Négynapos munkahét – valós lehetőség vagy úri huncutság?

Időről-időre felreppen a hír, hogy valamely cégnél bevezetésre került a négynapos munkahét. Többen cikkeztek már a Magyar Telekomról, mint első nagy fecskéről a piacon, de szóba került a Libri, valamint külföldi anyavállalattal rendelkező helyi cégek is. Magától értetődik a kérdés: elérhető-e ez a lehetőség mindenki számára és ha igen milyen áron? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglal néhány alap kérdést.

Négynapos munkahét – valós lehetőség vagy úri huncutság?

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy mi is az a négynapos munkahét. A gyakorlatban ugyanis többfajta koncepció létezik. Az egyik (angol modell) szerint a munkavállaló ugyan négy napot dolgozik, továbbra is napi nyolc órában, de mégis megkapja – ha úgy tetszik a korábbi 5 napos - fizetésének a 100%-át. Ez a modell arra alapul, hogy hatékony munkavégzés esetén ugyanaz a mennyiségű munka akár rövidebb idő alatt is ledolgozható, így egyfajta „béremelés” keletkezik, hiszen 32-órás lett a heti foglalkoztatás.

A másik gyakori, belga modell szerint a munkavállaló ugyancsak négy napot dolgozik, de munkaideje naponta arányosan megnő és a 40 órát a négy nap alatt dolgozza le. Értelemszerűen – ellentétben az előző megoldással -ilyenkor a fizetése nem változik. A harmadik, munkaidőarányos modell szerint pedig a munkavállaló négy napot, napi nyolc órában dolgozik, miközben keresete is ennek megfelelően, arányosan csökken, azaz részmunkaidős munkavállalóvá válik.

Bevezethető-e a négynapos munkahét?

„A válasz jogi értelemben egyértelműen: igen. Bármelyik fenti modellt is választja a munkáltató, jogilag lehetősége van azok bármelyikét megteremteni a vállalkozásánál, ha ez szerinte a munkahelyi kultúrát vagy a munkáltató egyéb céljait támogatja” – mondja Nagy Dóra Ágnes, a Jalsovszky ügyvéde.

Az egy másik kérdés, hogy a munkáltató jogosult-e a négynapos munkahetet egyoldalúan, saját döntése alapján is bevezetni. Erre válasz az, hogy: attól függ. Értelemszerűen egy olyan modellt, amelyben a munkavállaló fizetése (a munkaidőcsökkenéssel arányosan) csökken és a munkaszerződés részmunkaidős munkavégzésre módosul, a munkáltató nem jogosult a munkavállaló hozzájárulása nélkül elindítani.

Bármennyire is csábító munkavállalói szemmel, az úgynevezett angol modellt (amikor kevesebb munkáért jár ugyanannyi fizetés) sem lehet a munkavállalók hozzájárulása nélkül bevezetni. Azzal, hogy a munkáltató a 40 órás munkahetet 32 órásra csökkenti, de a munkavállaló a teljes munkabérére jogosult, a felek valójában rövidebb teljes munkaidőt alkalmaznak, amiről szintén szükséges közösen a munkaszerződésben megállapodni.

A helyzet cizelláltabb a belga modell esetén. Itt ugyanis a munkaszerződés rendelkezésein fog múlni, hogy a munkáltató jogosult-e ötször 8 óra helyett például négyszer 10 órában megállapítani a munkavállaló munkaidejét. Alapvetően a munkarend megállapítása és kialakítása a munkáltató jogköre és feladata, így általános esetben egy eltérő munkarend megállapítása a munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartozik – a munkaszerződés és az Mt. egyéb korlátozásainak a figyelembevételével.

Jogi problémák sokasága

Az, aki végül a négynapos munkahét bevezetése mellett dönt, az előbbi alapvető módosítások mellett, jó pár további jogi feladattal, adott esetben problémával fogja szembe találni magát.

„Felmerül például a szabadságok kezelésének a kérdése. A munkavállalót megillető szabadságnapok száma a négynapos munkahét miatt önmagában nem változik. Kérdésként merül fel viszont, hogy az ötödik, pihenőnapra is kiadható-e szabadság. Ha tehát a munkavállaló két hét szabadságra ment, ez most nyolc nap vagy tíz nap szabadság-e? Ha mondjuk hétfőtől csütörtökig tart a négynapos munkahét, mondhatja-e a munkavállaló azt, hogy ő csak hétfőtől csütörtökig megy szabadságra, ezért neki ne öt, csak négy nap szabadságot írjanak ki. Változik-e a fenti kérdésekre a válasz a különböző modellek esetében? Ez számos olyan kérdés, amelyre még nincs egzakt válasz a magyar munkajog gyakorlatában” – mondja a Jalsovszky szakértője.

