Kínában kezdett hivatalos látogatást a brit miniszterelnök

A munkáspárti kormányfő hatvan brit üzletember kíséretében érkezett Pekingbe.

Starmer személyében nyolc éve először jár brit miniszterelnök a kínai fővárosban. Legutóbb Theresa May akkori konzervatív párti kormányfő tett hivatalos látogatást Kínában 2018-ban.

Starmert a tervek szerint csütörtökön fogadja Hszi Csin-ping kínai államfő.

Érkezése után, a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak adott nyilatkozatában - a kínai-amerikai kereskedelmi és geopolitikai feszültségekre utalva - úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britanniának "nem kell választania az Egyesült Államok és Kína között".

Starmer szerint London továbbra is fenntartja szoros üzleti, biztonsági és védelmi együttműködését Washingtonnal, "de nem lenne értelme, ha fejünket a homokba dugva nem vennénk tudomást Kínáról".

A brit miniszterelnök ezzel arra reagált, hogy kínai látogatása miatt heves bírálatok érték a hazai ellenzék részéről.

Kemi Badenoch, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője szerdai nyilatkozatában kijelentette: ha ő lenne a miniszterelnök, "a mostani időszakban" nem utazna Kínába, mivel véleménye szerint Nagy-Britanniának azokkal az országokkal kellene tárgyalnia, amelyekkel egybeesnek érdekei, "és nem azzal az országgal, amely mindent megtesz a brit gazdaság megingatásáért".Badenoch élesen bírálta azt is, hogy a brit kormány Starmer pekingi látogatása előtt néhány nappal - hosszas huzavona után - engedélyezte egy új, hatalmas kínai nagykövetségi épület felépítését London központjában. A konzervatív vezető szerint ugyanis sokan tartanak attól, hogy az új kínai "szupernagykövetség valójában kémközpontként működik majd".

A Liberális Demokraták - harmadik legnagyobb brit parlamenti erő - helyettes vezetője, Daisy Cooper azt rótta fel Keir Starmernek szerdai nyilatkozatában, hogy a kereskedelmi megállapodás elérésének reménye miatt nem gyakorol nyomást Pekingre az államellenes összeesküvés, idegen erőkkel folytatott együttműködés és lázító kiadványok publikálása címén nemrégiben bűnösnek nyilvánított demokráciapárti hongkongi sajtómágnás, Jimmy Lai ügyében.

Lai - akinek brit állampolgársága is van, és már öt éve vizsgálati fogságban tartják - életfogytiglani szabadságvesztést is kaphat a terhére rótt vádpontok alapján.

Starmer azonban az érkezése után adott szerdai BBC-interjúban kifejtette: korábbi külföldi látogatásain is mindig felvetette "azokat a kérdéseket, amelyeket fel kellett vetni", a Kínához fűződő kapcsolatok fenntartásának célja pedig éppen a nézeteltérésre okot adó ügyek megvitatása, és azoknak az ügyeknek az előmozdítása, amelyekben a két ország egyetért.

London és Peking között jó ideje meglehetősen feszült a viszony.

A brit kormány nemrégiben Nagy-Britannia és szövetségesei ellen végrehajtott kibertámadások címén kínai vállalatok ellen jelentett be szankciókat, a brit elhárítás (MI5) pedig legutóbbi helyzetértékelésében a kínai hírszerzés hagyományos módszerekkel folytatott információszerzési tevékenységére is felhívta a figyelmet.

Az MI5 figyelmeztetése szerint a hírszerzéssel is foglalkozó kínai nemzetbiztonsági minisztérium igyekszik hosszú távra szóló kapcsolatokat kiépíteni brit parlamenti képviselőkkel, egyetemi kutatókkal és gazdasági szakértőkkel, és ehhez szakmai hálózatépítő portálokat, toborzóügynökségeket és tanácsadókat használ.

A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának legutóbbi átfogó helyzetértékelése is azt állapította meg, hogy a kínai hírszerzés "kiterjedt és agresszív érdeklődést" tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt.