Nézzünk bele a magyar infláció mélyébe!

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7%-kal nőttek. Emellett az alapfolyamatokat jelző maginflációs mutató 2,2%-kal emelkedett áprilishoz képest, így éves alapon 12,2%-kal emelkedett az index értéke, ami az árdinamika tartósságát mutatja. Mind a headline, mind a trendmutató bő két évtizedes csúcsait dönti az elmúlt időszakban.

Az árstopok és hatósági árak fenntartása mellett is egyre bizonyosabb a kétszámjegyű éves átlagos fogyasztói árindex 2022-ben. Becslésünk szerint nélkülük 17% körül lehetett a májusi mutató. A kilátásokat illetően nem csökkent a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa, melyek meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi és Damoklész kardjaként lebeg a szereplők felett. A várakozások nem enyhültek az elmúlt időszakban, a felmérések szerint a megkérdezett gazdasági szereplők többsége még tervez átárazást az elkövetkezendő hónapokban. Emellett a közeljövő nagy kérdése, hogy az érintett vállalatok miként hárítják át a nemrég bejelentett extraprofitadókat.

Az árdinamika rövidtávú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése, mivel az idei év első harmadában az áremelkedés döntő többsége importáltan érkezett hozzánk és ez rövid távon is igaz lesz. Ezzel együtt jelenleg 11-12%-kal gyengébb szinteken áll a magyar deviza euróval szemben, míg az amerikai dollárral összevetésben ez 25-30%, mint egy évvel ezelőtt. Jelenlegi tudásunk szerint a headline mutató legkorábban jövő év végén térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be.

Az ipari termelés áprilisban 4,7%-kal emelkedett éves összevetésben a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint, amihez masszívan hozzájárult a tavalyi alacsony bázis. Az ágazat kibocsátása a 1,6 százalékkal mérséklődött márciushoz képest, ami autóiparhoz, elsősorban a kecskeméti Mercedesnél bekövetkezett műszakleállásnak tudható be.

A részletek egyelőre nem ismertek, a KSH rövid kommentárja szerint „a termelés bővüléséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, a legnagyobb súlyú járműgyártás ellenben visszaesett. A másik két jelentős súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt az ipari átlagot meghaladó mértékben nőtt”. Kedvező, hogy a járműipar gyengélkedése ellenére látható potenciál van a kibocsátás növekedésében.

A rövidtávú kilátásokat ugyanakkor köd borítja. A háború kitörése miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, visszafogva az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban. Fontos kérdéssé vált a háború nyomán a keresleti oldal alakulása is, hiszen a kialakult rendkívüli helyzet nyomán az üzleti és a fogyasztói bizalom romlása révén a vásárlói oldal is gyengülhet. Ezen felül a nagy kérdés, hogy a koronavírussal jelenleg is küzdő Kína mikor találhat magára és lehet újra a globális növekedés motorja.

Emellett középtávon a járműipar már évek óta zajló átalakulása is kockázatokat rejt magában: a hazai autóipari szereplők többsége az egyre jobban visszaszoruló hagyományos motormeghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására és beszállítására szakosodott, miközben a feltörekvő alternatív meghajtások számottevően kevesebb komponenssel rendelkeznek. A feldolgozóipar egésze szempontjából az elmúlt időszakban bejelentett jelentős kapacitásbővítések a jelek szerint ellensúlyozhatják a fennálló bizonytalanságokat. Ebben a tekintetben különösen fontos lehet az egyre több forrás szerint Debrecenbe készülő kínai gigaberuházás is.

Áru-külkereskedelmi adatok aspektusából közöltek információkat: 2022. áprilisban az export euróban számított értéke 12, az importé 21%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 812 millió euróval romlott, így a havi deficit 475 millió eurót tett. Az alacsony tavaly áprilisi bázis itt is támogatta az éves változást, ugyanakkor márciushoz képest jelentős visszaesést tapasztalhattunk.

Rövid távon negatív havi egyenlegek várhatók az áruk külkereskedelmében. Amíg az autóipar nehézségei nem enyhülnek tartósan, az áruexport nem tud dinamikusan növekedni. Negatív kockázat, hogyha az utóbbi időben megnövekedett energiaszámla tartósnak bizonyul, és a korábbinál sokkal magasabb, fix költséget jelenthet, mint a járvány előtti időkben, ami jelentős erodálja az egyenleget. 2022 második felétől a globális konjunktúra felélénkülése és a már bejelentett hatalmas kapacitásbővítések révén az export dinamikája várhatóan ismét jobban felzárkózik az importhoz. (forrás: Nagy János elemző, ERSTE Bank)