NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?
IBF: Ki legyen a felelős?
Az SZFTH-regisztráció során az egyik legfontosabb kérdés az IBF kijelölése. „Meglátásunk szerint a nemzetközi hátterű cégek számára még úgy is nehéz ez a döntés, hogy a “Kibertan-törvény” nem fogalmaz meg semmilyen konkrét elvárást és követelményt a kijelölt felelős személyével kapcsolatban, valamint kimondottan lehetővé teszi a pozíció betöltését akár külső szakértő bevonásával is „ – mondja Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője.
Az IBF kiszervezése csak részben megoldás a nemzetközi hátterű vállalatoknak
Az információbiztonsági felelős kiszervezése elsőre racionális megoldásnak tűnhet akkor, amikor házon belül nem állnak rendelkezésre a betöltéséhez szükséges szakmai ismeretek, tapasztalatok vagy erőforrások. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy sok vállalatnál ennek ellenére a belső munkatársak közül regisztrálnak az SZTFH űrlapján információbiztonsági felelőst.
Miért felel az IBF?
Az IBF elsődleges feladata:
- a kiberbiztonsági események kockázatának csökkentése, valamint
- az azok felfedezéséig eltelt idő lerövidítése.
A kiberbiztonsági események rendszerint a cég adatvagyonának megszerzésére irányulnak. Az incidensek súlyosságát csak tovább növeli az, hogy sok esetben a lopási kísérlet következtében a szolgáltatás teljes vagy részleges leállásával, vagy akár a teljes üzleti tevékenység felfüggesztésével is számolni kell, ami minden esetben legalább jelentős, de néha akár katasztrofális következményekkel is járhat egy vállalat működésével kapcsolatban.
A kiberbiztonsági események valószínűségének csökkentése mellett az ezekből fakadó ártalmak csökkentése jelenti tulajdonképpen a vállalat védekező- és ellenállóképességét, melyet
- korlátok bevezetésével,
- szabályok alkotásával,
- eszközök bevetésével és
- képzések szervezésével növelhet.
„A NIS2 újdonsága épp abban rejlik, hogy az érintett vállalatok rá lesznek kényszerítve arra, hogy a fentiek mentén folyamatosan fejlesszék kibervédelmi képességeiket, amihez a jogszabály megkísérel egy közösségi szinten egységes sztenderdet is biztosítani„ – mondja Kóczé.
Az IBF egyik fontos feladata pedig az, hogy a kötelezően alkalmazandó információbiztonsági intézkedések a fenyegetettséggel összhangban kerüljenek kialakításra, valamint a rendelkezésre álló büdzsé kereteibe is beleférjenek.
A kibervédelmi intézkedések kényszerűen lassítják az üzletet, és a vállalat nagy részétől aktív együttműködést várhatnak el végrehajtásuk során. A belső információbiztonsági felelősnek az üzlet egészét kell figyelembe vennie, amikor a fenyegetettségre adott válaszokról gondolkozik és amikor a helyi IT-csapattal, az üzleti területek vezetőivel, a jogászokkal, a központi (külföldi) irányítással vagy éppen az SZTFH-val működik együtt.
Magyar cégnek magyar NIS2
Annak ellenére, hogy a NIS2 egy Európai Uniós irányelv és célja egy egységes, közös kiberbiztonsági keretrendszer és védelmi szint megalkotása volt, a tagállamok nem azonos ütemezésben és nem teljesen egységes tartalommal ültetik azt át saját jogrendjükbe.
Egy magyar leányvállalat belső információbiztonsági felelősének képben kell lennie a "magyar" NIS2-szabályozás specialitásaival is, hogy a más hazai követelmény mellett ezeket is képviselni tudja a globális szinten menedzselt információbiztonsági irányítási rendszer és az ahhoz kapcsolódó szabályozások és eljárásrendek kialakítása és adaptálása során.
A magyarországi illetékességű vállalatok megfelelőssége minden esetben a magyar “Kibertan-törvény”, a magyar intézmények által kiadott végrehajtási rendeletek és módszertani útmutatók alapján, magyar nyelven és magyar auditorok révén kerülnek majd minősítésre vagy éppen elmarasztalásra nem megfelelés esetén.
A felkészülés így minden esetben igényli a hazai operáció aktív közreműködését, a központ által kialakított szabályzatok és rendszerelemek változatlan formában történő felhasználásával.
Kézenfekvő, de nem szerencsés az IT-team tagját delegálni megfelelőségi vezetőnek
Nemzetközi hátterű vállalatcsoportokban egy meglehetősen összetett felelősségi kör vár az információbiztonsági felelősökre, ezért annak teljes kiszervezése nem mindenhol bizonyulhat hatékony megoldásnak.
Ezeknél a társaságoknál célszerűnek tűnhet a helyi megfelelősségi vezető képességeinek és erőforrásainak bővítése, annak érdekében, hogy koordinálni tudja a “Kibertan-törvény” által támasztott új megfelelési elvárásokra való felkészülést is. Ez külső tanácsadók és szakértők igény szerinti bevonásával történhet.
Egy megfelelési vezető helyismerete, meglévő csatornái és elfogadottsága a helyi IT-csapat, a központi IT-irányítás, az üzleti területek és a menedzsment részéről olyan előnyöket jelentenek, amelyekre szükség is lesz a NIS2-információbiztonsági irányítási rendszer bevezetése során, mivel az nagy eséllyel jelentős hatással lesz a vállat jelenlegi folyamatainak nagy részére, és a szervezeti kultúrát is alakítani fogja.
Az IT meghatározó szereplője lesz a változásoknak, de a többi területhez hasonlóan sok szempontból végrehajtó szerepben marad, emiatt nem szerencsés az IT és az információbiztonsági vezetői pozíciók összekapcsolása.
A szakmai mentorálás jó irány lehet
A NIS2 folyamatos fejlődést követel tehát a vállalatoktól a kibervédelmi képességek terén. Ennek során egy hatékonyan működtethető és stabilan auditálható információbiztonsági rendszert kell kialakítaniuk az érintett cégeknek. Ahhoz, hogy a megbízott vezető sikerrel járhasson, nem csak a nemzetközi és a hazai szabályozásokat, de a vállalat belső folyamatait és működését is megfelelő mélységben ismernie kell. „Azt gondoljuk, hogy ez megnehezítheti a NIS2 felkészítés feladatainak teljes körű kiszervezését és inkább a belső kompetenciák fejlesztése irányában tolhatja el cégeket. A megfelelő mentorálás hozzásegítheti a megfelelési vezetőket az új követelményekhez való alkalmazkodáshoz „ – mondja Kóczé Péter.
