Mire figyeljenek a héten a befektetők? Az Egyesült Államokon a világ szeme!
A héten az Egyesült Államokon a világ szeme, ahol elnökválasztást és kongresszusi választásokat tartanak, ráadásul a Fed döntéshozói is tárgyalóasztalhoz ülnek. Kamala Harris demokrata és Donald Trump republikánus elnökjelöltek jelenleg fej fej mellett haladnak a győzelemhez vezető úton. Az amerikai elektori rendszerben 270 szavazatra van szükség ahhoz, hogy valaki elnök lehessen, és a biztos befutónak tekinthető államok alapján Kamala Harris van közelebb ehhez, de a választás most is – ahogy általában – az ún. csatatér államokban dől majd el.
A legutóbbi közvéleménykutatások alapján ezekben az államokban a lendület Donald Trumpnál van, de az eredményt korán sem lehet lefutottnak tekinteni, így bármi lesz a végeredmény, biztosan nagy lesz a mozgás a piacokon. A Donald Trump által bejelentett intézkedések erősen inflatorikusak, így az ő győzelme valószínűleg feljebb tolná a hozamgörbét és tovább mérsékelné a kamatcsökkentési várakozásokat. A részvénypiacok eközben épp az ő megválasztását fogadhatnák rövid távon kedvezőbben, hiszen választási ígéretei között szerepel, hogy meghosszabbítja a korábban az ő elnöksége alatt bevezetett és 2025 után lejáró adókulcs-csökkentéseket, amelyeket Kamala Harris csak részben vinne tovább. Az elnökválasztás mellett kongresszusi választást is tartanak. A képviselőház – amit jelenleg a republikánusok vezetnek szűk többséggel – mind a 435 székéről dönthetnek majd a választók. A demokrata vezetésű szenátus 100 székéből 26-ról dönthetnek most újra a választók, amelyből 15 jelenleg demokrata, 9 republikánus, 2 pedig független szenátorhoz tartozik. Így a szűk demokrata többség a szenátusban is könnyen borulhat. Összességében az is előfordulhat, hogy bárki nyeri az elnökválasztást, a másik párt által vezetett kongresszussal kell együttműködnie.
Ezt követően csütörtökön dönt majd a jelenleg 4,75-5,0%-os alapkamatról a Fed. A piaci várakozások szerint borítékolható a 25 bázispontos vágás, ahogy a következő, decemberi ülésre is hasonló léptékű kamatcsökkentéssel számol a piac. 2025-ben összesen 75 bázispontnyi vágás szerepel a piaci árazásban, ami már 50 bázisponttal kevesebb a 2 hónappal korábbi várakozásnál és az elnökválasztás eredménye tovább mérsékelheti azt. Az ülést követő sajtótájékoztató legfontosabb kérdése most az lesz, hogy miként kommentálja Powell elnök a legfrissebb GDP- és munkaerő-piaci adatokat.
Szemben a múlt heti adatdömpinggel, amikor friss GDP és inflációs adat is érkezett az euróövezetből, ez a hét kevésbé ígérkezik izgalmasnak az euróövezetben. A szeptemberi konjunktúraadatok (euróövezeti kiskereskedelem, német ipari termelés, rendelések és export) némileg árnyalhatják a friss Q3-as GDP-adat értékelését, azonban nem valószínű, hogy piacmozgatóak lehetnek. Érdekesebb lehet az első novemberi bizalmi index, a Sentix, amely a beszerzésimenedzser-indexekkel és így talán a GDP-vel is mutat valamennyi együttmozgást. Ez alapján a fő kérdés, hogy az októberben megindult enyhe javulás – amely több hónapnyi visszaesést követett – vajon folytatódott-e novemberben. Ugyanakkor a bizalmi indexekre való piaci reakciót tompítja az a tény, hogy a harmadik negyedéves euroövezeti GDP-adat alaposan rácáfolt a romló bizalmi mutatókra. Érkeznek végül termelői árindex adatok is, amelyek a költségoldali inflációs gyorsbecslését segíthetik.
(Forrás: OTP Ébresztő)
