Minden magyar céget érinteni fog a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv bevezetése
Azt viszont a magyar cégek közül még kevesen tudatosították, hogy 2028-tól már minden EU definíció szerinti kis- és közepes vállalatra vonatkozni fog a szabályozás, ami – bár elsőre nem ez jutna eszünkbe – egyben lehetőséget is teremt a megújulásra, a versenyképesség növelésére.
Talán az új EU-s szabályozásnak is köszönhető, hogy a fenntarthatóság kérdése egyre jobban foglalkoztatja a magyarországi cégeket is, így idén sohasem látott számosságban szerveztek a fenntarthatósággal kapcsolatos eseményeket, amelyeken a klímaszorongástól a karbonsemleges működésig, a meglévő jó gyakorlatok megismerésétől a transzformáció sürgetéséig mindenféle üzenettel találkozhattunk.
Mit is jelent a vállalatokra nézve a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv) és a fenntarthatósági szemlélet?
Hogyan segítheti egy fenntarthatósági jelentés elkészítésének folyamata egy KKV megújulását?
Miért és hogyan értékelődik fel a közösségek szerepe a mai gazdasági környezetben?
A Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD) alapján a 2025-ös évtől már azok a magyar vállalatok is kötelesek lesznek fenntarthatósági jelentést készíteni, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszerből legalább két feltételt teljesítenek.
Ez egybeesik az Európai Unió középvállalkozás kategóriájának beugró szintjével. A fenntarthatósági jelentési kötelezettség azonban 2028-tól legkésőbb már minden KKV számára kötelező lesz, azok számára még előbb, akik beszállítói nagyobb EU-ban működő, vagy oda exportáló – már a szabályozás hatálya alá tartozó – vállalatoknak.
Miért kiemelt fontosságú a KKV szektor fenntarthatósága?
Lehet, hogy elsőre hihetetlenek tűnik, de a KKV-k, azaz a kis- és közepes vállalkozások összességében nagyobb karbonlábnyommal rendelkeznek – a káros kibocsájtás 70%-áért felelnek –, mint a nagyvállalatok.
Több kutatás is azt igazolja, hogy az összes hazai vállalat 90%-át teszik ki, így a foglalkoztatottak 60-70%-a dolgozik KKV-nak és a hozzáadott érték 50%-át termelik meg Magyarországon. Ez az arány egyébként az EU-ban is hasonló.
Mi lehet egy közösség szerepe a fenntartható fejlődésben?
A Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) vezetősége ezt felismerve már közel 15 éve fontos részének tekinti a kis- és közepes vállalatokat is, és a hazai gazdaság egészét leképezve, nem csak cégméret, hanem – egyfajta mátrix szemlélettel – más rendező elvek szerint is strukturálja tudástranszferre erősen fókuszáló tagjait.
Hogy ez mennyire jó megközelítés, azt az is alátámasztja, hogy a 2022. évi országos pénzügyi adatokat figyelembe véve (a 100 millió forintos éves nettó árbevételt meghaladó cégeket elemezve) az MVÜK tagjai számos hatékonysági mutató tekintetében jelentősen felülmúlják az országos átlagot. Ilyen megkülönböztető mutatók az árbevétel átlagos növekedése, az árbevétel arányos nyereség, a létszámarányos árbevétel, és a létszámarányos nyereség is.
Míg a hazai gazdasági eredményesség 2021-2022 között átlagosan 24,2%-kal nőtt, az MVÜK tagok átlaga 36,1% növekedést mutatott az Opten adatai szerint.
Az MVÜK tagjai ezen felül az árbevétel arányos személyi jellegű ráfordításokban szignifikánsan jobb mutatókat hoznak, mint az országos átlag. Hatékonyabban, magasabb kvalitású, jobban kompenzált munkaerővel dolgoznak, mint piaci versenytársaik.
A fenntarthatóságnak fontos mérőszáma az is, hogy mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben. A Bridge–OPTEN Jövőkép Mátrix egy olyan, negyedévente megismételt üzleti és privát hangulatfelmérés, amelynek célja, hogy a turbulensen változó üzleti környezetben tisztább képet nyújtson arról, milyen hangulatban vannak éppen itthon a cégvezetők.
Az eredményekből az látszik, hogy az MVÜK tagok szignifikánsan jobban érzik magukat a bőrükben, mint a közösséghez nem tartozó egyéb piaci szereplők. A tavaly év végi csekély mértékű optimizmushoz képest, ahol az átlagérték (1-10-es skálán) 5,77 pontos volt, idén tavasszal a közérzet 7 pontos átlagértékig, a jövőbeni kilátások pedig 5,65 pontról 7,2 pontos átlagértékig kúsztak fel. Ezzel szemben az MVÜK tagok hangulatának átlagos mértéke tavaly 7,1, a jövőbeli előrejelzés pedig minden átlagot meghaladóan 7,4 pont volt.
