Elfogadhatják a francia költségvetést
Január közepére a francia miniszterelnök olyan költségvetési tervezetet mutatott be, ami több engedményt is tartalmazott a különböző politikai csoportosulások számára. A szélsőbal és a szélsőjobb azonban ennek ellenére sem volt hajlandó az együttműködésre, ezért a miniszterelnök leállította a költségvetési szavazási folyamatot a parlamentben. Bár Sébastien Lecornu korábban kizárta, hogy szavazás nélkül vigye keresztül az idei éves költségvetést a parlamenten, azonban végül nem maradt más választása, mint hogy a korábbi ígéretével szembe fordulva mégis az alkotmány által lehetővé tett mechanizmus segítségével, szavazás nélkül vigye át a 2026-os költségvetést.
Itt teoretikusan több opció közül is választhatott a miniszterelnök. Egyrészt az alkotmány 49.3-as cikkelyét felhasználva szavazás nélkül fogadtathatja el a költségvetést, ennek alkalmazásával a miniszterelnök ki van téve a bizalmatlansági indítványoknak, amelyek sikere esetén a költségvetés elutasítása mellett lemondásra kényszeríthetik a miniszterelnököt. Alternatív megoldásként felmerült az alkotmány 47. cikkének alkalmazása is, ami szintén bizalmatlansági indítványokat vonhatott volna maga után, azonban a rendelet segítségével bevezetett intézkedések (jelen esetben a költségvetés) a kormány bukása esetén is hatályban maradnának.
Mivel a miniszterelnök először a költségvetés bevételi-, majd később annak kiadási oldalát vitte keresztül a parlamenten, ezzel az ellenzéki pártok előtt is megnyílt a lehetőség, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be. Bár a jelenlegit megelőző két francia miniszterelnök is gyakorlatilag a költségvetések körüli huzavonákba bukott bele, Lecornu az általa tett engedmények miatt jó esélyekkel futott neki a bizalmatlansági szavazásoknak. A szocialistáknak tett engedmények (kedvezményes árú étkezés diákoknak, anyagi támogatás az alacsony jövedelműeknek) magasabb költségekkel járnak a költségvetés korábbi változatához képest. A költségeket legalább nyolcmilliárd euróval növeli többek között a háztartások adóterheinek korlátozása, amit a vállalatokra kivetett 9 milliárd eurós adók egyensúlyoznak ki.
A költségvetési kompromisszum elérése több esetben is a közkiadások növekedését vonja maga után, ezért több minisztériumnál is kiadáscsökkentés következik (ez alól a hadügyi tárca kivételt képez). Mindemellett a nagyvállalatok is több adót fizetnek majd a költségvetés előzetes tervezetéhez képest, az eredeti szándék szerint csupán egy évig érvényben maradó nagyvállalati pótadót végül meghosszabbítják (bár ez idén a háromszáz legnagyobb vállalatot érinti majd, míg tavaly az adó hatálya mintegy négyszázötven cégre terjedt ki). A kormányzat emellett nem csökkenti azokat az adókat sem, ami a cégek Franciaországban megtermelt hozzáadott értéket terhelik.
Forrás: OTP
