Mire számíthatnak a héten a befektetők?
Mindez arra utal, hogy a tavaly év végén bevezetett új ösztönző intézkedések segítenek a világ második legnagyobb gazdaságának a fellendülésében, és jó hírnek számítanak a március 5-én kezdődő éves parlamenti ülés előtt. Néhány tizedes emelkedésben vannak az európai és amerikai határidős tőzsdék is. A WTI ára 0,3%-os pluszban áll.
Idehaza a KSH kedden teszi közzé a negyedik negyedéves GDP részletes adatait.
Emlékeztetőül: az előzetes adatközlés szerint a magyar gazdaság 0,4%-kal nőtt év/év és 0,5%-kal negyedév/negyedév alapon. Arra számítunk, hogy a GDP növekedési adat nem változik, viszont annak szerkezetéről tudhatunk meg fontos információkat. A beruházási adat – amely szorosan együtt mozog, de tartalmilag nem teljesen egyezik meg a GDP-ben közzétett bruttó állóeszköz-felhalmozás kategóriával – publikálását követően biztosra vehető, hogy az állóeszköz-felhalmozás a negyedik negyedévben is gyengén alakulhatott.
Ezzel kapcsolatban inkább az a kérdés, hogy látszódnak-e stabilizálódásra utaló jelek, vagy folytatódott a már 9 negyedéve tartó folyamatos csökkenés. A növekedés motorja a háztartások fogyasztása maradhatott, amely továbbra is 4% körüli mértékben nőhetett éves összevetésben és várhatóan 2025-ben is 4-4,5% közötti ütemben bővülhet majd.
Izgalmas hétnek néznek elébe a befektetők az euróövezetben is. Hétfőn érkezik a februári infláció gyorsbecslése, ami február végén beérkezett francia, német, spanyol és olasz adatok alapján 2,3%-ra lassulhatott a januári 2,5%-ról, megtörve a tavaly szeptember óta tartó emelkedő trendet. A nagy kérdés továbbra is az, hogy mi történik a kosár közel felét kitevő szolgáltatásinflációval, melynek 4% közeli értéke nem konzisztens az árstabilitással, mert már önmagában elég ahhoz, hogy az infláció elérje a 2%-os inflációs célt.
A legutóbbi kamatdöntésen az EKB nagyon magabiztosnak tűnt abban, hogy a szolgáltatásinfláció csökkeni fog, ebből a szempontból döntő lehet a februári és márciusi adat, mert a szolgáltatók többsége ilyenkor dönt az adott évi árazásról. Ebben a környezetben hozza meg idei második kamatdöntését az EKB csütörtökön, ahol az elemzők egyöntetűen egy újabb 25 bázispontos vágást várnak 2,5%-ra. Miközben a mostani lépés elég biztosnak tűnik, a távolabbi kilátások valamivel bizonytalanabbá váltak. Az elmúlt két hétben több kormányzótanácstag megkérdőjelezte, hogy az EKB-nak további gyors kamatvágásokat kell-e eszközölnie, úgy érvelve, hogy a monetáris politika már most sem egyértelműen restriktív, hiszen a hitelezés határozott élénkülésnek indult, és a gyenge növekedés pedig a kínálati oldal gyenge teljesítménye miatt van, amivel a monetáris politika nem sok mindent tud kezdeni. Éppen ezért nagy figyelem hárulhat majd a döntés utáni sajtótájékoztatóra, bár Lagarde EKB-elnök általában nem nagyon szokott iránymutatást adni a jövőre vonatkozóan. Mindenesetre az elemzők a márciusi döntés után júniusig 1-2, év végéig pedig összesen 2-3 kamatdöntést várnak, azaz az év végi kamat a jelenlegi várakozások szerint 2% lehet vagy az alá is kerülhet.
Az USA-ból munkapiaci adatokat várunk a hét folyamán. Bár januárban a vártnál nagyobb léptékben lassult a foglalkoztatás bővülése az előző két, kimondottan erős hónaphoz képest, de a három havi átlag így is 200 ezer felett van. A várakozások szerint februárban is bőven 100 ezer feletti volt a bővülés a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak esetében, ami a munkaerőpiac stabilitását illetően továbbra sem adna okot aggodalomra. A munkanélküliségi ráta pedig május óta nem látott szintre, 4,0%-ra csökkent januárban, ráadásul egy januári módszertani váltás – a súlyozás megváltoztatása – nélkül ennél is alacsonyabb lett volna és a várakozások szerint februárban is ezen a szinten marad. Az átlagos órabérek növekedése a januári, kifejezetten gyors 0,5% (évesítve 6%) után (ami elsősorban csak az alacsonyabb jövedelműek egy részének otthonmaradása miatt lett ennyire magas) 0,3%-ra lassulhat a várakozások szerint.
(Forrás: OTP Ébresztő)
