Japán új korszakot nyit a kriptopiacon: szigorúbb szabályok, 20%-os adó és stabilcoinok

A reformok szigorúbb ellenőrzést, bennfentes kereskedési szabályokat és komolyabb büntetéseket hoznak, ugyanakkor megnyithatják az utat a spot kripto-ETF-ek előtt is. A változásokkal párhuzamosan a kriptoadózás enyhítése és a jenhez kötött stabilcoinok fejlesztése is napirenden van.

Külön kriptós részleget hozott létre a japán pénzügyi felügyelet

A japán Financial Services Agency, vagyis az FSA augusztus 7-én hivatalosan is létrehozta új Cryptocurrency and Stablecoin Division nevű szervezeti egységét, amely kifejezetten a kriptovaluták és stabilcoinok felügyeletével foglalkozik.

A döntést az FSA augusztus 5-i bejelentése előzte meg, a lépés pedig egy szélesebb szervezeti átalakítás része. Ennek eredményeként Japánban a kriptopiac szabályozása három specializált iroda között oszlik meg.

Az új struktúra felváltja azt a korábbi rendszert, amelyben a Cryptocurrency Monitoring Office, illetve a Cryptocurrency and Blockchain Innovation Office a Comprehensive Policy Bureau alá tartozott.

Az új kriptovaluta- és stabilcoin-részleg már az Asset Management and Insurance Supervision Bureau irányítása alatt működik. A szervezeten belül három fontos egységet különítettek el: a Cryptocurrency Monitoring Office-t, az Innovation Promotion Office-t, valamint a Digital Payment Planning Office-t.

A feladatkörök is egyértelműbbé válnak. A Cryptocurrency Monitoring Office elsősorban a kriptotőzsdék és más kriptoeszköz-szolgáltatók működésének ellenőrzéséért felel, míg a másik két iroda a pénzügyi innovációval, illetve a digitális fizetési rendszerek szabályozásával kapcsolatos kérdéseket kezeli.

Az FSA szerint az átalakításra azért van szükség, mert a pénzügyi szolgáltatások digitalizációja egyre összetettebb szabályozási kihívásokat teremt. A japán hatóság célja, hogy a pénzügyi technológia fejlődésével párhuzamosan a felügyeleti rendszer is specializáltabbá és hatékonyabbá váljon.

A Bitcoin és az Ethereum már pénzügyi eszköznek számít

A szervezeti reform egy jóval átfogóbb japán kriptoszabályozási változás része. Japán módosította a pénzügyi eszközökre és tőzsdei kereskedésre vonatkozó jogszabályi környezetét, így a kriptoeszközöket egyre inkább a hagyományos pénzügyi instrumentumokhoz hasonló módon kezeli.

A változtatások eredményeként a Bitcoin, az Ethereum és további 103 token pénzügyi eszköznek minősül. Ez jelentős eltérés a korábbi rendszertől, amelyben a digitális eszközök szabályozása elsősorban a Payment Services Act, vagyis a fizetési szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozott.

Az új besorolással a japán szabályozók jóval közelebb hozzák a kriptovaluták piacát a hagyományos értékpapírpiac működéséhez.

Ennek egyik fontos következménye, hogy bennfentes kereskedésre vonatkozó korlátozások is megjelennek a kriptopiacon. A piaci szereplőknek emellett szigorúbb közzétételi és tájékoztatási követelményeknek kell megfelelniük.

A szabályozás célja a befektetővédelem erősítése, valamint annak csökkentése, hogy bizonyos piaci szereplők nem nyilvános információk birtokában tisztességtelen előnyhöz juthassanak.

Ez különösen fontos változás lehet egy olyan piacon, ahol a tokenkibocsátókkal, protokollfejlesztésekkel vagy tőzsdei listázásokkal kapcsolatos hírek rövid idő alatt jelentős árfolyammozgásokat idézhetnek elő.

Sokkal súlyosabb büntetés várhat az engedély nélkül működő kriptocégekre

Japán nemcsak a kriptoeszközök jogi besorolását módosítja, hanem az engedély nélkül működő piaci szereplőkkel szembeni fellépést is jelentősen szigorítja.

Az új szabályozási keret alapján a regisztráció nélkül kriptós szolgáltatásokat kínáló vállalkozások vagy üzemeltetők akár 10 év szabadságvesztéssel is számolhatnak.

A pénzbírság felső határa szintén jelentősen emelkedik. Az új rendszerben a bírság összege elérheti a 10 millió jent, miközben korábban a maximális pénzbüntetés 3 millió jen volt.

Ez jól mutatja, hogy a japán szabályozók a korábbinál jóval határozottabban kívánnak fellépni az országban engedély nélkül ügyfeleket kiszolgáló kriptoplatformok ellen.

A szigorúbb hozzáállás már az offshore kriptotőzsdék piacán is érezteti hatását. A Bitget például bejelentette japán szolgáltatásainak fokozatos megszüntetését, miután a vállalat nyomás alá került az FSA részéről. Korábban a Bybit is kivonult a japán piacról.

Japán ezzel egyértelmű jelzést küld a globális kriptoszektornak: aki japán ügyfeleket szeretne kiszolgálni, annak a helyi engedélyezési és megfelelési követelményeket is teljesítenie kell.

