Nagyon jelentős változásokat hoznak a transzferárazást érintő legfrissebb módosítások
Már most is minden átfogó adóellenőrzésnek része és központi témája a transzferárazás. Az elmúlt 20 évben a szabályok és az ellenőrzések sokat szigorodtak, mára formális ellenőrzés helyett az adóellenőrök a valódi tartalmat vizsgálják. Ezért már nem elég futószalagon készíteni a transzferár nyilvántartásokat.
A transzferárazással kapcsolatos információk köre egyre szélesebb: a hazai adatokat (bevallások, veszteséges vállalkozások, iparági és saját NAV adatbázisok, kérdőíves adatbekérések), kiegészítik a nemzetközi adatszolgáltatások (CbCR, DAC-6, EoI). Mindezek mellé kerül be a társasági adóbevallásban történő kötelező transzferár adatszolgáltatás, melynek tervezetét most hozta nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium. A társadalmi egyeztetésre nyitva álló 5 napos határidő után, a módosított transzferár rendelet a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba. „Az új adatszolgáltatási kötelezettség egy minden eddiginél magasabb dimenzióba helyezi a transzferárazás hazai ellenőrzését” – hangsúlyozza Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner partnere – „amely lehetővé teszi, a transzferár szempontjából kockázatos adózók könnyebb kiszűrését, valamint a strukturált és szinte azonnal rendelkezésre álló adatokon alapuló hatékonyabb NAV ellenőrzéseket.”
Új adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése a társasági adóbevallásban
Bár a transzferár-nyilvántartásokat továbbra sem kell a társasági adóbevallással egyidejűleg automatikusan az adóhatósághoz benyújtani, egy új kötelezettség terheli majd a kapcsolt vállalkozásokat, a társasági adóbevallás részeként a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kell szolgáltatni.
Ráadásul ehhez tranzakció szintű adatokra lesz szükség: a kapcsolt felekről, az ügylet nagyságrendjéről, típusáról, az ügyletben a cégcsoport által alkalmazott árról – kapcsolt felenkénti bontásban, valamint az adott ügyletre vonatkozó szokásos piaci árról. „Mindezek meghatározása bizony nem egyszerű” – emeli ki Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának vezetője – „el kell végezni hozzá a funkcióelemzést, az ügylet karakterizációját, a szokásos piaci ár elemzését, úgy nevezett „benchmarkját”. Erősödik továbbá az az elvárás, hogy az egyes transzferár ügyleteket, azokhoz specifikusan illeszkedő szegmentált számviteli adatokkal kell alátámasztani, amely sok vállalatcsoportnak okoz nehézséget a gyakorlatban.”
Az új adatszolgáltatási kötelezettség rá fogja kényszeríteni a vállalkozásokat a transzferár nyilvántartás határidőben való elkésztésére, hiszen a társasági adóbevalláshoz már szükség lesz az adatokra. A vállalkozásoknak ezért célszerű minél hamarabb elkezdeniük a felkészülést, és sokkal tudatosabban kezelni a cégcsoporton belüli transzferárazási kérdéseket.
Azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak tehát, akik eddig nem fektettek kellő hangsúlyt a transzferárazással összefüggő kötelezettségeik teljesítésére, netán fel sem mérték, hogy voltak-e ilyen ügyleteik, ezt célszerű mielőbb pótolni. Kedvezőbb ugyanis, ha forrásaikat a transzferár nyilvántartás elkészítésére fordítják, mintha annak többszörösét fizetik meg mulasztási bírságként. Hiszen transzferár nyilvántartás készítési, megőrzési kötelezettséggel összefüggő mulasztási bírságok idén több mint duplájára, 2 millióról 5 millió Ft-ra, ismételt jogsértés esetében 4 millióról 10 millió Ft-ra emelkedtek. Ezzel elkerülhető az is, hogy az adóhatóság egy ellenőrzés során kötelezze a társasági adóalap módosítására a vállalkozást, amelynek további bírság lehet a következménye.
Adóhatósági transzferár kockázatelemzés és kiválasztás
Az adatszolgáltatás újabb muníciót biztosít a NAV számára. A bevallásokból rendszerezett és feldolgozásra alkalmas adatokat kapnak, amelyek gépi úton is ellenőrizhetővé teszik a hasonló iparágban működő vállalkozásokat. Ez nagyobb teret nyit a még pontosabb és szigorúbb transzferár ellenőrzésekre. A következő években tehát sokkal több vállalkozás nézhet szembe az emelt összegű mulasztási bírságokkal és a társasági adóalap-korrekciós kötelezettségekkel.
