Nagyszabású energetikai pályázat indul ősszel
Az államtitkár azt közölte, hogy a távhőtermelésben Magyarországon többféle technológia is működik: a rendszert kiszolgáló cégek vagy vállalkozások egyesítik az energiatermelést és a szolgáltatást, de vannak olyan esetek is, amikor több különböző hőtermelő egység kapcsolódik ugyanarra az infrastruktúrára.
"A távhő nagy pozitívuma, hogy ellenőrzött körülmények között és nagyobb méretekben állítjuk elő az energiát, mint ha egyesével tennénk, ami hatékonysági előnyöket eredményez" - fogalmazott Steiner Attila.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben szereplő változásokat ismertetve kiemelte, hogy azok az állami és önkormányzati intézményeket - például iskolákat, kórházakat - érintik leginkább. Ezek a szereplők 2022 októberétől távhőszolgáltatói önköltségi árszinten fizetnek.
Steiner elmondta, hogy a "gázárak energiaválság alatti emelkedése a távhőtermelésben azért tükröződött, mert a távhő hőtermelési portfóliója kétharmadában földgázt tartalmaz, ami így jelentős drágulást eredményezett az intézményi hődíjaknál is".
Jelezte, hogy a lakosságot nem érintette az energiaválság legsúlyosabb időszaka sem, mivel az árakat rezsicsökkentés alá vonták, így a távhődíjak továbbra is alacsonyak a háztartások számára.
"Az idén októberben induló fűtési időszaktól kezdve is az állami és önkormányzati intézményeket érintő hődíjak további 32 százalékkal csökkennek, miután a gázárak csökkenésével már két alkalommal is megfeleződött ez a tétel a 2022 utolsó negyedévi időszakhoz képest" – tette hozzá az államtitkár.
Ez a mérséklés a földgázárak csökkenésének és a távhőrendszerek hatékonyabb üzemeltetésének köszönhető. A földgáz-alapú rendszerek mellett Steiner külön kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások, mint a biomassza és a geotermia, egyre nagyobb szerepet kapnak a távhőtermelésben. Alkalmazásuk fontos hozadéka, hogy "az árak stabilabbak maradnak, és kevésbé hajlamosak az ingadozásra, mint a földgáz esetében" - mondta.
Az új rendelet másik fő célja az államtitkár szerint az volt, hogy ösztönözzék a megújuló energiaforrások arányának növekedését a távhőtermelésben, amit konkrét fejlesztési pályázatok követnek.
Ismertette, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az Energiaügyi Minisztérium 95 milliárd forintos beruházási és fejlesztési támogatási tervét, amelynek keretében új megújuló energiaforrásokkal működő távhőtermelő technológiák kiépítésére és a meglévő rendszerek energiahatékonyságának javítására nyílik lehetőség.
Közölte azt is, hogy a pályázatokat az EU Modernizációs Alapjának keretéből finanszírozhatják, amelyben a felzárkózó tagállamok részesülnek az ETS kvótabevételekből annak érdekében, hogy az energiarendszereiket korszerűsíthessék és a kibocsátásukat csökkenthessék.
Magyarország ebből a forrásból már több projektet is indított korábban, példaként említette, hogy nagy akkumulátoros energiatárolókat építenek a villamosenergia rendszerbiztonság érdekében - tette hozzá.
Az államtitkár megemlítette, hogy "a pályázatokat várhatóan az év végéig kiírják a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők számára".
A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a kormány a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelésén is dolgozik: jelenleg a szabályozás csupán 2 százalékos nyereséget enged meg, ami a beruházások megvalósítását nehezíti, különösen a banki finanszírozás megszerzésekor.
Steiner Attila hozzátette, hogy a pályázati pénzek sikeres lehívása érdekében "a nyereségrátát 2025 után az új beruházások esetében növelni kívánják, így segítve, hogy még több megújuló és energiahatékonysági beruházás valósulhasson meg".
A szakpolitikus azt is elmondta a Portfoliónak, hogy a geotermiában fontos kitörési pontot látnak, amely jelentősen hozzájárulhat a magyar távhőrendszerek fenntarthatóságához, a cél, hogy 2030-ra megduplázzák a geotermia arányát a távhőtermelésben, ami akár több százmillió köbméter földgáz kiváltását is lehetővé tenné, csökkentve az ország energiafüggőségét és a költségeket.
"A távhőrendszerek modernizációja nemcsak a gazdasági, hanem a környezetvédelmi szempontok miatt is kiemelkedő fontosságú" – tette hozzá, kitérve arra, hogy Magyarország már most is jól áll a geotermia felhasználásának területén európai viszonylatban, de továbbra is fontos, hogy új beruházások és technológiai fejlesztések révén még nagyobb arányban hasznosítsák ezt a megújuló energiaforrást.
A 2023 márciusa óta érvényes engedélyezési rendszerben egyedi geotermikus kutatási engedélykérelmek nyújthatók be a pályázó által kiválasztott területekre, ha a kutatás geotermikus energetikai célú hasznosítást céloz, ilyen lehet például geotermikus távfűtés, településfűtés, iparihő szolgáltatás, áramtermelés (a balneológiai és mezőgazdasági célú projektek engedélyezése nem változott).
Az azóta eltelt másfél évben több mint 110 kérelem érkezett be, több mint 60 kutatási engedélyt már ki is adtak, ezek célja a geotermikus hasznosítások előkészítése, a terület geotermikus potenciáljának felmérése felszíni mérésekkel, kutatófúrásokkal, adataik értékelésével - olvasható az interjúban.