Megnyílhat az út a japán spot kripto-ETF-ek előtt

A szigorúbb felügyelet mellett ugyanakkor a szabályozási reform a kriptovaluták intézményi elfogadottsága szempontjából kedvező változásokat is hozhat.

Az új jogi keretrendszer ugyanis alapot teremthet arra, hogy a jövőben spot kriptovaluta-ETF-ek jelenjenek meg a Tokiói Értéktőzsdén.

A pénzügyi eszközként történő besorolás azért jelentős ebből a szempontból, mert a kriptoeszközök így könnyebben integrálhatók a hagyományos értékpapírpiac szabályozási struktúrájába.

Satsuki Katayama pénzügyminiszter korábban jelezte, hogy elő kívánja mozdítani a kripto-ETF-ek jóváhagyási lehetőségeinek felülvizsgálatát.

Egy esetleges japán spot Bitcoin- vagy más kripto-ETF megjelenése komoly mérföldkő lenne az ázsiai digitáliseszköz-piac számára. Az ilyen termékek lehetőséget teremtenének arra, hogy a hagyományos brókercégeken és értékpapírszámlákon keresztül olyan befektetők is kitettséget szerezzenek a kriptopiac irányába, akik közvetlenül nem kívánnak digitális eszközöket vásárolni és tárolni.

A szabályozás szigorítása tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy Japán visszaszorítaná a kriptovaluták használatát. Sokkal inkább egy olyan piac kialakítása körvonalazódik, ahol a digitális eszközök a hagyományos pénzügyi rendszerhez hasonlóan szigorúan szabályozott keretek között működhetnek.

20%-ra csökkenhet a kriptovaluták adója Japánban

A szabályozási reformok mellett a japán kriptobefektetők számára az adózás területén is rendkívül fontos változások körvonalazódnak.

Japán tervei szerint 2028. január 1-jétől 20%-os adókulcs vonatkozhat a kriptovalutákból származó nyereségre. A tervezett rendszer emellett lehetővé tenné a veszteségek későbbi évekre történő elhatárolását is.

Ez jelentős könnyítés lenne a jelenlegi rendszerhez képest. A kriptovalutákon realizált nyereség jelenleg olyan jövedelemkategóriába kerülhet, amelynél az adóterhelés a befektető jövedelmének függvényében akár 55%-ot is elérhet.

A tervezett 20%-os kulcs lényegében közelítené a kriptobefektetések adózását a hagyományos értékpapírokból származó nyereség adózási rendszeréhez.

Ennek piaci szempontból is jelentős hatása lehet. Az alacsonyabb és kiszámíthatóbb adóteher vonzóbbá teheti a japán kriptopiacot a belföldi befektetők számára, miközben csökkentheti annak ösztönzését, hogy a kereskedők kedvezőbb adózású külföldi konstrukciókat keressenek.

A japán nagybankok is stabilcoinokkal kísérleteznek

A reformok harmadik fontos területe a stabilcoinok piaca. Japánban a hagyományos pénzügyi szektor legnagyobb szereplői is aktívan vizsgálják a blokkláncalapú digitális pénzügyi megoldásokban rejlő lehetőségeket.

A MUFG, a Mizuho és a Sumitomo Mitsui egyaránt részt vesz stabilcoinokhoz kapcsolódó kísérletekben és fejlesztésekben.

A japán szabályozás ugyanakkor ezen a területen is szigorú. Jenhez kötött stabilcoint csak megfelelő engedéllyel rendelkező bankok, pénzátutalási szolgáltatók és vagyonkezelői, illetve bizalmi társaságok bocsáthatnak ki.

A cél egyértelműen az, hogy a stabilcoinok fejlődése ne egy szabályozatlan, párhuzamos pénzügyi rendszer kialakulásához vezessen, hanem már meglévő és ellenőrzött pénzügyi intézményeken keresztül történjen.

Ez különösen fontos lehet Japán számára, hiszen a jenalapú stabilcoinok idővel szerepet kaphatnak a digitális fizetésekben, az intézményi elszámolásokban, illetve akár a határokon átnyúló tranzakciókban is.

Japán egyszerre szigorít és nyit a kriptopiac felé

A mostani intézkedések alapján Japán kriptopolitikája kettős irányt követ. Egyrészt az FSA egyre szigorúbb felügyeletet épít ki, komolyabb büntetéseket vezet be, és határozottabban lép fel az engedély nélkül működő külföldi kriptotőzsdékkel szemben.

Másrészt ugyanakkor a digitális eszközök pénzügyi eszközként történő elismerése, a spot kripto-ETF-ek lehetőségének vizsgálata, a 20%-os adókulcs terve és a banki stabilcoin-fejlesztések arra utalnak, hogy az ország nem elutasítani, hanem szabályozott keretek között integrálni szeretné a kriptovalutákat a hagyományos pénzügyi rendszerbe.

Amennyiben ezek a változások a tervezett formában valósulnak meg, Japán a következő években az egyik legszabályozottabb, ugyanakkor intézményi szempontból egyre nyitottabb nagy kriptopiaccá válhat.