Megmaradt a magyarok vállalkozó kedve
Áprilisban ismét növekedésnek indult a hazai vállalkozások száma. A KSH adatai szerint 1 830 000 regisztrált gazdasági szervezetet tartottak nyilván, míg egyéni vállalkozásból 579 000 működött. A vállalkozások száma tavaly július óta folyamatosan csökkent, akkor még 1 875 000 működött. A rendkívül kedvező adózási forma, a kata megszüntetésének hatására azonban cégbezárási láz indult el, így a regisztrált vállalkozások száma azóta folyamatosan csökkent. Az intézkedés bejelentése óta eltelt időszakban – tavaly június és idén április között – 142 ezer cég szűnt meg, míg az előző év azonos időszakában ennek alig több mint a fele, 78 ezer. Ezzel a megszüntetési ütemmel a cégalapítások nem tudtak lépést tartani. Áprilisra azonban már 9 ezer alá csökkent az egy hónap alatt megszűnő vállalkozások száma a KSH adatai szerint, míg a korábbi hónapokban az ütem még kétszámjegyű volt.
Az idén a legnagyobb arányban az építőiparban, a szállítási-raktározási ágazatban és a szolgáltatási szektorban nőtt a vállalkozások száma. A turisztikai iparban és a vendéglátásban, az oktatásban és a kereskedelemben is több vállalkozás működött áprilisban a tavaly év véginél. A mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások száma azonban csökkent, de még így is ezek a cégek teszik ki az összes magyar vállalkozás negyedét.
A változások a mikrovállalkozásokat érintették leginkább. Ezek a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek jelentik a vállalkozások 98 százalékát, ők foglalkoztatják a szféra munkavállalóinak 40 százalékát, ám az összes nettó árbevételnek a 20 százalékát sem érik el. Ezeknél a cégeknél fejtette ki leginkább a hatását a tavalyi cégbezárási láz: számuk több mint 45 ezerrel csökkent tavaly június óta – a bezárások zöme kötődik hozzájuk. Közben a 20 főnél nagyobb vállalkozásoknál folyamatos volt a növekedés. Azt, hogy a cégek megszüntetésére nem csak az adóváltozások, hanem a gazdasági nehézségek is hatással lehettek, mutatja, hogy a 10 főnél többet, de 20 főnél kevesebbet foglalkoztató társaságok száma is mérséklődött tavaly nyár óta, bár sokkal kisebb ütemben.
A vállalkozói kedv a tavalyi cégbezárások idején, és a gazdasági nehézségek ellenére sem csökkent – hangsúlyozza Csajtai Andrea az Erste kisvállalkozásokkal foglalkozó területének vezetője. Tavaly nyár óta is átlagosan több mint tízezer új vállalkozást jegyeztek be minden hónapban, csak ezt „elfedte” a megszűnő vállalkozások magas száma. A vállalkozói kedv fennmaradását jelzik az Erste adatai is: az újonnan kihelyezett kisvállalkozói hitelek állománya tavaly egész évben 23 százalékkal nőtt, és a bővülési ütem az idén sem csökkent jelentősen, az első negyedévben 21 százalékos a növekedés a múlt évihez képest is.
„A kisvállalkozói szektor sikerének kulcsa az alkalmazkodóképesség: igazodni kell a változó fogyasztói igényekhez, a növekvő költségekhez, a jogszabályok módosulásához, és merni kell mindig újrakezdeni. Az Erste tapasztalatai szerint sokan vágnak bele második vagy akár harmadik karrierként a vállalkozásba, egyszerűen azért, mert hisznek magukban és a piaci ötletükben. Az Erste küldetése, hogy támogassa őket” – mondja Csajtai Andrea. Szerinte a kisvállalkozók számára egyszerű, könnyen érthető és jól kezelhető megoldásokat kell kínálni minden területen. „Nekik maguknak kell megoldani mindent, nincs pénzügyesük, ahogy marketing és IT szakemberük sem, akik segítenék őket a vállalkozás működtetéséhez szükséges háttérfeladatok elvégzésében” – emeli ki.
Ezt mutatja az Erste kisvállalkozók körében végzett felmérése is, amely szerint ugyan a kisvállalkozások többsége használ vezetékes vagy mobilinternetet, ám a digitális eszközöket csupán a gyorsabb kommunikáció (78 százalék) és a gyorsabb reagálás (61 százalék) miatt alkalmazzák. Csak harmaduk (34 százalék) használja új értékesítési lehetőségekre a világhálót és a kétharmaduk (63 százalék) az ismerősi körén keresztül éri el leendő vevőit, a hirdetések használata szinte egyáltalán nem jellemző.
„Miközben célunk, hogy edukáljuk a kisvállalkozásokat, szeretnénk megmutatni azt is számukra, hogy a digitális eszközök, megoldások, lehetőségek kihasználásával, hogyan tudják jobbá, hatékonyabbá, profitábilisabbá tenni cégüket. Sok esetben az ügyfél nem is tudja, hogy mire is van szüksége, és nekünk, a vállalkozások digitális, szakértő társának óriási felelősségünk van, és a Magyar Telekom az elmúlt időszakban óriási energiát fektetett ebbe. Meggyőződésünk, hogy a digitalizáció segítségével ütésállóbbá, alkalmazkodóképesebbé válhat egy vállalkozás, és mi ebben szeretnénk a cégek partnerei lenni.” – tette hozzá Kollár Péter, mikro- és kisvállalkozások szegmens vezető, Magyar Telekom.
Az induló vállalkozásoknak különösképpen támogatásra és szakértői segítségre van szükségük ahhoz, hogy lábra álljanak és megerősödjenek – szögezi le Csajtai Andrea, az Erste kisvállalkozásokkal foglalkozó területének vezetője. A legnagyobb nehézséget az első néhány hónap, a vállalkozás beindítása jelenti: ez a leginkább erőforráshiányos időszak, amikor mindenre egyszerre kellene pénz és idő. Az Erste új, induló vállalkozásoknak kínált ajánlatában a Telekommal közösen most erre az időszakra koncentrál, és kínál díjmentes banki és telekommunikációs szolgáltatásokat. Utóbbiak az Erste felmérésében megkérdezett mikrovállalkozások 75 százaléka szerint nélkülözhetetlenek a vállalkozás indulásakor. Az Erste egy éven keresztül díjmentes számlavezetést és átutalást, valamint hat hónapig díjmentes – érintéses és érintésmentes – bankkártya elfogadási lehetőséget kínál számukra, míg a Telekom az üzleti net és mobil előfizetésben is ad 3-3 hónap havidíj mentességet, és további 3 hónap 50 százalékos havidíj kedvezményt.
