Milyen lakásban él a magyar? Mutatjuk!
A magyar lakosság döntő részének a lakóingatlan jelenti a legjelentősebb vagyontárgyát, így a középkorúaknál is. Kérdés persze, hogy mégis milyenek ezek az ingatlanok. Erre válaszol a K&H biztos jövő felmérése, amely már évek óta, így a mostani a harmadik negyedéves adatok alapján ismerteti a 30-59 éves korosztály lakáshelyzetét. Mindez most azért is érdekes, mert magasabb fordulatszámra kapcsolhat 2025-ben a lakáspiac részben az állami lépések eredményeként. Ilyen például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélokra történő adómentes felhasználásának lehetősége, amely a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek előrejelzése alapján nagyobb lakáspiaci keresletet vetít előre. Emellett a több ezer milliárd forintos állományt jelentő állampapírok egy részénél jövőre lesz a kamatforduló: a hozamok jelentős csökkenése miatt a lakáspiaci befektetések szintén attraktívabbá válhatnak. Ez pedig hatással lesz majd mind a lakáshitel-, mind pedig a lakásbiztosítási piacra.
Milyen a lakás?
Tízből nagyjából hatan, azaz a megkérdezettek 58 százaléka önálló családi házban lakik. Hatoduk, vagyis a 16 százalékuk házgyári technológiával épített panellakásban él. A társasházban lakók aránya 10 százalékos, az iker- és sorházak aránya, valamint a lakóparki ingatlanok részesedése pedig egyaránt 7-7 százalékot tesz ki.
A friss adatok nem jelentenek számottevő átrendeződést a felmérés korábbi években mért eredményeihez képest. A településtípusnak továbbra is jelentős hatása volt az ingatlanokra: a falvakban élők 90 százaléka lakik családi házban, míg Budapesten ez az arány csak 18 százalékos. A panellakást Budapesten és a megyeszékhelyeken említették az átlagnál gyakrabban, előbbit 32 százalék, az utóbbit 28 százalékuk, a nem panel társasházi lakások viszont kifejezetten a fővárosra voltak jellemzőek, 24 százalék lakik ilyen ingatlanban. A jövedelem szerinti bontásból az látszik, hogy a panellakásokat jellemzően a közepes jövedelműek említették, 23 százalékos aránnyal, míg a magas jövedelműeknek a 11, az alacsony jövedelműeknek pedig a 18 százaléka él ilyen lakásban. A nők és az alacsonyabb végzettségűek körében gyakoribb volt a családi ház, mégpedig 66 és 63 százalékos eredménnyel.
Kié a lakás?
„A felmérés szerint a saját tulajdonú ingatlanok aránya a megkérdezettek körében 71 százalékot tett ki, és a kor előrehaladtával emelkedés látható. Az ötvenes korosztály 77 százaléka él saját lakóingatlanban, miközben a negyvenesek esetében ez 73 százalék, a harmincas korosztályban pedig csak 64 százalék. A bérleményt főleg a fővárosban és a megyeszékhelyeken említették, 26 és 19 százalékos eredménnyel. Ezzel szemben a községekben marginális, 5 százalékos a lakóingatlant bérlő középkorúak aránya. A gyerekes családok 78 százaléka saját lakásban él, ahol még nincs gyerek, ott ez az arány 65 százalék.” - ismertette az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette, hogy a meglévő ingatlan típusa, lokációja alapvetően meghatározza a lakás piaci értékét, ezzel együtt azt is, hogy a családi helyzet megváltozása, esetleg állásváltás esetén milyen lakásba lehet továbbmenni, azaz elköltözni, akár lakáshitel segítségével.
A szakember beszélt arról is, hogy évtizedes távlatban a lakóingatlanok értéke jelentősen emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal lakásárindexe szerint az idei második negyedévben a lakóingatlan-árak nominálisan 199 százalékkal haladták meg a 2015 szintet, a reálértéket nézve pedig több mint 82 százalékos volt a drágulás.
K&H biztos jövő kutatás
A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2024. augusztus 30. és szeptember 9. között készült.
