Nagy jövő előtt a hazai szójatermesztés?

A miniszterhelyettes elmondta: idén mintegy 58 ezer hektáron 170 ezer tonnányi szóját takarítanak be, ami a hazai igényeknek mindössze a töredékét elégíti ki, továbbra is mintegy 500 ezer tonna, zömében génkezelt szója importjára szorulunk.

Az agrártárca célja a minél nagyobb arányú önellátás megteremtése, amelyhez a támogatási források rendelkezésre állnak. Az új támogatási program szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó elemei mellett Farkas Sándor külön kiemelte, hogy jelentősen, 13-ról 16 millió euróra nőtt a szemes fehérjetakarmány-növények termesztése után járó támogatás keretösszege.

A magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozott szójatermékek előállítását pedig hatékonyan segíti majd a feldolgozóüzemek beruházásainak támogatására 2027-ig előirányzott legalább 400 milliárd forintnyi fejlesztési forrás is.

Matthias Krön, a szójatermelési láncok fejlesztésével foglalkozó, 28 országban jelen lévő non-profit Duna Szója Szövetség elnöke kiemelte, hogy tavalyi adatok szerint az Európai Unió szójadara-szükségletének mindössze 8 százalékát fedezi a közösségen belüli termelés, ezért nem csupán a magyar piacon, de Nyugat-Európában is nagy az igény van a minőségi (jelentős arányban gmo-mentes) szójára.

A szója egy alacsony inputigényű növény, amelynek termesztése megfelelő tapasztalattal és szaktudással könnyen jövedelmezővé válik. Míg Ausztriában a szója ma már a negyedik legnagyobb területen termesztett növény, Magyarországon érdemi volumenben (7-8 százalékos vetésterületi arányban) egyelőre csak három megyében: Tolnában, Vasban és Zalában van jelen, vagyis bőven van tér a további növekedésre – tette hozzá az elnök.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője számos konkrét érvet sorolt fel a szójatermesztés mellett. A szója esetében - ellentétben a búzával és a kukoricával – szinte korlátlan az európai piacok felvevőképessége, a terményértékesítés még legalább egy évtizedig biztosított. A szójának magasabb a hőtűrőképessége, és bár vízigényes növény, a 2022-es rekordmértékű aszály idején is csak 24 százalékos volt a szója terméskiesése az ötéves átlaghoz viszonyítva, szemben a kukorica 52 százalékával.

A cégvezető hozzátette, hogy a támogatás 2027-ig biztos pontnak tekinthető, annak összege már most eléri majd a hektáronkénti 90 ezer forintot. A szója takarékos növény: alacsony az inputanyagköltsége, amit az is erősít, hogy nem igényel nitrogénhatóanyag-alapú műtrágyát. 

Varga Ákos, a UBM Csoport igazgatósági elnöke elmondta, hogy a cégcsoport idén 162 ezer tonna szójadara, valamint 36 ezer szójabab vásárlását és értékesítését bonyolította. Az elnök bejelentette, hogy a piacvezető gabona- és fehérjenövény-kereskedő cégcsoport 2024-re további 35 ezer tonnával megduplázza szójabab-felvásárlását, 2025-ben ezt a mennyiséget újabb 100 ezer tonnával tervezi növelni.