Meglepetés: A csepeliek ragaszkodnak legjobban a kerületükhöz
2020-ban a belföldi vándorlás statisztikái alapján a városok népszerűsége csökkent, míg a községek népességvonzó ereje tovább nőtt, a legvonzóbb megyék az otthonkeresők számára Pest, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Somogy voltak. Ugyanebben az időszakban a fővárosban 101 ezer fő változtatott állandó lakóhelyet a kerületén belül vagy új kerületbe költözve. Budapest teljes lakosságához viszonyítva ez a szám talán nem tűnik soknak, azonban hozzá kell tennünk azt is, hogy országos szinten 265 ezer fő változtatott tavaly állandó lakcímet, így a fővároson belül valósult meg az összes vándorlás 38 százaléka. A KSH friss statisztikái alapján kerületi szinten is vizsgálható, hogy mely fővárosi területek voltak a legnépszerűbbek, illetve mely kerületnek a legnagyobb a népességmegtartó ereje.
„A budapesti vándorlási adatokat vizsgálva elmondható, hogy Újbudán költöztek a legtöbben, közel 4700-an a kerületen belül. Ennek oka, hogy ez a legnépesebb és az egyik legnagyobb kerület, változatos városképpel és ingatlanpiaccal, ahol a panellakásoktól az újépítéseken át a hegyvidéki luxusingatlanokig minden lakástípus megtalálható, így azoknak, akik nem szeretnének másik kerületbe költözni új ingatlan vásárlásakor, a XI. kerület ideális választás lehet. Hasonló adottságokkal rendelkezik Óbuda, Zugló, valamint – a lakástípusok változatosságát tekintve – a XIII. kerület is” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az abszolút győztesek és vesztesek
A kerületeken belüli és kerületek közötti költözés abszolút számait vizsgálva a XXIII. kerület ingatlanpiaca volt a legcsendesebb az év folyamán, itt a kerületen belül 332 fő választott új otthont, 878 fő érkezett és 643 fő hagyta el a kerületet. A legtöbb kerületen belüli költözést Újbuda tudhatja magáénak (4662 fő), ide is érkezett a legtöbb új lakó más kerületekből (4711 fő) és egy fő híján innen is költöztek el a legtöbben (4842 fő).
A kerületek közötti lakosságcsere nagyságát tekintve a legtöbben (820 fő) a XI. kerületből költöztek a szomszédos XXII. kerületbe, valamint Zuglóból a XVI. kerületbe (730 fő), míg a legkevesebben (2 fő) a XXIII. kerületből költöztek az V. kerületbe, illetve 3-3 fő választott új XXIII. kerületi lakóhelyet az I. és V. kerületi otthonuk helyett.
„A költözések irányát tekintve elmondható, hogy a legjellemzőbb a kerületen belüli új ingatlan keresése, a következő lépcsőfok általában a szomszédos kerületek közötti lakosságmozgás, hiszen ezekről a területekről rendelkeznek a vásárók a legtöbb információval. Szintén jellemző a hasonló adottságú, de olcsóbb lokációk irányába történő költözés, illetve az alacsonyabb árfekvésű újépítésű ingatlanok is általánosan nagy vonzerővel bírnak” – tette hozzá a vezető elemző.
Belváros helyett kertváros
Az el- és odaköltözők különbözetét vizsgálva a 2020. évben a pesti oldalon a XVIII. és XVI. kerület lakossága gyarapodott a legnagyobb mértékben, 643 és 638 fővel, míg a legnagyobb veszteséget a VII. kerületnek kellett elkönyvelnie, ahol 877 fővel csökkent a lakosság. A budai oldal legnagyobb nyertesei a III. (565 fő) és a II. kerület (445 fő), míg a legnagyobb vesztes a XI. kerület, ahol 131 fővel csökkent a lakók száma. Népességarányosan számítva a legnagyobb nyertes 1,05 százalékos növekménnyel ugyanakkor a XXIII. kerület, míg a legnagyobb vesztes itt is a VII. kerület, 1,75 százalékos lakosságszám csökkenéssel.
A kerületen belüli költözés és elköltözés arányát, azaz a népességmegtartó erőt vizsgálva a külső és jellemzően olcsó XXI. és XVII. kerületek, illetve a változatos lakókörnyezettel bíró, és az utóbbi években nagyon élénk lakásépítéssel jellemezhető III. kerület végeztek a dobogó tetején. Itt a költözések közel 60 százaléka a kerületeken belül történt, míg ez az arány a klasszikusan belvárosi, budapesti szinten magas árfekvésű VII., V., VI. és I. kerületekben a legalacsonyabb, 20 százalékot alig meghaladó értékekkel. Népességarányosan a legtöbben az I. kerületből (6 százalék) valamint a belvárosi V. (5,5 százalék), VI. (5,6 százalék) és VII. (5,9 százalék) kerületekből költöztek el, de a beköltözők aránya (4,2-5,9 százalék) is ezekben a kerületekben, illetve a IX. kerületben volt a legmagasabb.
„A 2020-as év statisztikáiban már tetten érhető a koronavírus hatása és az agglomeráció népszerűsége, ám az idei adatokban ezek feltételezhetően még markánsabban meg fognak jelenni, ugyanígy a CSOK és a Zöld Otthon Program is tovább fogja formálni a fővárosi költözési szokásokat. Az állami támogatások igénybevételének jellemző előfeltétele, hogy az új ingatlanba átjelentsék a lakcímet, ezért valószínűleg megfigyelhető lesz a költözések számának további növekedése azokban a kerületekben, ahol sok új lakás, vagy nagy újépítésű projektek találhatóak” – zárta gondolatait Valkó Dávid.
