Nen törik meg a zsugorodás, miközben a megrendelésállomány már "megmozdult"

A KSH szerint 2025 augusztusában az építőipari termelés volumene az év első nyolc hónapjában 1,3 %-kal csökkent, ugyanakkor az augusztus végi szerződésállomány volumene 17,7 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Árnyalja a képet, hogy az egyéb építmények építésében a növekedést döntően egy, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött nagyértékű szerződés okozta.

Idén is – akárcsak tavaly – a lakáspiaci ösztönzők adják a szektor legfőbb hajtóerejét, a CSOK Plusz folyamatosan elérhető, kiegészült az Otthon Start Programmal, és az új lakásokra vonatkozó 5 %-os áfakulcs alkalmazhatóságát is meghosszabbították még két évre. De mindez mennyire mozgatta meg valójában az évet?

Fogyó vállalkozói bázis az építőiparban – miközben a nyomás nő

Az építőipar már három éve küzd a piaci arénában, de a vállalkozói szerkezetben ez csak 2024-től éreztette igazán a hatását. A szektor mindig fáziseltolódással reagál a gazdasági változásokra, a megrendelési, beruházási hullámokat késleltetve követi a cégmozgás. 

Az OPTEN adatai alapján az idei háromnegyedévben az építőipari társas vállalkozások száma ismét csökkent. 2023 első három negyedév végén még 61,5 ezer működő társas vállalkozással számoltunk, ezzel szemben 2025 ugyanebben az időszakban már az 58 ezret sem érte el, ez közel 6 %-os visszaesés mindössze két év alatt. A legnagyobb nyomás alatt a lakó- és nem lakóépület-építés áll, ahol több mint kétezerrel csökkent a cégszám, valamint az egyéb építmény építése, ahol 1,5 ezer csökkenés.

A problémák mélyebbek, a megszűnések száma 2023 I–III. negyedévben 3,5 ezer volt, 2025-ben a 4,4 ezret súrolja, ez több mint 26 %-os emelkedés. A megszűnések közel 85 százaléka felszámolással vagy kényszertörléssel zárult, vagyis jellemzően nem önkéntes kivonulás, hanem működési nehézség állt mögötte.

„Várakozásaim szerint a társas vállalkozások száma rövid távon tovább fog csökkenni. Ezen belül is a kényszertörlések növekedését prognosztizálom. Egyre többen hagyják magukra a nehéz helyzetbe került vállalkozást és várnak a NAV intézkedésére.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.

Az új alapítások ezzel szemben nem tudják pótolni a kieső szereplőket, 2025 első három negyedévében mindössze 2,7 ezer új cég alakult, ami két év alatt 21 százalékos visszaesés. A cégbírósági eljárások száma azonban stagnált, 6,5 ezer alatt maradt, de ez továbbra is tartósan magas piaci kockázatot jelez az ágazatban. 

Egyéni vállalkozók: enyhe bővülés, de tovább nő a bizonytalanság

Összességében a működő egyéni vállalkozások száma 86 ezer fölé nőtt, a háttérben azonban magas a fluktuáció. A háromnegyedév adatai azt mutatják, hogy az építőipari egyéni vállalkozói kör kismértékben bővült, ugyanakkor a stabilitás tovább gyengült. Az év első kilenc hónapjában 6,8 ezer új egyéni vállalkozás indult, ami 10 százalékkal meghaladja az előző évi szintet, miközben a megszűnések száma 15 százalékkal nőtt, 5,6 ezerre.

Mit jelent ez a piacon?

A számok azt mutatják, hogy az építőipar vállalkozói szerkezete tovább gyengül. Közben a makrokörnyezetben már látszanak a pozitív jelek, a szerződésállomány bővül, a lakáspiaci ösztönzők (CSOK Plusz, Otthon Start Program, 5 %-os lakásáfa) hatása fokozatosan érvényesülhet. „Ezek a hatások még nem épültek be a cégstruktúrába. A piac jelenleg átmeneti állapotban van, a megrendelések már nőnek, de a vállalkozói oldal még a korábbi évek lejtmenetét viseli magán.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) I-III. negyedévre vonatkozó értéke az építőiparban országosan 15,52 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Komárom-Esztergom, Zala és Veszprém vármegye érte el.