Munkaerő-kölcsönzés 2026-ban: ami megmenti a céget, az el is buktathatja
Bár a hivatalos munkanélküliségi mutatók kedvezőek, a strukturális munkaerőhiány egyre élesebben jelentkezik az építőipar, a mezőgazdaság, valamint az élelmiszerfeldolgozó- és logisztikai szektorokban. A megfelelő képzettségű munkaerő hiánya gyakran akadályozza a megrendelések teljesítését és a termelés zavartalan működését.
„A munkaerő-kölcsönzés és a külföldi munkavállalók bevonása önmagában nem probléma – sőt, sok esetben ez az egyetlen reális megoldás. A kockázat ott kezdődik, amikor mindez átgondolatlanul, kizárólag operatív kényszerből történik” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Tipikus hibák
A Niveus tapasztalatai szerint a cégek gyakran alábecsülik a munkaerő-kölcsönzés és a külföldi foglalkoztatás komplexitását. A tényleges munkavégzés helye, az adóügyi illetőség, a járulékfizetés országa, valamint a munkáltatói jogkörök megosztása mind olyan tényezők, amelyek hibás kezelése komoly kockázatokat hordozhat.
„Egy rosszul kialakított konstrukció nemcsak adókockázatot, hanem munkaügyi bírságot vagy akár több országot érintő jogvitát is eredményezhet. A hatóságok egyre inkább ezekre az összetett foglalkoztatási modellekre fókuszálnak” – tette hozzá Bagdi Lajos.
Mikor működik jól a munkaerő-kölcsönzés?
A Niveus szerint a munkaerő-kölcsönzés akkor válik valódi megoldássá, ha nem ideiglenes kényszermegoldásként, hanem tudatosan felépített modellként jelenik meg a cég működésében. Ilyen lehet például, ha:
-a munkaerőigény szezonális vagy projektalapú,
-a munkavégzés helye és időtartama pontosan meghatározott,
-a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerepe szerződésben egyértelműen rögzített,
-az adó- és járulékfizetés kérdéseit előre tisztázzák.
Kockázatot jelenthet ugyanakkor, ha a kölcsönzés tartós megoldássá válik anélkül, hogy a foglalkoztatási struktúra tükrözné a valós működést, vagy ha a külföldi munkavállalók esetében nem megfelelően kezelik az adóügyi illetőség és a társadalombiztosítás kérdését.
Versenyelőny lehet a jogszerűség
„A jogszerűen kialakított munkaerő-kölcsönzési modell nem adminisztratív teher, hanem versenyelőny. Segít csökkenteni a kockázatokat, kiszámíthatóbb működést és tervezhetőbb költségeket biztosít” – mondta a Niveus partnere.
A Niveus hangsúlyozza: azok a vállalatok lesznek sikeresek 2026-ban, amelyek a munkaerőhiányt integráltan, HR-, adó- és jogi szempontból átgondolt megoldásokkal kezelik, nem csupán gyors tűzoltásként.
A szakértők szerint a megelőzés minden esetben olcsóbb és hatékonyabb, mint egy utólagos bírság vagy peres eljárás. A tudatos munkaerő-kölcsönzési és külföldi foglalkoztatási konstrukciók hosszú távon stabilitást, kiszámíthatóságot és versenyelőnyt jelentenek.
