Más célok mentén tervez a vállalat mint a vezetője?

A magyar cégvezetők óvatosabbak nemzetközi társaiknál

A PwC Magyarország 11. alkalommal mérte fel a hazai vállalatok vezérigazgatóinak várakozásait 262 vezető bevonásával. Az adatokból kiderül, hogy a vezérigazgatók már az orosz-ukrán háborús konfliktus előtt is a világátlagnál jóval óvatosabb várakozásokkal tekintettek a 2022-es évre. Miközben világszinten 77%-uk vélte úgy, hogy tovább gyorsul a gazdasági növekedés üteme, Magyarországon az előző évi 65%-ról 46%-ra csökkent azok aránya, akik további gyorsulást vártak, és a vezetők többsége a növekedési ütem stagnálását, vagy csökkenését látta reális jövőképnek. Szintén visszaesés tapasztalható a magyar gazdaság növekedésébe vetett hit esetében, a magyar vállalatvezetők több mint fele a hazai gazdasági növekedés lassulását vagy stagnálását várta 2022-re.

Covid után, háború előtt - mitől tartottak leginkább a cégvezetők?

2021 végén az elkövetkező időszakra nézve legtöbben az egészségügyi kockázatoktól tartottak, ezt a makrogazdasági volatilitás, majd a kiberkockázatok követték. Azok a tényezők, amelyeket 2021-ben még kevésbé éreztek fenyegetőnek, mint például a geopolitikai konfliktusok vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, lemaradtak a dobogóról, de a félelmek rangsorát mára az új helyzet vélhetően átírta.

A kutatásban arra is választ adtak a döntéshozók, hogy milyen hatásai lehetnek az adott fenyegetésnek a vállalatuk üzletmenetére. „A válaszokból kiderül, hogy a kiberkockázatok az értékesítést és az innovációt, az egészségügyi kockázatok és a makrogazdasági volatilitás főleg a tehetségmenedzsmentet, valamint szintén az értékesítést korlátozhatják. A geopolitikai konfliktusoktól tartók pedig az értékesítési lehetőségek szűkülését látták elsődleges következménynek, ezt követi a szolgáltatásfejlesztési képesség korlátozódása. Tehát a cégvezetők nagy része már a háborús konfliktus előtt is az értékesítési láncokra gyakorolt negatív hatást látta a kockázatok egyik legvalószínűbb folyományának” - emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország cégtársa.

A kutatásból kiderül, hogy a fenyegetések ellen a magyar vállalatvezetők 75%-a cége egyedi eszközeiben, kapcsolataiban és képességeiben látja a garanciát az értékteremtésre, 70%-uk a hosszú távú iparági trendekben, 60% pedig makrokörnyezeti erőkben bízik.

A vállalat stratégiai céljai gyakran nem szerepelnek a vezetők mérhető célkitűzései között

A cégvezetők ellátandó feladataikról is nyilatkoztak: a megkérdezett vállalatvezetők kétharmada legfeljebb öt átfogó stratégiai célkitűzés érdekében 6-15 kezdeményezés felett őrködik, amelyeket évente többször értékel, és legalább évente változtat is rajtuk.

A vezetői tervezési ciklusok zömmel továbbra is egyéves periódusokkal számolnak, de a felmérésből jól látszik, hogy a gyorsan változó gazdasági körülmények között így is nehezen volt tervezhető a 2021-es év. A tervezett éves költségvetéshez képest a vállalatok egyharmada 6%-kal vagy annál nagyobb mértékben tért el a valós eredményektől.

A cégvezetői teljesítmény értékelése azonban döntően még mindig leginkább pénzügyi tényezőkön alapul. A vezérigazgatók mindössze 45%-a mondta azt, hogy az ügyfél-elégedettség szerepel a teljesítménymutatói között, 40%-nál kap szerepet a munkavállalói elkötelezettség, és 34%-éban az automatizálási és digitalizálási célok. Ezzel szemben a megkérdezett magyar vállalatok hosszú távú stratégiájában az ügyfél- és a munkavállalói elégedettség 82% esetében szerepel, 80%-éban pedig jelen vannak az automatizálási és digitalizálási célok. A környezeti károk csökkentésére vonatkozó célokkal azonban a vállalatok alig fele rendelkezik. Ennél is kevesebben, a cégek mindössze 38%-a fogalmaz meg elvárásokat a vállalatuk működésében a nemek közti egyenlőtlenségek ellensúlyozására.

Az eredményekből kiderül, hogy azok a célok, amelyek a vállalatok 98%-ának célkitűzéseit lefedik, a vállalatvezetők 34%-ának egyáltalán nem szerepelnek a teljesítménymutatói között.

