Ne a termosztátot tekergesd! Azzal nem jársz jól, van jobb megoldás...
Nagyjából azonos a hőmérséklet a magyar otthonokban, a fűtésszámlán megjelenő összeg azonban így is nagyon eltérő lehet – derül ki az Újház kutatásából. A többség (41%) 20-22 fok között tartja az otthona hőmérsékletét, vagyis a válaszok alapján az optimális lakáshőmérséklet télen átlagosan 21,2 fok. Az 50-59 év közöttiek inkább hűvösebbet, míg a 30 alattiak melegebb hőmérsékletet tartanak ideálisnak.
Érdekes módon azonban úgy tűnik, az, hogy milyen melegre fűtik az emberek az otthonaikat, nem feltétlenül áll összefüggésben azzal, hogy mennyit költenek a fűtésre: azok, akik 5 000 forintot, vagy annál kevesebbet számolnak a fűtési költségekre, átlagosan 21,24 fokra fűtik a lakást, és nincs érezhetően melegebb azoknál sem, akik 20 000 forint feletti összeget fizetnek ki a fűtésszámlára – náluk átlagosan 21,6 fokos a hőmérséklet.
Az elmúlt időszakban szakértők gyakran nyilatkoztak úgy, hogy 1 C fok hőmérséklet-csökkentés akár 6%-os energiamegtakarítást eredményezhet, ám ezt a kutatásból származó adatok nem támasztják alá.
A magas fűtésszámla oka tehát másban keresendő. Egyrészt nyilván tényező lehet az ingatlan mérete is, de még így valószínűbb, hogy a termosztát állítgatásánál többet számít az, hogy mennyi energiára van szükség ahhoz, hogy otthonunkat a kívánt hőmérsékletre felfűtsük. Ebben pedig az ingatlan energetikai hatékonysága játszik döntő szerepet.
Ebből következik, hogy azok, akik jelentősen szeretnének spórolni a fűtési költségeiken, a termosztát letekerésével valószínűleg többet fognak veszíteni a komfortérzetükből, mint a rezsiszámlájukból. Különösen igaz ez arra a 48%-ra, aki jelenleg nem elégedett otthona hőtartó képességével. A teljes mintában 26% azok aránya, akik olyan ingatlanban élnek, aminek a becsült hővesztesége 20% felett van – vagyis a fűtésszámlájuk értékének 20%-ával ők csak az utcát fűtötték.
„Napjainkban már lényegesen korszerűbb építőanyagok és szigetelőanyagok állnak rendelkezésünkre, mint akár csak néhány évtizeddel korábban is” – mondta dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója.
„Éppen ezért az utólagos szigetelési, korszerűsítési munkákkal jelentős mértékben lehet javítani a régebbi épületek energiahatékonyságán, ehhez azonban tudni kell, hol szökik el a hő, és az adott területen milyen szigetelési megoldások a legideálisabbak. Az Újház Rezsicsökkentő Kisokosában azért gyűjtöttünk össze minden releváns információt, hogy segítsünk eligazodni az információk között azoknak, akik otthonukat fenntarthatóbá tennék.”
A hőveszteségért a legtöbben (45%) a nem megfelelő nyílászárókat okolják, ezt követik a nem megfelelően szigetelt falak (32%), a tető (14%) és jóval kevesebben (5%) gondolnak arra, hogy a padló lenne a hőveszteség szempontjából kritikus pont.
Fontos tudni, hogy egy nem megfelelően szigetelt átlagos magyar családi ház esetében a falakon keresztül 30-40%, a tetőn át 20-30%, a nyílászárókon keresztül 15-25%, a padlón 10-15% hő távozik, vagyis itt is érdemes lehet vizsgálódni, ha a magas fűtésszámla okát keressük.
Akár utólagos szigeteléssel a hőveszteség mértékén jelentősen lehet javítani, az energiaárak növekedésével pedig sok válaszadó számára aktuálissá is váltak a hőtartó képességet célzó fejlesztések.
A megkérdezettek közel 40%-a még nem rendelkezik konkrét tervekkel, de elképzelhetőnek tartja, hogy belevág egy korszerűsítésbe. A megkérdezettek közel harmada tervez korszerűsítést, jellemzően a falak szigetelését (56%) és a nyílászárók cseréjét (40%) vagy korszerűsítését (31%), de aránylag sokan gondolkodnak a tető szigetelésében (29%) is.
A tető teljes cseréjét és a homlokzati szigetelést egyaránt 15% tervezi, az utólagos aljzatszigetelés azonban mindössze 10% terveiben szerepel.
Azon válaszadók 26%-a, akik nem elégedettek az ingatlanuk hőtartó-képességével, nem szeretnének több időt és pénzt vesztegetni, és még a jövő év vége előtt tervezik, hogy belevágnak valamilyen energetikai korszerűsítésbe – a válaszadók legtöbbje (18%) napelembe ruházna be, de népszerűek a kiegészítő fűtéshez használt elektromos panelek is (17%).
Az energiahatékonyságot javító fejlesztések pedig előre láthatóan jövőre sem állnak majd meg: további 22% ugyanis úgy nyilatkozott, hogy ha idén már nem is, 2023-ban belevág az energetikai korszerűsítési munkálatokba, abban bízva, hogy legalább a következő fűtési vagy hűtési szezonban sikerül visszafognia a számláit.
