Nem sietik el a generációváltást a magyar vállalkozók, a cégük bánhatja
Az elemzés szerint sokan még mindig csak beszélnek a generációváltásról, de nem tesznek érdemi lépéseket a felkészülés érdekében.
Az elmúlt egy évben látványosan, 43-ról 27 százalékra csökkent azoknak a tulajdonosoknak az aránya Magyarországon, akik hallani sem akarnak arról, hogy egyszer átadják a stafétát a vállalkozás élén. Ezzel párhuzamosan a kilépés tervezett ideje is kitolódott: a válaszadók 30 százaléka csak tíz év múlva tartja ezt reálisnak, a következő négy évben mindössze 20 százalékuk valószínűsíti, hogy visszavonul a tulajdonosi körből, míg 27 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik utódlási tervvel. A hazánkban tapasztalható hosszú távú szemlélet a következő években várhatóan visszafogja a tranzakciós aktivitást, a tőke új növekedési lehetőségekbe történő átforgatását és ezáltal a gazdasági növekedés lendületét.
Amennyiben sor kerülne a tulajdonosváltásra, a magyar vállalkozók leginkább a családon belül örökítenék tovább (43%) vagy egy másik cégnek adnák el (41%) a társaságot. A pénzügyi befektetők és a tőkepiac ugyanakkor a régiós szinthez képest jóval kevésbé jelennek meg számukra reális alternatívaként. A hazai válaszadók mindössze tizede fontolná meg, hogy egy befektetési alapnak értékesítse a vállalkozását, a tőzsdei bevezetésben pedig csupán töredékük lát lehetőséget. Ez Magyarországot a kontroll-orientált piacok közé pozícionálja, szemben a régióval, ahol a pénzügyi exit-megoldások iránt nagyobb a nyitottság.
„Egy vállalkozás sikeres átadása nem egy egyszerű döntés, hanem többéves stratégiai folyamat eredménye. A kutatásból is az látszik, hogy a tulajdonosváltás lehetősége egyre inkább bekerül a hazai döntéshozók gondolkodásába, a konkrét lépés azonban sok esetben még távoli kérdés marad. Pedig akár családon belüli utódlásról, akár értékesítésről van szó, a megfelelő vezetői struktúra, a transzparens működés és az alapítótól kevésbé függő szervezet kialakítása hosszú időt vehet igénybe. Minél korábban kezdődik meg ez a felkészülés, annál több lehetőség marad a jelenlegi tulajdonosok kezében arra, hogy a saját feltételeik szerint alakítsák a cégük jövőjét” – hangsúlyozta Horváth Csaba, az EY-Parthenon partnere.
Ennek ellenére az érdekeltek felkészültsége jelentősen elmarad attól, amit a tulajdonosváltás összetettsége indokolna. A magyar családi vállalkozások harmadánál az utódlás egyelőre csak informális családi beszélgetésekben jelenik meg, és közel ugyanennyien még egyáltalán nem foglalkoztak a kérdéssel. Hivatalos utódlási tervvel mindössze a megkérdezett vállalkozások 14 százaléka rendelkezik.
A régió egészéhez hasonlóan Magyarországon is a családi és üzleti érdekek összehangolása jelenti a legnagyobb kihívást. A nagyvállalatokkal szemben ezeknek a cégeknek komoly problémát tud okozni az utódlástervezés és a generációváltás, valamint a vezetői szerepek elosztásakor kialakuló feszültségek. A válaszadók közel harmada számolt be arról, hogy a családon belüli konfliktusok érdemben befolyásolják a vállalkozás működését. Emellett minden negyedik megkérdezett aggódik a családi hírnév megóvása miatt.