Ugyanúgy felmerül kérdésként, hogy bevezethető-e a négynapos munkahét a munkáltató egy meghatározott dolgozói körére vagy telephelyére korlátozva? Így például, ha az informatikai osztály áttér négynapos munkahétre, akkor ezt igényelheti-e a pénzügyi osztály is? Vagy akár ki lehet-e emelni az informatikai osztályból is olyan munkatársakat, akikre mégsem vonatkozik a négynapos munkahét? Ezeket a kérdéseket általában a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvéből kiindulva lehet megválaszolni, figyelembe véve a Munkáltató és a munkavégzés lehetőségeit, adott tevékenységet, munkaterhet stb.

A bevezetés gyakorlati kérdései

Értelemszerűen, a jogi megvalósíthatóságon túlmenően a bevezetést számos gyakorlati megfontolásnak is meg kell előznie. Még ha esetleg a négynapos munkahét elindítása nem is igényli a munkaszerződés módosítását, annak a sikeréhez valószínűleg elengedhetetlen, hogy a munkáltató előzetesen egyeztessen az érintett munkavállalókkal. Érdemes az ügyben a teljeskörű transzparenciát és tájékoztatást szem előtt tartani, ideértve adott esetben a munkavállalói képviseleti szervezetekkel való egyeztetést is.

Hasznos lehet továbbá a rendszert, annak tesztelése érdekében, először – amennyiben lehetséges - egy előzetesen meghatározott munkavállalói csoportra vagy időtartamra bevezetni. Hasonló nagyléptékű változások bevezetését, vagy azokkal való kísérletezést alapul véve várhatóan és tapasztalat szerint egy minimum 4-6 hónapos időszak szükséges ahhoz, hogy a csökkentett munkahét hatását és gyermekbetegségeit fel lehessen mérni – és ennek ismeretében tudjon a munkáltató végleges döntést hozni. 

Rekordot döntött az online ügyintézés a Magyar Államkincstárnál

Az idén az állampapír-adásvételi tranzakciók csaknem 90 százalékát már online intézték a kincstári ügyfelek, összesen mintegy 5 ezer milliárd forint értékben, ez rekordnak számít - közölte a Magyar Államkincstár kedden az MTI-vel.
2025. 09. 16. 18:00
Megosztás:

A magyar állam megtiltotta az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlását

A nemzetgazdasági miniszter megtiltotta a magyar tulajdonú tejipari vállalat külföldi befektető által történő felvásárlását - jelentette be kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
2025. 09. 16. 17:30
Megosztás:

Minden negyedik számla késve vagy egyáltalán nem kerül kifizetésre Magyarországon

Az EOS Csoport legfrissebb „Európai fizetési szokások 2025” nemzetközi kutatása szerint Európában – és Magyarországon is – minden negyedik számlát késve vagy egyáltalán nem fizetnek ki. A hazai adatok szinte teljesen megegyeznek az európai átlaggal: a számlák 20 százalékát késedelmesen, további 5 százalékát pedig egyáltalán nem egyenlítik ki.
2025. 09. 16. 17:00
Megosztás:

Augusztusban pontosabban jártak a vonatok

Augusztusban mintegy 7 százalékkal pontosabbak voltak a vonatok, mint egy évvel korábban - közölte a MÁV kedden az MTI-vel.
2025. 09. 16. 16:30
Megosztás:

Mtel részvény: Céláremelés és leminősítés

A ma reggel közzétett elemzésében az Erste Telekommunikációs szektor elemzője leminősítette az Mtel részvényeit vételről tartásra.
2025. 09. 16. 16:00
Megosztás:

Trump eltörölné a cégek negyedéves jelentési kötelezettségét

Az amerikai elnök szerint a cégek számára nem kellene kötelezővé tenni a negyedéves jelentéseket, elég lenne félévente számot adni az pénzügyi eredményeikről.
2025. 09. 16. 15:30
Megosztás:

Leminősítés mellett 2.050 forintra emelte az MTel célárát az Erste

Az Erste szektorelemzője a korábbi 1.940 forintról 2.050 forintra emelte az MTel célárát a ma megjelent angol nyelvű elemzésében. Az ajánlást vételről tartásra módosította.
2025. 09. 16. 15:00
Megosztás:

Október 1-től már benyújtható a háromgyerekes anyák kedvezményéről szóló adóelőleg-nyilatkozat

A három gyermeket nevelő anyáknak október 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a törvényben meghatározott, munkával megszerzett jövedelmeik - így például a munkabér - után. Az a háromgyermekes anya, aki már az októberi fizetését is szja-mentesen szeretné megkapni, válassza a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazását (ONYA); az adóelőleg-nyilatkozat október 1-től a legegyszerűbben ezen keresztül adható be - hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2025. 09. 16. 14:30
Megosztás:

Jelentős bérnövekedés: közel 700 000 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2025. 09. 16. 14:00
Megosztás:

Gyűjtőelemek az online játékokban: új trend

Az internetes szerencsejáték-piacon kegyetlen verseny dúl – minden kaszinó online a játékosokért küzd. Ehhez a cégek számos bónuszt és egyéb extrát kínálnak, hogy az adott felhasználó ne csak figyeljen fel rájuk, hanem csatlakozzon is a játékoldalakhoz.
2025. 09. 16. 13:59
Megosztás:

Növekvő különbség a fővárosi és a vidéki lakbérek között

A Duna House elemzése szerint 2025-ben a budapesti albérletek tovább drágultak, és a vidéki egyetemi városokban, még ha kisebb mértékben is, de szintén növekedtek az átlagárak.
2025. 09. 16. 13:30
Megosztás:

Stratégiai együttműködést kötött az MCC és az Agrárminisztérium

A Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Kárpát-medence vezető tehetséggondozó intézménye és az Agrárminisztérium stratégiai együttműködési megállapodásban rögzítette, hogy a jövőben közös szakmai és oktatási programokkal kívánnak hozzájárulni az MCC hallgatóinak, alumni tagjainak és az Agrárminisztérium fiatal munkavállalóinak fejlődéséhez.
2025. 09. 16. 13:00
Megosztás:

Hozamesés és dollárgyengülés a Fed kamatdöntése előtt

A Fed kamatdöntése előtt visszatért a fejlett gazdaságok kötvénypiacaira a hozamesés, amihez New York állam vártnál gyengébb feldolgozóipari indexe is hozzájárulhatott.
2025. 09. 16. 12:30
Megosztás:

Elindult az UEX-forradalom - a Bitget Univerzális Kriptotőzsdéje

A Bitget, a világ legnagyobb Univerzális Tőzsdéje (UEX) idén ünnepli 7. születésnapját. A #GearUpTo7 kampánnyal nemcsak a múlt sikereit idézi fel, hanem elindítja a pénzügyek új korszakát is – ahol a kripto, a hagyományos eszközök, az AI és a biztonság egyetlen platformon találkoznak.
2025. 09. 16. 12:00
Megosztás:

Kriptovaluta hírek: Stellar – mi mozgatja az XLM árfolyamát?

Az alábbi elemzői összefoglaló célja bemutatni, hogy az elmúlt hónapokban milyen tényezők, bejelentések, piaci események és technikai adatok befolyásolták a Stellar (XLM) árfolyamát. Az elemzés tőzsdei szemléletű: volumenek, támasz/ellenállás, pa­nélszintű események, fundamentumok és piaci hangulat egyaránt szerepel.
2025. 09. 16. 11:30
Megosztás:

Ismét csúcson a Nasdaq és az S&P a kamatdöntést megelőzően

A három vezető amerikai tőzsdeindex hétfőn emelkedéssel zárt, az S&P 500 és a Nasdaq új történelmi csúcsot ért el, miközben a befektetők a Fed szeptember 16–17-i ülésére figyelnek, ahol a piac 96%-os valószínűséggel 25 bázispontos kamatcsökkentést vár.
2025. 09. 16. 11:00
Megosztás:

A védelmi szektor és a francia luxuscikkek húzták az európai piacokat hétfőn

Az európai részvénypiacok hétfőn közel háromhetes csúcson zártak. A Stoxx 600 index 0,4%-kal emelkedett, melyhez leginkább a francia CAC40 0,9%-os emelkedése járult hozzá.
2025. 09. 16. 10:30
Megosztás:

Spórolási lehetőségek lakásvásárláskor: új alternatívák

A lakhatás kérdése mindig is fontos szerepet töltött be Magyarországon, ahol sokan a saját tulajdonú ingatlan birtoklásában látják a hosszú távú biztonságot. Az ingatlanvásárlás költségei azonban gyakran elrettenthetik az érdeklődőket, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben. Az utóbbi időben a különféle hitellehetőségek új távlatokat nyitottak a potenciális vásárlók előtt. De mindannyian tisztában vagyunk ezek minden lehetőségével?
2025. 09. 16. 10:00
Megosztás:

Mi történt ma reggel a forinttal?

Alig változott kedd reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a hétfő délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 09. 16. 09:30
Megosztás:

A Dogecoin megérkezik a Wall Streetre? Már e héten indulhat az első mémcoin ETF az USA-ban

A kriptovilág egy újabb mérföldkőhöz érkezhet: akár már e héten debütálhat az első olyan amerikai tőzsdén kereskedett alap (ETF), amely egy mémcoinra épül. A DOJE néven futó Dogecoin ETF nem csupán a digitális eszközök és a hagyományos pénzügyi világ összefonódását jelzi, hanem azt is, hogy a kriptoőrület egyre komolyabb szereplőként jelenik meg a Wall Street világában. Vajon egy új korszak kezdődik?
2025. 09. 16. 08:30
Megosztás: