MRSZ: nőtt a kommunikációs iparág forgalma tavaly
A szektor az ország stagnálás-közeli gazdasági teljesítménye ellenére gyarapodott, a háztartások fogyasztása enyhe emelkedése pozitívan hatott az iparág gazdasági teljesítményére és a kommunikációs piac növekedésének motorja tavaly is a versenyszféra volt. A bővüléséhez a médiaárak emelkedése is hozzájárult, illetve egyes médiatípusokban a 2026-os választások hatása is megjelent - jegyezte meg.
A világjárványt követő évek rendkívül hektikusan alakultak, a globális iparági trendek mellett a hazai gazdasági környezet is nehezített pályát jelentett, miközben a piac szereplői a mesterséges intelligencia kihívásaival is szembesülni kénytelenek - mondta az MRSZ elnöke.
A médiaköltések tavaly 8,4 százalékkal, 416 milliárd forintra emelkedtek, ami reálértéken is 4 százalékos bővülés, és 2,2 százalékkal magasabb a 2019-es szinthez képest. A médiatortán belül a digitális médiaköltések aránya 55,7 százalékot tett ki, a tavalyi bővülés közel fele (48 százalék) a globális szereplőkéknél realizálódott.
A teljes médiakiadásokon belül a hazai digitális tartalomszolgálatóknál landolt a reklámköltések 19,6 százaléka, míg a digitálisban 35 százaléka.
A nem médiás költések piaca tavaly 3,7 százalékkal, 343 milliárd forintra nőtt, ami elmarad az elmúlt öt év (2020-2024) 8 százalékos növekedési ütemétől. Reálértéken a szegmens a 2024-hez képest 0,7 százalékkal, 2019-hez képest közel 12 százalékkal maradt el - ismertette Novák Péter.
Reálértéken csak két terület bővült: a marketingkutatás és az adatvezérelt marketing 5, illetve 4 százalékkal, míg a kreatív, média, esemény és PR-szolgáltatások köre egyaránt csökkent reálértéken.
Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke, a digitális reklámköltéseket összegezve, elmondta, hogy a szegmens tavaly 11,2 százalékkal, 232 milliárd forintra nőtt, ami a teljes médiaköltés 55 százalékát tette ki.
A televíziós reklámpiac működése 2025-ben kiegyensúlyozott és kiszámítható maradt - mondta Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke. A szektor árbevétele megközelítette a 90 milliárd forintot. Az éves 1,9 százalékos növekedést a kereskedelmi reklámbevételek hajtották. A televíziós terjesztési bevételek 2 százalékkal 78,5 milliárd forintra nőttek.
Kapitány Orsolya, az MRSZ-OOH (out of home, közterület) tagozat elnöke elmondta, hogy a közterületi reklámpiac 2025-ben 11,3 százalékkal, 37,3 milliárd forintra nőtt, ami első alkalommal haladja meg a nyomtatott sajtó bevételeit. A piac bővülését a felületek jobb kihasználtsága és az áremelések, valamint a választáshoz kapcsolható költések is támogatták.
A nyomtatott sajtó reklámpiaca tavaly 36,2 milliárd forint árbevételt ért el, 4,6 százalékkal többet, mint 2024-ben, elérve ezzel a 2021-es szintet - mondta Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke, megjegyezve, hogy a printpiac stabilizálódott, amit az állami költések is segítettek. A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 55,9 milliárd forinttal és online bevétellel együtt 2025-ben 116 milliárd forintot tett ki. Kedvező fejleménynek nevezte, hogy a 16-75 éves korosztály harmada (36 százalék, 2,7 millió ember) heti szinten olvas nyomtatott sajtótermékeket.
A rádiós reklámköltés 2025-ben 10,4 százalékkal, 18,1 milliárd forintra emelkedett, ami mintegy 60 százalékos bővülés 2021 óta - mondta Ürge Dezső, a RAME és a HEROE elnöke. A piacon 154 rádió, ebből hét országos, 45 körzeti és 88 helyi adó. A hallgatottság 88 százalékát az országos csatornák adták. A 15-29 éves korosztály 83 százaléka heti rendszerességgel hallgatott rádiót, túlnyomórészt digitális eszközökön - mondta.
Lehoczky Dóra, a Cinema City és a New Age Advertising országmenedzsere arról tájékoztatott, hogy a mozireklám-bevételek 2025-ben 2,3 milliárd forintra nőttek (+2,2 százalék). A bevételek 85 százaléka a vetítések előtti reklámokból (on-screen) származott. A legnagyobb hirdetők az FMCG- (gyorsan fogyó fogyasztási cikkek), az autóipari és a telekommunikációs vállalatok voltak. A mozijegy-bevételek 2025-ben 9 százalékkal 23,7 milliárd forintra nőttek, míg a nézőszám (10,2 millió) kismértékben elmaradt a 2024-estől.
Az ügynökségi bevételek tavaly 4 százalékkal 136 milliárd forintra nőttek, a direkt marketing piac forgalma 8 százalékkal 74,7 milliárd forintra emelkedett, ebből a digitális csatornák részesedése 76 százalékos volt.
A marketingkutatási piac tavaly 26,2 milliárd forint forgalmat generált, ami 9,4 százalékkal haladja meg a 2024-es évit, míg a PR-bevételek 20,8 milliárd forintot tettek ki, ami 1 százalékos növekedés.
Az eseménymarketingköltések értéke tavaly 77 milliárd forint volt, ami 1,7 százalékkal marad el 2024-hez képest.
