Miért éreznek a nyugdíjasok 15%-os inflációt most?

A különbség látványos: a mindennapi árérzet jóval lassabban követi a statisztikai infláció mérséklődését. A kutatás ugyanakkor fordulatot is jelez: a következő egy évre várt átlagos áremelkedés ugyanis a tavaly májusi 9 százalékról idén 1 százalékra csökkent.

A K&H biztos jövő kutatás 2026 második negyedéves eredményei szerint a középkorú magyarok árérzete még mindig messze van attól, amit a hivatalos inflációs adatok mutatnak. A KSH júniusi adata szerint a fogyasztói árak éves emelkedése 1,7 százalék volt, májusban pedig 1,8 százalék. Ehhez képest a megkérdezettek májusban átlagosan 15 százalékos éves inflációt érzékeltek a felmérés szerint.

A kutatás azt mutatja, hogy a középkorúak árérzete jóval lassabban alkalmazkodik a gazdasági folyamatokhoz, mint a hivatalos inflációs mutatók. Miközben a statisztikák már alacsony inflációt jeleznek, a háztartások mindennapi tapasztalataiban tovább élnek az elmúlt évek jelentős áremelkedései.

Jelentős átrendeződés

A korábbi évekhez képest 2026-ban már érzékelhető fordulat következett be az infláció megítélésében. 2023-ban még átlagosan 30 százalék körüli érzékelt inflációs szintek jelentek meg, 2024–2025-ben a válaszok kevéssel 20 százalék felett ragadtak, 2026-ban viszont látványos elmozdulás történt lefelé.

Az átlagos érzékelt infláció az első negyedévi 18 százalékról a második negyedévre 15 százalékra csökkent, a mediánérték pedig a 11–14 százalékos sávba került.

A leglátványosabb változás az infláció megítélésében következett be, ugyanis a középkorúak egyre nagyobb része már nem extrém drágulást érzékel. A leggyakoribb válaszkategória 2026 második negyedévében az 5–10 százalék lett: míg az első negyedévben 22 százalék választotta ezt a sávot, a második negyedévben már 32 százalék. Ez azt jelzi, hogy az inflációs sokk nem tűnt el a gondolkodásból, de egyre többen érzik úgy, hogy a drágulás üteme visszafogottabb lett.

A jövőre vonatkozó várakozásokban még nagyobb az elmozdulás. Tavaly májusban a középkorúak átlagosan 9 százalékos áremelkedést vártak egyéves időtávon, idén májusban viszont már csak 1 százalékot.

A válaszadók 26 százaléka arra számít, hogy az árak csökkenni fognak, 35 százalék stagnálást vár, és ugyanekkora arányuk számol további áremelkedéssel. Ez a megoszlás azt mutatja, hogy a lakossági inflációs várakozásokban egy év alatt komoly átrendeződés ment végbe.

Eltérő tapasztalatok

„Az adatok egyik legfontosabb üzenete, hogy az inflációs sokk után nem egyszerre áll helyre az árérzet és a jövőbe vetett bizalom. A középkorúak még mindig jóval magasabb drágulást érzékelnek, mint amit a hivatalos infláció mutat, de közben már nem számítanak újabb erős árhullámra.

Jól látszik az is, hogy az infláció megítélése jelentősen eltér a jövedelmi szinteket vizsgálva is. Míg a magasabb jövedelműek 13 százalékos áremelkedést érzékelnek, addig a közepes jövedelműek 16,5 százalékos, az alacsony jövedelműek pedig 17 százalékos drágulást tapasztalnak.

Ez arra utal, hogy az elmúlt évek áremelkedései továbbra is eltérően jelennek meg a háztartások mindennapi tapasztalataiban.” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

Az eredmények alapján nemcsak az infláció megélése, hanem a következő egy évre vonatkozó várakozások is eltérően alakulnak az egyes válaszadói csoportokban. A férfiak inkább stagnáló árakra számítanak, a nők között ugyanakkor többen várnak árcsökkenést. A budapestiek a legóvatosabbak, de átlagosan ők is mindössze 3 százalék körüli áremelkedést valószínűsítenek a következő egy évben.

A kutatás alapján tehát kettős kép rajzolódik ki. A hivatalos infláció már alacsony, de a lakossági árérzetben még erősen élnek az elmúlt évek drágulási tapasztalatai. A várakozások viszont már sokkal kedvezőbbek: a középkorúak többsége nem újabb inflációs hullámra készül, hanem stagnáló vagy csak mérsékelten változó árakra.