Dr. Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója szerint: „Az Opten elemzői szerint is az lehet az optimistább jövőkép egyik oka, hogy az üzleti közösséghez tartozók úgy érzik, a folyamatosan felmerülő nehézségeket és problémákat nem egyedül kell megoldaniuk”.
Horváth János, az MVÜK vezérigazgatója azt is elmondta, hogy: „A mai világban megkerülhetetlen a fenntarthatóság kérdésköre, hiszen a jelen gazdasági helyzetben a túlélés feltétele lesz a jövőben a fenntartható működés. Ezért is fontos, hogy most először az ESG-indexet figyelembe véve is jelentősen jobban szerepelnek az MVÜK tagok az országos adatokhoz képest.”
„Mivel a cégeket nagyon sokrétűen érinti a fenntarthatóság kérdése, számunkra fontos, hogy minden MVÜK tag, legyen bármilyen szinten is érintett és felkészült, megtalálja a téma kapcsán szükséges információt, segítséget és útmutatást.” – folytatta Horváth.
A nagyvállalatok problémába ütköznek beszállítói láncok adathiánya miatt. Ennek megoldására lehetőséget kínál benchmark adatok használata vagy olyan egységes online kérdőív rendszerekhez való csatlakozás, mint az OPTEN ESG rendszere.”- tette hozzá Csorbai.
Kulcsfontosságúak ebben az egymásra és a világra nyitott, előretekintő, kreatív és etikus cégvezetők, a személyes és vezetői felelősségvállalásuk, így az MVÜK is ilyen tagokkal dolgozik és ez alapján választja ki a potenciális csatlakozókat.
A gazdaság inkluzivitása és a vezetők sokszínűsége és elengedhetetlen a fenntarthatóságban
Magyarország 32. helyen áll a World Economic Forum Gender Gap Index rangsorában az európai országok között. Ezen egyértelműen változtatni kell. 2018-ban az MVÜK tagok csupán 8%-a volt női vezető, ezért Horváth János és Dintsér Andrea a YourStory.hu ügyvezetője, elhatározták, változásra van szükség és a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségében (MVÜK) aktívan fellépnek a nők munkapiaci esélyegyenlősége mellett, növelik a női vezetők arányát és erősítik az elismertségüket.
Ugyan az elmúlt száz évben rengeteg jogot kiharcoltak maguknak a nők, még mindig hátrányos helyzetűnek számítanak, ami elmondható az üzleti szektorban is. A közép-európai régióban Magyarországon van a legkevesebb női felsővezető a cégek menedzsmentjében, de az oktatás, a közigazgatás és a politika területén is utolsó helyen van az ország.
Ez nemcsak az esélyegyenlőség szempontjából gond, hanem gazdasági hátrányokkal is jár. Három meghatározó terület a gyermeknevelés és karrierépítés kettősével kapcsolatos dilemmák, a láthatatlan munka és a fizetéskülönbségek régóta beazonosított és még ma is komoly kihívások a munkapiaci egyenlőség felé vezető úton.
Az MVÜK tudatosan építi közösségét, ezért fontos számára, hogy megfelelően leképezze ágazat, földrajzi lokáció, méret, életkor és nem szerint is a sokszínűséget tagjai körében, így kiemelt figyelmet fordít a női vezetők témakörére is.
Az MVÜK Női Vezetői Klub fejlesztésén túl, egy hazánkban egyedülálló kutatás segítségével a magyar gazdaságban megvizsgálták, elemezték, még inkább megértették, és megmutatták női vezetők helyzetét, és az ezzel kapcsolatos vélemények, kihívások, megoldások sajátosságait. Továbbá információkat nyertek a vezetők további eredményes támogatásához, a Klub jövőjének alakításához.
Fókuszba került többek között az önbizalom építés, az elismertség, az életegyensúly, a kompetencia fejlesztés, a szemléletformálás, és az egyenlő bérek kérdése is. A kutatásból tudható, hogy minden nyolcadik magyar KKV-nál (13%) egyáltalán nincs a vezetőségben nő, a válaszadó szenior vezetők 84% pedig egyetértett abban, hogy több női vezetőre lenne szükség, de a változást nem erőltetett eszközökkel érdemes elérni.
Egy első fenntarthatósági jelentés nem könnyű, de elkészíthető
Hogyan segítheti egy fenntarthatósági jelentés elkészítésének folyamata egy cég fenntarthatóvá válását?
Az MVÜK Zrt. a saját tapasztalatait is szeretné közössége tagjaival megosztani. Az egyik legfontosabb tapasztalat az volt, hogy nem is maga a jelentés, hanem a folyamat során születő beszélgetések, és tudásmegosztás az, ami a tagokat a fenntartható működés kialakításában támogatja.
Az első fenntarthatósági jelentés elkészítése teljesen új sorvezetőt ad egy cég működésének újragondolásához.
