Nagy Márton: nyolc területen már megfigyelhető fordulat a gazdaságban
Nagy Márton kiemelte, a magyar gazdaságban rövid távon a legnagyobb kihívás az infláció, mert "sosem nyugszik, jön vissza".
Rámutatott, hogy januárban az infláció 5,5 százalék, az élelmiszerinfláció pedig 6 százalék volt, ráadásul utóbbi további emelkedését mérték februárban. Ezért az élelmiszerinflációval foglalkozni kell - mondta.
Nagy Márton közölte,
a kormány a helyzet kezelésére egy három lépésből álló akciótervet jelentett be: önkéntes árkorlátozás, haszonkulcs korlátozása, és a hatósági árak visszavezetése, amely a legerősebb lépés és még messze van.
A kiskereskedelmi boltokkal folytatott pénteki tárgyalásról elmondta, hogy a hat nagy lánc közül kettő adott értékelhető vállalást, ami az élelmiszerárak leszorításának irányába mutat.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az árnövelőkkel szemben fel kell lépni.
Nagy Márton közölte, azzal is foglalkozniuk kell, hogy áfa-visszatérítést adjanak azoknak a csoportoknak, akiket a legjobban érint az élelmiszerinfláció.
Rámutatott, hogy a nyugdíjasok esetén már bejelentették: a zöldségnél, gyümölcsnél, tejtermékeknél havi 10-15 ezer forintos visszatérítést készek bevezetni az év második felétől.
Nagy Márton a fogyasztói áraknál a korábbi években tapasztalt változásról elmondta, hogy vissza tudták adni a lakosságnak azt, amit az infláció idáig elvett, ugyanis számításaik szerint a bérek növekedése 8,7 százalékponttal haladta meg az infláció mértékét.
A bérek kapcsán a tárcavezető kitért a mostani hároméves bérmegállapodásra is, amelynek köszönhetően a minimálbér idén 9 százalékkal nőtt, jövőre és az azt követő évben pedig 13, illetve 14 százalékkal emelkedik.
A miniszter megjegyezte, hogy csupán a minimálbért tekintve Magyarország az unióban a 21. helyen áll. A garantált bérminimummal együtt számolva az effektív minimálbér alapján azonban az ország már a 18. helyet foglalja el. Az 1000 eurós minimálbér elérésével pedig Magyarország az unió középmezőnyében lesz.
Hozzátette, a minimálbér emelkedése azért is fontos, mert növeli a vállalkozások termelékenységét, egyebek mellett azáltal, hogy csökkenti a fluktuációt.
A termelékenység javítása pedig azért lényeges kérdés, mert a magyar nagyvállalatok és a kkv-k munkatermelékenysége között több mint kétszeres a különbség, ami az egyik legnagyobb az unióban.
Nagy Márton kitért a Századvég által készített felmérésre - ebben 1500 vállalatot kérdeztek meg idén január és február között -, és az eredmények alapján megállapította, hogy a termelékenység javítása szempontjából az informatikai fejlesztéseket tartják a legfontosabbnak a megkérdezett cégek. Ezért a kormánynak is erre kell fókuszálni - jelentette ki a miniszter.
Hozzátette, a Demján Sándor Program 1+1 beruházásösztönző elemére körülbelül 1900 vállalat pályázott sikeresen, akiknek a részéről 140 milliárd forint körüli igény fogalmazódott meg. Az érintett cégek leginkább a technológiai hatékonyságot növelő új eszközök beszerzésére pályáztak.
Felhívta a figyelmet a Demján Sándor Program másik elemére is, ez a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja. A miniszter elmondta, hogy 9000 vállalkozás nyújtotta be pályázatát honlap létrehozására, 8,5 milliárd forint összegben.
A Századvég felmérésére alapozva szólt arról is, hogy a vállalatok többsége szerint a stabil árszínvonal és a megrendelések növekedése javítaná leginkább a helyzetüket. Ezért a miniszter kiemelte, a termelékenység-ugrást a hitelezéssel segítik.
Egyúttal az eseményen jelen lévő vállalkozók számára azt mondta, "ez a kormány mindig is ott állt önök mögött"a Széchenyi Kártya hiteleivel. Jelenleg a kis- és középvállalatok hiteleinek fele ilyen támogatott hitelekből áll.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Széchenyi Kártya volumene jelenleg körülbelül 5000 milliárd forint, a költségvetés pedig évente 320 milliárd forintot fizet ki, hogy a kedvezményes hitelek rendelkezésre álljanak.
Közölte, a tavaly bejelentett Demján Sándor Program, a kkv-k fejlesztése, a bérek felzárkóztatása és a lakhatás kérdése idén új lépésekkel bővült: a 100 gyár építése, az adócsökkentő politika folytatása és az infláció elleni program. A kormány ebben a keretrendszerben szeretné, ha repülőrajtot venne a gazdaság.
A miniszter a Magyarországon ismét megjelenő ragadós száj- és körömfájás betegségről azt mondta, ennek a vírusnak a kibontakozásával foglalkozni kell, hiszen rendkívüli hatással lehet a sertéshús- és a tejárakra is. A költségvetésben lesz pénz a termelők kártalanítására - szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy ezt a betegséget meg kell állítani.