Előtérben a hosszú távon megtérülő célok

Amellett, hogy a vállalati célok és a vezérigazgatói célok nem fedik teljesen egymást, a klímaváltozással kapcsolatos tétlenség is általános a vállalatoknál annak ellenére, hogy az ügyfelek és a munkavállalók is komoly és jelentős lépéseket sürgetnek e téren. A PwC elemzéséből kiderül, hogy a vizsgált magyar vállalatok mindössze 38%-a foglalkozik érdemben a kérdéssel. A cégek ötöde vall magáénak nettó zéró vállalást, ami a tényleges kibocsátás lehetőleg nullára csökkentését tűzi ki célul, míg a szén-dioxid-semlegesség elérését a megkérdezettek nagyjából harmada (35%) tűzte a zászlajára.

A kötelezettségvállalás vagy annak tervezése mögött – az éghajlatváltozás kockázatainak mérséklésén túl – elsődlegesen az ügyfelek és a befektetők igényeinek kiszolgálása áll. A felsorolt lehetséges motivátorok között a hazai adatok alapján a munkavállalók ilyen irányú igényeinek való megfelelés az utolsó helyen szerepel.

A dekarbonizációs vagy nettó zéró kötelezettségvállalás jellemzőbb azokra a vállalatokra, akiknek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával kapcsolatos célkitűzések részét képezik a hosszú távú vállalati stratégiának, illetve szerepelnek a cégvezető személyes éves bónusz- és hosszú távú ösztönző programjában is. A kötelezettségvállalást nem tevők 71%-a nyilatkozott úgy, hogy erre azért nem került sor, mert a vállalat működése során nem keletkezik jelentős mennyiségű üvegházhatást okozó gáz.

Koncz Barbara a felmérés alapján kiemelte, hogy miközben a vállalatvezetőknek elsősorban a hagyományos pénzügyi mutatók mentén kell teljesíteniük, a befektetők és munkavállalók részéről is egyre inkább előtérbe kerülnek a cégek hosszú távú fennmaradását célzó elvárások, mint például az ESG. A kihívás sokrétű, hiszen a vezetőknek mindkét elvárásnak meg kell felelniük annak érdekében, hogy az irántuk meglévő tartós bizalom ne csökkenjen.

A globális adópolitikai változásokra a magyar vezetők majdnem fele nincs felkészülve

A klímaváltozással kapcsolatos célok hiánya mellett a PwC felméréséből kiderül, hogy a globális adópolitika változása is sok vezérigazgató figyelmén kívül esik. A vállalatvezetők majdnem fele semmilyen intézkedést nem tett a változásokra való felkészülés érdekében, miközben mindösszesen 19%-uk gondolja azt, hogy az új adópolitika nem lesz hatással a cégére.

A válaszok különösen annak tükrében meglepőek, hogy a tervek szerint a globális minimumadó bevezetése a 20. század eleje óta végrehajtott legjelentősebb nemzetközi adóreform lesz, amelyet már 2024-től széleskörűen alkalmazhatnak és akár több ezer vállalkozás is érintett lehet Magyarországon. Az új szabályrendszer az adóterhelés növekedését és így a részvényesi profit csökkenését eredményezheti, mivel számos ország alkalmaz adóösztönzőket a különböző gazdaságpolitikai célok elérésére.

A globális minimumadó bevezetésének hatására a nagyvállalatoknál drasztikusan megnövekedhet az adminisztráció, hiszen egy teljesen új jövedelem- és adószámítást kell kidolgozniuk, ami megfelelő tervezést, kapacitást és szakértelmet kíván. A kisebb vállalkozások pedig közvetetten lehetnek érintettek, mivel az új szabályozás bizonyos adónemek átalakulásához vezethet.

Növekvő közbizalom a vezérigazgatók felé

Hogy miért fontos az, hogy a vezetők személyes célkitűzései jobban fedjék vállalatuk stratégiai céljait és hogy odafigyeljenek minden, a cégüket potenciálisan érintő változásra? Miért nem lehet az ESG, a globális adóváltozások, vagy a munkavállalói igények mellett „elsétálni”?

A koronavírus-járvány és az annak következtében kialakult gazdasági instabilitás hatására 2021-ben világszerte tovább csökkent az intézményekbe és a kormányzati döntéshozókba vetett bizalom az Edelman Trust Barometer szerint. Ennek eredményeképpen előtérbe kerültek az üzleti élet képviselői, mint hiteles összekötő kapocs a magánszféra és a közszféra között. Az új szerep azonban új elvárásokat is támaszt a vezérigazgatók felé, az emberek többsége tőlük várja az elmúlt évek során kialakult társadalmi problémák képviseletét és sok esetben a megoldását is.

„Az elmúlt évek növekvő bizonytalan gazdasági helyzetében az üzleti világ képviselői fokozatosan kiemelkedtek a többi szereplő közül a feléjük támasztott bizalom tekintetében. Mostanra a vezérigazgatók és a munkahelyi vezetők maradtak a hiteles láncszem a magánszféra és a közszféra között. Ők azok, akik elérhető távolságban vannak és a kimondott szavaikért, a véghezvitt tetteikért közvetlenebbül felelnek, különösen a mai munkaerőpiaci szűkösségben. Ezeknek az elvárásoknak megfelelni több felelősséget és új szerepköröket kíván tőlünk, vezetőktől” - tette hozzá a kutatás megállapításaihoz Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.