Fertetics Mandy, az MVÜK fenntarthatósági vezetője és az Alternate ügyvezetője hangsúlyozta, hogy egy fenntarthatósági jelentés elkészülése nem merülhet ki az adatgyűjtésben és a PR tevékenységben, hanem sokkal inkább szervezetfejlesztési folyamatként érdemes rá gondolnunk. A cég rátekinthet az erősségeire, az elért eredményeire, a hiányterületekre, és néhány kényes kérdésre is.
Jobban megérti hatásait és lehetőségeit végül oda vezethet, hogy hatékonyabban hozzá tud majd járulni a fenntartható fejlődéshez. Az MVÜK meggyőződése, hogy ehhez elengedhetetlen a tapasztalatok és a tudás megosztása egy jól működő, egymást támogató és inspiráló közösségben, amelyet előre tekintő, nyitott gondolkodású vezetők alkotnak.
Fenntartható társadalmi szerepvállalás: közösségi adományozás
A fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú a jól működő közösségek szerepe, és a vállalatvezetők elköteleződése. Ezt ismerte el a példaértékű vezetői közösségeket kiemelő díjaival a Bridge Budapest is. Bizakodó, előre tekintő, egymást segítő, inspirálni tudó, empatikus vezetőkre van szükség a kihívásokkal teli gazdasági környezetben.
Olyanokra, akik társadalmi ügyek megoldásában is képesek másként gondolkodni. Az MVÜKxEdisonfund programja Horváth János és Pistyur Veronika közös fejlesztése, szakítva a projekt fókuszú gondolkodással, a közösségi adományozásra helyezi a hangsúlyt.
Konzekvens támogatási politikát kidolgozva előminősített, gyermekvédelemmel és fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek működési költségeinek fedezéséhez gyűjt támogatást. A program lehetővé teszi olyan vezetők és vállalatok csatlakozását is, akik erőforrásaik révén nem éreznék adományuk súlyát jelentősnek, de a közösség ereje ezt is megsokszorozza.
2022-ben összesen 120 MVÜK tagvállalat adományozott négy szervezetnek, az Igazgyöngy Alapítványnak, a Hópárduc Alapítványnak, a Varázsmancsoknak és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványnak. Mindezek mellett az MVÜK vezetői és munkatársai személyes kapcsolatrendszerrel, idővel és tudással is segítik ezeket a civil szervezeteket.
Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője szerint: "Egy egészségesen működő civil szektor és a nagyvonalúan adományozni képes emberek és cégek jelenléte, döntéshozók személyes felelősségvállalása elengedhetetlen egy jól prosperáló gazdaság és társadalom működtetéséhez. A Bridge missziója ezekhez kapcsolódik és külön büszkeséggel tölt el, hogy egyedi, innovatív megoldások kifejlesztésére is lehetőség volt a MVÜK-val.”
A fenntarthatóság a mindennapjaink részévé válik
Az MVÜK évi több, mint 200 rendezvényéből egyre több foglalkozik a klímaváltozással, a körforgásos gazdasággal, fenntarthatósági ipari és vállalati megoldásokkal.
Márta Irén a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója hangsúlyozta, hogy „A minket körülvevő ökológiai rendszer kimerülése óriási veszély az emberiségre és a gazdaságra nézve is, hiszen ez utóbbi is erősen függ a természettől, az ökológiai szolgálatásoktól, így fontos, hogy valódi megoldásokat találjanak a gazdaság szereplői, terjedjenek a jó gyakorlatok és valóban elköteleződjenek a vezetők.”
A transzparens működés, a jelentéstétel fontossága pedig vitathatatlan, tette hozzá, hiszen a társadalmi és érintetti párbeszédes fenntarthatóság szempontjából előremutató döntéseket így tudjuk meghozni.
Az MVÜK tagjai között számos fenntarthatósági megoldással bíró tagvállalat működik, legyen szó környezetbarát csomagolásról, megújuló energiáról, környezetbarát tisztításról, légtelenítésről. Az MVÜK célja, hogy minden tagvállalatának abban a következő lépésben segítsen, ami az ő élethelyzetéhez, erőforrásaihoz, kihívásaihoz, tevékenységéhez illeszkedik. Horváth János megosztotta, hogy ő maga is sokat tanult a BCSDH szakmai találkozóin, amit igyekszik közösségében is népszerűsíteni.
Márta Irén szerint „Már nem „pénzügyi" kihívásokról és potenciális előnyökről beszélgetünk a fenntartható vállalati működés kapcsán. Az életünk, a megszokott életmódunk múlik rajta, hogy a gazdasági szektor megfelelően át tud-e alakulni, karbonsemlegesen működni, zöld termékeket tud-e hatékonyan előállítani.
A BCSDH hét fontos lépést, dimenziót határoz meg a fenntartható vállalati működés alapelemeiként. Ezek között a transzparens, átlátható működést, az érintetteknek is elérhető és érthető módon történő publikus beszámolást is megtaláljuk.
