Nagy-Britannia a csendes-óceáni szabadkereskedelmi szerveződés tagja lett
A csatlakozási egyezményt 2023 júliusában írta alá Kemi Badenoch, az akkori konzervatív párti brit kormány üzleti és kereskedelmi minisztere, az idei júliusi parlamenti választások óta ellenzékben politizáló Konzervatív Párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje.
London 2021. február 1-jén, éppen egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után terjesztette be hivatalosan csatlakozási folyamodványát a CPTPP-hez, és vasárnap óta a szerveződés 12., egyben első európai tagországa.
A csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták.
Az egyezménynek eredetileg tagja lett volna az Egyesült Államok is, de Donald Trump akkori - az idén újból megválasztott - amerikai elnök 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján Washington kilépett a szervezetből.
Az ezután újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, Vietnám és vasárnaptól Nagy-Britannia a tagja.
Az 570 millió lakosú CPTPP-csoport évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) Nagy-Britannia nélkül hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár volt; ez a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka.
A brit GDP-érték tavaly 3340 milliárd dollárnak felelt meg, és Nagy-Britannia csatlakozásával a CPTPP aránya a globális GDP-n belül 15 százalékra emelkedik.
A megállapodás alapján a CPTPP-csoportba irányuló brit áruexport 99 százaléka - köztük az autók, a gépipari termékek, a sajtfélék, a csokoládé, valamint a gin és a whisky - zéró vámtarifával léphet be a tagországok piacára.
A Nagy-Britanniában gyártott autókat eddig 30 százalékos, a whiskyt 80 százalékos vám terhelte a CPTPP-országokban.
A CPTPP-piacra irányuló brit export éves értéke hozzávetőleg 60 milliárd font (csaknem 30 ezer milliárd forint).
A brit kormány adatai szerint Nagy-Britanniában 400 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak olyan vállalatok, amelyeknek székhelye valamelyik CPTPP-tagországban van, és ezek a cégek a brit üzleti szektor éves forgalmának 6,1 százalékát adják.
A 21 havi tárgyalássorozat és öt tárgyalási forduló után elért csatlakozási megállapodás Nagy-Britannia eddigi legnagyobb nemzetközi kereskedelmi egyezménye a Brexit óta.
A brit CPTPP-csatlakozás azonban a brit kormány előzetes becslései szerint is mindössze 0,08 százalékkal növeli a brit hazai össztermék éves értékét, és ez meg sem közelíti azt a veszteséget, amelyet a hivatalos számítások szerint a Brexit okoz hosszú távon a brit gazdaságnak.
A brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő, de független kutatóműhelyként működő elemzőcég (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit GDP-érték a Brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal, a brit export és az import egyaránt 15 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az EU tagjaként ugyanebben az időtávlatban elérhetett volna.
A brit CPTPP-csatlakozás kizárja, hogy Nagy-Britannia visszaléphessen az EU-ba, vagy legalább az unió egységes belső piacára és vámuniójába, de ezt a lehetőséget Sir Keir Starmer, a júliusi választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány miniszterelnöke egyébként is több nyilatkozatában elvetette.
