Négymilliárd forint ütheti a markát egy szerencsés játékosnak Nőnapon
1957. március 7-én volt az Ötöslottó első sorsolása Budapesten, amikor telitalálatos szelvény ugyan nem született, de hét darab négyes találattal egyenként 160.810 forintot nyertek a játékosok. Az első Ötöslottó sorsolásra mintegy 1,5 millió szelvény érkezett. A sorsolást pedig egy ünnepi műsor kísérte, amelyet a nézők délután fél öttől nézhettek meg a MEDOSZ kultúrházban.
Az Ötöslottó 68 évvel ezelőtt a március 7-i sorsolás után mindösszesen hat hétig halmozódott csupán, az első telitalálat egy 66 éves négygyermekes özvegyasszony Ring Sándornéé volt, aki saját és gyermekei életkorát játszotta meg a lottón így egyedüli nyertesként 850 ezer forintot vihetett haza. Ezzel a játék árának, 3 forint 30 fillérnek a 260 000-szeresét kapta vissza. Nyerőszámai a 23-as, a 26-os, a 33-as, a 37-es és a 66-os számok voltak.
Érdekesség, hogy az első élő televíziós lottósorsolás évfordulója is a napokban lesz. Először 1962. március 9-én, az Ötöslottó ötéves születésnapján követhette figyelemmel a lakosság az élő televíziós sorsolást és az azt kísérő látványos show műsort. A lottósorsolások különleges alkalomnak számítottak, hétről hétre újabb és újabb helyszínekre szervezték az eseményt. Így megteltek a kultúrházak, a mozik lelátói is. A lottósorsolás ma is élő műsorban történik szombat esténként a Dunán, egy látványos zenés-táncos show kereteiben.
Az Ötöslottón 20 hete nem volt telitalálat, ezért a héten mintegy 4 milliárd forint főnyeremény várja a játékosokat. Ha valaki egyedüli nyertesként helyesen ikszeli be mind az öt számot, akkor minden idők 7. legnagyobb Ötöslottó nyereményét viheti haza. Ez az összeg elég lenne arra, hogy a Nőnapon a kicsitől a nagyig minden magyar hölgynek – közel 5 millió nő él Magyarországon – egy szál virágot vegyen a nyertes, igaz, akkor magáncélra aligha maradna a gigantikus nyereményből.
