Most 8,3%, de valószínűleg még nem tetőzött a magyar infláció
Februárban az éves infláció 8,3 százalékos lett, havi szinten pedig 1,1 százalékkal emelkedtek az árak. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azt mondta: "A tényadatok megfelelnek a mi várakozásainknak." Hozzátette: “Továbbra is az élelmiszerek, tartós és nem tartós fogyasztási cikkek, illetve a szolgáltatások drágulása húzza fel az inflációt. Látható, hogy a növekvő termelési költségek megjelennek az fogyasztói árakban.” Azt is elmondta, hogy a februári inflációs adatokban az Ukrajnában zajló háború hatása még nincs benne, mert az orosz támadásra csak a hónap végén került sor.
A szakember szerint az élelmiszerárakat felfelé hajtja a takarmányok, gabonák, valamint a zöldségek és gyümölcsök drágulása. "Az alapanyagok magas ára a feldolgozott élelmiszereknél egyre inkább megjelenik" - tette hozzá. Emellett a feszes munkaerőpiac miatt béremelési nyomás van a gazdaságban, ami szintén költségnövelő tényező. A belső kereslet nagyon erős, részben a laza költségvetési politikának köszönhetően (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés), a fokozott belső kereslet pedig hozzájárult az infláció gyorsulásához.
Németh Dávid úgy látja, hogy egyelőre a világpiaci energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt valószínűleg még nem tetőzött a magyarországi infláció. Nagy kérdés, hogy meddig marad érvényben az üzemanyagokra, valamint bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon. Utóbbiak árának alakulása azt sugallja, hogy a kereskedők kompenzálhatták az árstop negatív hatását, azaz a portfóliójukban lévő többi termék árát kismértékben növelhették.
Az említett bizonytalanságok miatt egyelőre nem lehet megmondani, mikor éri el csúcspontját az infláció idén, de a mostani kilátások fényében a második negyedév végén tetőzhet az árindex, utána lassú mérséklődés jöhet, ám az év végén még így is 6 százalék felett lehet a mutató. Az éves átlagos infláció pedig megközelítheti a 8 százalékot.
