Mennyi tartalék pénze van egy magyar embernek?
Az Ipsos MORI[1] tíz olyan országban vizsgálta a lakosság pénzügyi helyzetét, hitelfelvételi szokásait, megtakarítási képességeit, valamint a pénzügyi tudatosság szintjét, ahol az IPF jelen van. A felmérésben Magyarország mellett Ausztrália, Csehország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Spanyolország, Románia, Spanyolország és Mexikó vett részt.
A kutatás során rákérdeztek arra, hogy hogyan alakult a magyarok pénzügyi helyzete az elmúlt egy évben. A válaszokból kiderült, hogy a többség (45%) úgy érzi, nem változott a személyes anyagi helyzete, és közel ugyanannyian állították, hogy javult (24%) vagy rosszabbodott (27%) az anyagi helyzetük. Ezek az adatok pozitív trendről tanúskodnak, hiszen tavaly ugyanerre a kérdésre még csak a megkérdezettek 19%-a válaszolta azt, hogy javult az anyagi helyzete szemben az idei 24%-kal. Továbbá idén a válaszadók 8%-a mondta, hogy jelentősen rosszabbodott az anyagi helyzete, ugyanakkor minden tizedik megkérdezett jelentős javulásról számolt be.
A megkérdezett magyarok 27%-a állította, hogy az elmúlt egy évben nem tudott félretenni hó végén. A vizsgált kelet-európai országok közül Romániában volt a legrosszabb az arány, ahol 34% válaszadó vallott úgy, hogy nem tudott spórolni. A legjobban a csehek állnak, ahol mindössze 18% azok aránya, akik nem tudnak hó végén félretenni. Ezzel párhuzamosan minden tizedik magyar állította, hogy havi szinten nagy, vagy számottevő összeget tudott megtakarítani.
Minden tizedik magyar szokott fix összeget félretenni hó végén, minden negyedik állította, hogy havi gyakorisággal, de változó összeget takarított meg, és minden harmadik válaszadó tudott valamekkora összeget, de nem rendszeresen megspórolni az elmúlt 12 hónapban.
Ami az anyagi jellegű „túlélési esélyeket” illeti, a kutatás szerint átlagosan 6 és fél hónapig bírnák finanszírozni magukat a magyarok, ha hirtelen elveszítenék jövedelemforrásukat/munkahelyüket. Jelenleg minden ötödik magyar (19%) semmilyen pénzügyi tartalékkal sem rendelkezik, és 33% azok aránya, akik legfeljebb három hónapig bírnák eltartani magukat, váratlan jövedelemkiesés esetén. Ugyanakkor minden ötödik válaszadó van olyan erős anyagi helyzetben, hogy egy évig vagy akár tovább is meglenne jövedelem nélkül.
Meglepő változást hozott a kutatás a pénzügyi tervezést illetően. Az idei kutatásban a válaszadók 45%-a vallotta, hogy semmilyen pénzügyi tervet nem készít. Ez az arány 2019 második felében 26% volt a magyar válaszadók körében, vagyis nagyot ugrott azok száma, akik előrelátó pénzügyi tervezés nélkül élik mindennapjaikat.
Az elmúlt egy évben a magyarok 32%-a kért kölcsön vagy vett fel személyi hitelt valamilyen forrásból. Ez az arány a románoknál és a litvánoknál volt a legmagasabb (57% és 45%) illetve a magyarok mellett az észteknél (33%) és a cseheknél (31%) a legalacsonyabb. Ezen belül 15% azok aránya hazánkban, akik banktól vagy pénzintézettől kaptak hitelt, a többiek családtagoktól, barátoktól kértek kölcsön.
A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy elsősorban kinek a feladata a pénzügyi ismeretek terjesztése a lakosság körében. A legtöbb magyar (49%) az iskolákat említette, ugyanakkor 30% nevezte meg a bankokat és pénzintézeteket, 28% pedig a kormányt. 24% mondta azt, hogy az egyént terheli a legnagyobb felelősség saját pénzügyi ismereteinek fejlesztéséért.
„Örömteli fejlemény, hogy nőtt a rövidtávú anyagi helyzetüket javulónak értékelők aránya, és nőtt a takarékoskodni tudók száma, ugyanakkor fontos látni azt a változást, hogy a pénzügyeiket tervezők aránya visszaesett Magyarországon, valószínűleg a járvány mellékhatásaként. A 230 ezer ügyfélt kiszolgáló Provident még 2008-ban indította el a Családi Kasszasikerek nevet viselő pénzügyi ismeretterjesztő programját, mert a jól tájékozott, pénzügyileg tudatos fogyasztók jó partnerek számunkra is. A program közel 300 szakember és 30.000 háztartás részére juttatott el korszerű gazdasági és pénzügyi ismereteket” – nyilatkozta Szirmák Botond, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.
