Még mindig a kiberbűnözés a legnagyobb globális üzleti fenyegetettség
Az Allianz MTI-hez eljuttatott szerdai közleményben kiemelte, a 106 országra kiterjedő, több mint 3700 üzleti szereplő megkérdezésével végzett kutatásban a kiberbiztonsági incidensek sorozatban negyedik alkalommal végeztek első helyen. Az ilyen jellegű fenyegetések fokozódására lehet következtetni abból is, hogy az első helyen kiemelt faktor korábban soha nem látott előnnyel, 7 százalékponttal vezeti a mezőnyt.
Rámutattak arra, hogy
a kiberbiztonsági incidensek kockázatát a technológia fejlődése, a mesterséges intelligencia gyors fejlődése, a távmunka és a digitális kereskedelem elterjedése tovább növeli. Ezzel együtt a mesterséges intelligencia lehetőséget is kínál a kiberbiztonsági intézkedések javítására.
A kockázati ranglista második helyén - 2024-hez hasonlóan - az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos félelmek állnak. Az üzletmenet-folytonosság megszakadását olyan, az üzleti működést befolyásoló események is előidézhetik, mint a természeti katasztrófák, kiberincidensek, fizetésképtelenség, vagy olyan politikai események, mint például a polgári nyugtalanság és zavargások, vagy a beszállítói láncok akadozásából származó nehézségek - írták a közleményben.
Felidézték, hogy az előző rangsorban a hetedik helyen végzett klímaváltozás az idén először jelenik meg az öt legmagasabbra rangsorolt kockázat között, miközben a természeti katasztrófák okozta fenyegetés változatlanul a harmadik helyen áll.
A felmérés szerint globálisan a negyedik helyen maradt a jogszabályváltozások kockázata, a felmérést készítők szerint egyre több vállalatvezető említette ezt valós veszélyként, Európában elsősorban a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályok szigorításával összefüggésben.
Hozzátették, hogy Kelet-Közép-Európa szinte minden országában a TOP3 kockázat között szerepel a jogszabályi környezet változása, amelyet a magyar vállalkozások a leginkább aggasztónak tartanak.
A közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy nincs a TOP10 kockázat között a képzett munkaerő hiánya, sem az energiaválság miatti veszély, jóllehet utóbbi 2023-ban még a negyedik helyen zárt, most a tizenharmadik lett.
Vámos Levente, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési és hálózatirányítás divíziójának vezetője a közleményben hangsúlyozta, miközben globálisan a nagyvállalatok, a közepes és a kisebb vállalkozások egyaránt a kiberincidenseket tekintik az első számú üzleti kockázatnak, a rangsor többi részét illetően országonként jelentős különbségeket lehet látni, Magyarországon például ez a kockázat jóval lejjebb szerepel a listán, és egyéb eltérések is látszanak a sorrendben.
Hozzátette, a felmérés alapján az is látszik, hogy a kisebb cégek jobban aggódnak a helyi és azonnali kockázatok miatt, mint például a szabályozási megfelelés, a makrogazdasági fejlemények, és a készséghiány. Ugyanakkor a nagyobb vállalatokat foglalkoztató kockázatok közül néhány már a kisebb cégeket is egyre inkább érinti, például az éghajlatváltozás és a politikai kockázatok.
A közleményben részletezték, hogy a magyar kockázati sorrend teljesen máshogy fest, mint a globális, és a tavalyi eredményekhez képest is jelentős eltéréseket mutat.
A hazai szakemberek a jogszabályi változásokat említették elsődleges veszélyként, ami nem magyar jellegzetesség, hiszen Kelet-Közép-Európa szinte minden országban a TOP3 kockázat között szerepelnek a jogszabályi változások. Második helyen a tavalyi évhez hasonlóan a makrogazdasági helyzet alakulása, és holtversenyben az üzleti környezet változásának kockázata áll, utóbbi a 2024-es hetedik helyről lépett előre 29 százalékos említési rátával. A rangsorban a kiberbiztonság Magyarországon jelenleg csupán az ötödik
- írják a közleményben.
