember elején 18,1 ezer kiadó lakás és ház közül válogathattak a bérlők, ilyen bőséges kínálatra legutóbb 2021 nyarán volt példa.
2025. 09. 12. 01:00
Megosztás:

Mi történt Amerikában? Mi ez az inflációs adat?

Augusztusában 2,9%-ra gyorsult az éves infláció az Egyesült Államokban, ami megfelelt az előzetes várakozásoknak.
2025. 09. 12. 00:30
Megosztás:

Parabolikus növekedés előtt a Bitcoin Hyper

Új nap, újabb lépés a Bitcoin új csúcsa felé. Miután a hétvégén és a hét elején is fokozatosan emelkedett, az árfolyam elérte a 114 000 dollárt. Nagy esemény van a láthatáron, hiszen a befektetők már javában készülnek a jövő heti FOMC kamatdöntésre.
2025. 09. 12. 00:01
Megosztás:

Bóka János: az Európai Bíróság ítélete nem akadályozza a paksi bővítést

Az Európai Bíróság csütörtökön közzétett ítélete az Európai Bizottság egy korábbi határozatát semmisítette meg, Magyarország részéről nem állapított meg jogsértést, így semmilyen akadálya nincs annak, hogy a Paks2 beruházás folytatódjon - mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
2025. 09. 11. 23:30
Megosztás:

Péntektől közvetlen vonatjáratokkal érhető el Beregszász és Ungvár

Péntektől közvetlen vonatjáratokkal érhető el Magyarországról Beregszász és Ungvár, miután az ukrajnai vasúthálózat fejlesztése lehetővé teszi Kárpátalja határmenti térségének könnyebb elérését – közölte az MTI-vel szerdán a MÁV.
2025. 09. 11. 23:00
Megosztás: