Nehéz helyzetben is biztos kézzel – évet értékelt a pénztárszektor

Az idei év első félévében az ÖPOSZ által képviselt nyugdíjpénztárak taglétszáma mintegy 1,069 millió főre emelkedett, míg a tagdíjbevételek összege meghaladta az 54 milliárd forintot. Előbbi 0,5%-os, utóbbi 8,88%-os bővülést jelent 2021 azonos időszakához képest. Az egészségpénztárak esetében 2022 első félévének végére a taglétszám meghaladta a 964 000 főt, a tagdíjbevételek összege pedig átlépte a 22 milliárd forintos határt, ami 2,91%-os illetve 16,59%-os bővülést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.  

Ugyanakkor Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy bár a lakosság továbbra is bízik a pénztárakban, kihívásokkal teli időszak elé néz a szektor:

„Az elmúlt egy év eredményei megmutatták, hogy a pénztárszektor stabil, a mintegy 2 millió pénztártagunk is megmutatta, hogy kitart az egészség és nyugdíjcélú megtakarításai mellett. Ám a következő, előttünk álló évben a környezeti bizonytalanság, valamint az ebből következő, kedvezőtlenebb hozamok, elbizonytalaníthatják a meglévő tagokat, és megnehezíthetik az újak toborzását. Ezért, az eddigieknél is fontosabb lesz, hogy a szektor, a munkáltatók és a jogszabályalkotók is együtt dolgozzanak az edukáció, a tájékoztatás, és a bizalomerősítés területén”

A lakosság hozzáállásának megismerése érdekében az ÖPOSZ reprezentatív kutatást készített, melynek eredményei kapcsán Nagy Csaba hozzátette:

„A járványhelyzet láthatóan megnövelte például az egészségügyi célú megtakarítások iránti érdeklődést, ugyanakkor a tetteket illetően, továbbra is azt látjuk, hogy 44 százalék semmilyen módon nem tesz félre a váratlan egészségügyi költségekre, míg a nyugdíjcélokra is csak 43 százalék tesz félre valamilyen formában. Ennek feloldásában a munkáltatóknak lehet kulcsszerepük. Ezért is tartottuk örömtelinek, hogy mind az egészség, mind a nyugdíjpénztárak esetében emelkedett a munkáltatói hozzájárulások összege”

Az ÖPOSZ megbízásából készült, több mint 1 000, 18 év feletti magyar lakos válaszai alapján készült reprezentatív kutatás eredményei alapján a lakosság az előre nem látható helyzetekre való tartalék felhalmozását tartja a legfontosabb megtakarítási célnak, ezt követi az egészségügyi kiadások céljából történő takarékoskodás. A nyugdíj a negyedik legfontosabb a felsoroltak közül.

A kutatás eredményei szerint bár mind az egészség, mind a nyugdíjcélokat fontosnak tartják, A felnőtt lakosság kétharmada nem rendelkezik sem egészségpénztári, sem nyugdíjpénztári megtakarítással. A válaszadók közül egészségpénztári megtakarítása 21 százaléknak, nyugdíjpénztári megtakarítása 23 százalék rendelkezik.

A konferencián Dr. Kandrács Csaba a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában jelezte: a pénztári szektort stabil helyzetben érte a COVID, majd az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló kedvezőtlen világpiaci környezet hatásai. Fontos azonban, hogy az MNB mellett a szektor is azonosítsa a főbb kockázatokat, hogy azokat megfelelően tudja kezelni.

A jegybank alelnöke hangsúlyozta: „2022-ben a szektor fő kockázata, hogy a befektetett eszközök leértékelődése csökkenti a tagi megtakarításokat. Emiatt, valamint a megélhetési költségek fedezése következtében tovább emelkedhetnek a pénztári kifizetések és elmaradhat a befizetések egy részre. Ezért van szükség a megfelelő és hatékony kommunikációra a tagok felé, amelyben felhívják a figyelmet a pénztári megtakarítások fontosságára, hosszútávú jellemzőire, illetve a nem fizető tagság aktivizálására is. A magas nem fizetői arány ugyanis jelentős mértékben rontja az intézmények működési hatékonyságát”

Dr. Kandrács Csaba MNB alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a szektor tagjainak átlagéletkora 48,4 év, amely folyamatos növekedést mutat. A tagi korfa kedvezőtlen szerkezetének megváltoztatásához, ezáltal az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer hosszabb távon való fenntartásához a fiatal generációk beléptetésére van szükség. Ebben a digitalizáció (digitális platformok, applikációk, pénztári folyamatok digitálissá tétele) játszhat jelentős szerepet.

Végh Richárd előadásában arról beszélt:

„A bizonytalan gazdasági környezetben komoly érdeklődést látunk a hazai cégek részéről a tőkepiaci finanszírozási formák iránt. Az elmúlt évek fejlesztései nyomán aktív ökoszisztéma támogatja a tranzakciók megvalósulását, ahol nagyon fontos a hazai intézményi befektetők aktív részvétele.”

A konferencia második napján, Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte:

„Az adócsökkentésre és bérnövelésre épülő gazdaságpolitika eredményeként az elmúlt évtizedben uniós összehasonlításban is megnőtt a magyar háztartások megtakarításainak aránya – jelentette ki Tóth Tibor. Mint mondta: a megtakarítások szerkezetének javítását folytatni kell. Az önkéntes, nyugdíjcélú megtakarítások további ösztönzése rövidtávon a pénztárak feladata, míg hosszú távon a lakosság, a diákok pénzügyi tudatosságának fejlesztése jelenti a megoldást, amire a kormány kiemelt figyelmet fordít”

Dr. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta:

„Az elmúlt 12 év családpolitikájának köszönhetően sikerült megerősíteni a nemzet és a gazdaság alapegységét, a családokat. Amíg 2010-ben a családtámogatások kétharmada-háromnegyede alanyi jogon járt, mára a tendencia megfordult: a családtámogatási rendszer főként a munkaalapú társadalomra épül. A családi adó- és járulékkedvezmény révén jelentős összeg marad a családoknál, a bölcsődefejlesztés eredményeként nemzetközi szinten is kiemelkedően nőtt a nők foglalkoztatási rátája, emellett a kormány olyan – világszinten is egyedülálló – kezdeményezésekkel támogatja a családokat, mint a négy- vagy többgyermekes anyák szja-mentessége, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, vagy a nagyszülői GYED. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormányzat nehéz időkben sem téveszti szem elől a stratégiai célokat, ennek megfelelően a családok megvédése, megerősítése és a gyermekvállalás ösztönzése – tehát a demográfiai gondok enyhítése - továbbra a legfőbb célkitűzések közé tartozik.”

A konferencia két napja folyamán valamennyi előadó egyetértett abban, hogy habár a világgazdaság, és így a hazai pénztárszektor is bizonytalan idők elé néz, az elmúlt évek pozitív megtakarítási trendjeinek, valamint a szektor tapasztalatának köszönhetően, a szektor stabil alapokon állva tekinthet a jövőbe.